Üdvözöljük a

Turisztikai évnyitó: „becsengettek” a Kamarában

honlapján!

-

Turisztikai évnyitó: „becsengettek” a Kamarában

Szerző: Czirbik Milán | 2018. március 9.

„A kultúra, a tudomány és az üzlet találkozása a jövő európai városában” című konferencián.

 

Dr. Skultéti Éva, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára köszöntőjében elmondta: Debrecen már ma is a keleti régió fővárosa, húzóereje a kultúra, a tudomány és a gazdaság területén egyaránt meghatározó.

A kamara elnöksége a megyei közgyűléssel együttműködve megfogalmazta, hogy nyitni fog a vidék irányába, azaz, a kamarai szolgáltatásokat kivisszük minden településre. Szeretnénk, ha sokkal intenzívebb lenne az együttműködés nemcsak a gazdaság, hanem a kultúra területén is, és nem lennének olyan elfedett értékek, amelyeket ne ismertethetnénk meg a külvilággal. Ehhez azonban minden területen előre kell tekintenünk!

 

Arany sokszög

 

Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, hogy bár a jelen jogi környezetben a megyei önkormányzatoknak   a turizmus fejlesztésében nincs konkrét feladatuk, ők a területfejlesztési források észszerű felhasználásával próbálják meg „tolni az ágazat szekerét”. Megyénkben jön létre az ország egyik kiemelt turisztikai desztinációja (Tisza tó-Hortobágy-Debrecen), mely kibővül Balmazújvárossal, Hajdúböszörménnyel, stb.). Lényegében az úgynevezett „arany háromszög” kibővül. A térség lehetőségei megvannak ahhoz, hogy versenyképes legyen más desztinációkkal, ehhez azonban innovatív gondolkodásra is szükség van. Épített örökségben, természeti örökségben és kulturális örökségben is komoly értékekkel rendelkezünk, ráadásul érzékelhető az a törekvés, hogy a megyében mind többen akarnak a turizmusból élni. Most ott tartunk, hogy előbb lett kész az infrastruktúra, mint a turisztikai attrakció. Ez jó alap lehet…

Fazekas Lajos, a Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy néhány éve bekerültünk a nemzetközi turisztikai vérkeringésbe, ami nagy szó. - A turisztikai évnyitón ma már komoly eredményekről beszélhetünk, és olyan iránymutatást kaphatunk egymástól és a társszervektől, amelynek mentén további attrakciókra lesz képes a szakma - fogalmazott.

 

Az élményt keresik

 

Gődény Gábor, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft., Visit Debrecen! Divízió vezetője elmondta: A nagyerdei víztorony esetében egy 120 éves ipari műemlékből sikerült (az eredeti értékeit megőrizve) igazán mai, trendi kulturális találkahelyet kialakítani, ami pillanatok alatt megtelt élettel. Nekünk az a dolgunk, hogy minél több ilyen „víztornyot” alakítsunk ki a városban. Úgy fogalmaztunk tavaly, hogy Debrecennek nem az a baja, hogy nincsenek attrakciói, hanem, hogy ezekből semmi nem látszik. Tehát nekünk alapvetően kommunikációs feladatunk van. Megnéztük, hogy melyik az a célcsoport, amely a legkönnyebben megszólítható: ez a Szép-kártyával rendelkező kisgyermekes család, fiatal pár, aki itt van tőlünk 2-2,5 órányira a fővárosban és környékén. Ez 1,6 millió ember, akik ráadásul online elérhetők. Kíváncsiak voltunk, mi az, amit ők fontosnak tartanak, ha otthonról kimozdulnak? Hiszen tudnunk kellett, hogy összeérnek-e az ő igényeik a mi lehetőségeinkkel. Fontos nekik, hogy tiszta legyen a hely, ahová mennek, megfizethető legyen, jó legyen a közbiztonság, online tudjanak foglalni, könnyen meg tudják közelíteni, stb. Szerintem Debrecen mindezt tudja. Megnéztük azt is, hogy jellemzően hová utaznak ők. Kiderült, hogy attraktivitását tekintve Nyíregyháza és Miskolc is megelőzi Debrecent. Eger például 37 százalékot kapott azon a listán, hogy szeretnék-e oda utazni, míg Debrecen csupán 9 százalékot. Ez is arra utal, hogy Debrecen nem él megfelelően az adottságaival. Megkérdeztük a hozzánk látogató turistáktól, hogy mi az, amit élményként hazavisznek. A város megközelíthetősége például kellemes csalódás volt számukra, miként a nevezetességek és a közbiztonság is. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az egyes attrakciók mennyire ismertek a vendégek körében. 91 százalék tudja, hogy mi a virágkarnevál, de csak 8 százalék, hogy mi az a Deszka Fesztivál. Fontos, hogy nekünk egyenként kommunikálható értékeink, attrakcióink vannak. Ahogy mondani szokás: a turista ma már pusztán a kőért nem indul el, az élményt, az attrakciót, az interaktivitást keresi. Ilyen szempontból a debreceni kínálat (kiállítások, fesztiválok) számszerűségét tekintve gazdag, a minőségen, a jelenhez történő igazításukon azonban még bőven van mit javítani.

 

A jövő kézikönyve

 

Porkoláb Gyöngyi, az EKF 2023 Nonprofit Kft. operatív igazgatója fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” nem egy turisztikai pályázat. Az első körben 7 város mérette meg magát és három (Debrecen Győr és Veszprém) jutott tovább. Kinek a fejében mit jelent a kultúra? A kultúra szoros kapcsolatban áll a gazdasági teljesítménnyel, bár ezt nem mindig gondolták így. - Tudják-e, hogy egy-egy hazai település a költségvetése hány százalékát költi kultúrára? Debrecen a büdzsé hét százalékát, ami egy viszonylag magas szám. Magyarország sokat nyert azzal, hogy ezen a pályázaton hét hazai város elindult, miként Debrecen is azzal, hogy 2010-ben ugyan Pécs lett Európa Kulturális Fővárosa, de a cívisvárosban is megvalósult egy egész sor fejlesztés. Mert sajnos, nem jellemző, hogy a városainknak kulturális stratégiája lenne. Pécs példája arra is megtanított minket, hogy a fenntarthatóságra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk – fogalmazott, majd arról beszélt, hogy a pályázatunk alapkoncepciója szerintük nagyszerű, és akár nyer Debrecen, akár nem, a pályázatban történt vállalásainkat meg fogjuk tudni valósítani. „Szerencsére a kultúrának van helye az Új Főnix Tervben is, így van/volt mire alapozni a pályázati stratégiánkat. Ha 2023-ban Debrecen lesz Európa Kulturális Fővárosa, akkor ez a város 2024-ben nem lesz ugyanolyan. Azok a programok, azok a fejlesztések, azok a hozzáadott plusz szellemi termékek ugyanis mind beépülnek az életünkbe. Élni fog a város, teli programmal és ötlettel, de sokkal fontosabb az, amit az emberek közé tudunk közösség-építésként elvinni. Hogy tud-e Debrecen valamilyen társadalmi problémára, releváns kérdésekre a kultúra eszközével válaszolni. Fontos, hogy a régi értékeinket megtartva, azokra építve és azokat tovább gondolva hozzunk létre új értékeket. Mindössze 1,5 millió eurót ad az EU a nyertesnek, a többi forrást az államnak, illetve az adott város önkormányzatának kell előteremteni. Végleges döntés valamikor 2018 végén, 2019 elején várható a 12 tagú zsűri részéről” - tekintett előre Porkoláb Gyöngyi.

 

Mint égen a csillag

 

Mihalik Zsuzsa, a megyei önkormányzat csoportvezetője a megye turisztikai attrakcióit vette számba. - Aki hozzánk látogat, az célzottan jön. A csillagos égbolt nevű programunk például azért vonzó a turisták számára, mert a hortobágyi puszta azon kevés helyek egyike Magyarországon, ahol zavartalanul élvezhető ez az égi jelenség. Fontos törekvésünk, hogy ezt a természeti kincset összekapcsoljuk a turizmussal olyan módon, hogy abból a közeli szálláshelyek is profitáljanak. A turisták egyre tudatosabbak, használják a közösségi oldalakat, felkészülten érkeznek. A megye rendszeres résztvevője az utazási kiállításnak, bemutatkozási lehetőséget adva a településeinknek. A gyógyvíz nálunk hatalmas kincs, miként az a Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy „arany háromszög” is. Szeretnénk, ha ez a háromszög sokszöggé bővülne, amire reményt ad, hogy nálunk jött létre az ország egyik kiemelt turisztikai desztinációja. Szerencsére folyamatos a növekedés a hozzánk érkező turisták és az itt töltött vendégéjszakák számában egyaránt - vélte.

Szerdi Zsuzsanna, a Magyar Szállodák és Éttermek régióvezetője a régió turizmusát a szállodai szakember szemével nézve arról beszélt, hogy élénkülő keresletet tapasztalnak, és fejlesztésekre várnak. Ez utóbbi igaz a turisztikai attrakciókra és a szálláshelyekre egyaránt. A kereskedelmi szálláshelyek tekintetében Budapest viszi a prímet, a mi régiónk az ötödik a sorban. A vendégéjszakák számában is hasonló trend figyelhető meg. A hazai szállodák foglaltsága országos átlagban közel 60 százalékos volt, ami hatalmas eredmény. Ez a mi régiónkban 48 százalék. A növekvő kereslet tehát örvendetes, ugyanakkor a szállodák jövedelmezősége ezektől még elmarad.

 

Versenytársak szövetkeztek

 

Katona Ilona, a Termál- Egészségipari Klaszter Egyesület titkára az előttük álló új kihívásokról szólt: A Klaszter lassan tíz éve 18 alapítóval indult, ma már 43 tagunk van. A klaszteresedési folyamat ugye arról szól, hogy versenytársak szövetkeznek. Az érdekérvényesítésben tehát fontos szerepe volt a megalakulásunknak. Tagjaink között elsősorban fürdők vannak, de megtalálhatók nálunk szállodák, önkormányzatok, illetve cégek és oktatási intézmények (így a Debreceni Egyetem) is. Elsődleges küldetésünk az, hogy az itt fellelhető termálvízkinccsel, és az erre ráépülő turisztikai attrakciókkal és termékekkel foglalkozzunk. Ennek érdekében folyamatosan pályázunk, a legkülönbözőbb szolgáltatásokkal segítendő a tagjainkat.

 

Király és királylány

 

Dr. Morvai Gábor, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete ügyvivője, a megyei békéltető testület tagja azt hangsúlyozta, hogy az ügyfélnek gyakran akkor is igaza van, ha nincs. A magára valamit adó szolgáltató ugyanis inkább „lenyeli azt a bizonyos békát”, csak, hogy az ügyfelét megtartsa. A vitás ügyekben a jogi megítélés viszonylag egyszerűbb, és tulajdonképpen mindegy is, hogy a cégnek van igaza vagy az ügyfelének, hiszen van ennél fontosabb, ezen túlmutató szempont, mégpedig a hosszú távú üzleti megfontolás. A nagyvonalúság igenis kifizetődő lehet, feltéve, hogy a szolgáltató képes felismerni a saját érdekét. A turizmusban is célszerű belátni, hogy a vendég, aki betér hozzánk, bizony király és királylány akar lenni, és az igényeit is ehhez igazítja.

Monok Tamás, a NAV ellenőrzési igazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy az adóellenőrzéseik elsődleges célja a turisztikai piac megtisztítása a szélhámosoktól, az adócsalóktól. A szakember szólt arról, hogy kiknek kötelező már ma is online, az interneten keresztül intézni ügyes-bajos dolgaikat az adóhatósággal, majd pedig válaszolt a jelenlévők konkrét kérdéseire.

 

 

Petneházi Attila