Ajánlásokat fogalmaztak meg a munkahelyeknek

2020.05.21 | COVID-19, Gazdaság, Hírek, munkavégzés

A munkavállalók egészsége érdekében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), valamint az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület ajánlásokat fogalmazott meg a munkahelyeknek.

Az NNK a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az irodába csak egészséges emberek menjenek vissza. Fokozottan figyelni kell a fertőtlenítő kézmosásra, a felületek fertőtlenítésére és a távolságtartásra. A munkáltatóknak gondoskodniuk kell a helyiségek gyakoribb takarításáról is. A munkahelyen gyakrabban kell fertőtleníteni, takarítani, a számítógépeket, klaviatúrát, kapcsolókat is gyakran kell fertőtleníteni. Lehetőség szerint gondoskodni kell arról, hogy a munkatársak meg tudják tartani egymástól a 1,5-2 méteres távolságot. A zsúfoltságot a munkahelyi étkezdében is kerülni kell, fontos, hogy ott is legyen kézfertőtlenítési lehetőség és a mindenki által használt eszközöket gyakran fertőtleníteni kell.

A távolságtartás mellett fontos a gyakori szellőztetés is: az ablakokat gyakran ki kell nyitni, a szellőztető rendszereket pedig ellenőriztetni.

Emlékeztettek: az Innovációs és Technológiai Minisztérium már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az otthoni munkavégzésre a munka törvénykönyve nem tartalmaz konkrét szabályokat, így korlátozó rendelkezéseket sem rögzít.

Az irodaházak üzemeltetői felkészültek rá, hogy a járvány enyhülésével egyre több dolgozó tér vissza a munkahelyére a home office-ból, a biztonságos munkakörnyezet fenntartása érdekében az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) speciális egészségvédelmi protokollt készített, és azt javasolta az üzemeltetőknek, hogy az irodaházakban a továbbiakban is tartsák fenn az egészség megóvását célzó intézkedéseket.

Takács Ernő, az egyesület elnöke hangsúlyozta: a védekezésben a bérleményi területeken a bérlőknek is részt kell vállalniuk, a közös használatú területeken pedig be kell tartaniuk az óvintézkedéseket, melyeket az IFK tagvállalatai már be is vezettek. A jövő továbbra is a biztonságos munkakörnyezetet biztosító irodaházaké, és ezzel összhangban az új épületek fejlesztésénél a vírushelyzet miatt hozott intézkedések és szabályok tervezési elvekké, alapvető szempontrendszerré válhatnak – mondta.

Ismertette, hogy a járvány kitörésekor az irodaterületet bérlő munkáltatók az irodaházakat „csökkentett üzemmódba” kapcsolták: Budapesten a korábbi létszám kevesebb mint 30 százaléka dolgozott a munkahelyén, a többség home office-ban végezte munkáját, jelentősen hozzájárulva ezzel a járvány megfékezéséhez. Az egészségügyi kockázat csökkenésével a helyzet fokozatosan normalizálódni fog, az IFK iroda munkacsoportja arra számít, hogy nyár végére az irodaházakban dolgozók létszáma elérheti a veszélyhelyzet kihirdetése előtti szintet. „Az irodaházakban dolgozók egészségének védelméhez, a biztonságos munkakörnyezet fenntartásához folyamatos, fenntartható, tudatos és ésszerű szabályrendszer bevezetésére van szükség” – tette hozzá Takács Ernő.

A járvány elején, az első fázisban az üzemeltetők plusz feladatai közé tartozott a kézfertőtlenítő pontok elhelyezése, az ütemezett takarítási ciklusok sűrítése és a tájékoztató transzparensek kihelyezése, továbbá a gépészeti rendszerek átállítása, a légkezelő berendezések és a liftek átprogramozása, valamint a vízhálózat kezelése. Hozzátette, hogy mindezek jelentős pénzügyi többletterhet jelentettek az üzemeltetésben a lecsökkent bérlői jelenlét mellett is.

A korlátozó rendelkezések enyhítése nyomán emelkedő irodai létszám újabb intézkedések sorozatát kívánja meg, a megfertőződés lehetőségének minimalizálása érdekében. Az IFK által kidolgozott javaslat alapján a távolságtartási szabályok miatt kiemelt fontosságú a közösségi terek átszervezése, például az éttermi asztalok számának csökkentése vagy a létszám korlátozása a lobbykban. Az IFK tagvállalatai minden irodaházukban javasolják és kezdeményezik a kézfertőtlenítő pontok kihelyezését, a kötelező maszkhasználatot a közös területeken, valamint a felvonók, lépcsőházak közlekedési rendjének átszervezését, a lift használat szabályozását. A konferenciatermeket még nem lehet használni, a külső tornagépek, padok csak korlátozottan használhatók, az irodák „állatbarát-működését” pedig szüneteltetni kell – mondta. A bérleményi területeken a takarítás, fertőtlenítés és az irodahasználatot érintő szükséges intézkedések meghozatala és alkalmazása a bérlő feladata, amelyhez az irodaház üzemeltetői minden segítséget megadnak – hangsúlyozta Takács Ernő.

A jövőben várható intézkedések közé sorolta az elnök a beléptetési rendszerek fejlesztését (testhőmérséklet mérő rendszer kiépítését), és az érintésmentes közlekedés kialakítását a vendégek és a futárok fogadásánál.

Az IFK elnöke kiemelte, hogy a gépészeti rendszerek az európai szakmai szervezet, a REHVA által kiadott ajánlás alapján biztonsággal működtethetők, a légkezelő berendezések átszabályozása mellett, gyakoribb és hosszabb szellőztetéssel, levegő visszakeverés nélkül, a hűtési rendszerek fertőtlenítésével, rendkívüli szűrőcserékkel. Hozzátette, hogy a REHVA iránymutatása szerint a párásítás és a légkondicionálás gyakorlatilag nem befolyásolja a vírus terjedését. Megemlítette azt is, hogy ebben az időszakban a Legionella baktérium terjedésének megakadályozása az irodaépületekben továbbra is – a COVID-19 járványtól független – folyamatos üzemeltetői előírás és feladat, amelyet az irodaház üzemeltetők végeznek el minden évben.

Takács Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány miatt nem csak az üzemeltetési feltételek változnak, de az irodahasználati igények is módosulhatnak. Példaként említette, hogy a megkövetelt nagyobb munkaállomás-távolságok miatt egyes szektorokban már most tapasztalható a bérelt irodai területek növekedése, amelyet ugyanakkor a home office térhódítása némileg kompenzálhat. Kiemelte: már most egyértelmű, hogy a megváltozott körülmények teljes mértékben átírják a normál üzemelési körülményeket, jelentős többletterhet hárítva az üzemeltetőkre.

Forrás: MTI

Share This
X