Az építőipar nagyot alakított

2019.10.18 | Hírek

„Debrecen a mai Magyarország legdinamikusabban fejlődő megyei jogú városa, ami biztos pont a hazai építőipar szereplőinek az életében is. Örülünk, hogy az idei Országos Építőipari Konferencián a második legnagyobb hazai metropoliszban beszélhetünk azokról a kihívásokról és válaszokról, amelyek a szakmát leginkább foglalkoztatják” – ezekkel a szavakkal köszöntötte a tanácskozás résztvevőit Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

Példátlan teljesítmény

Házigazdaként Tóth Istvánné, a HBKIK Építőipari Szakmai Kollégiumának elnöke tájékoztatójában kiemelte, hogy az építőipar 3 év alatt 80 százalékkal növelte a teljesítményét, ami példátlan eredménynek tekinthető.

– Azt reméljük, hogy a növekedés ebben az évben is eléri a 30 százalékot, és az idénre várható 5 százalékos GDP-növekedéshez az ágazat 1,2 százalékkal járul hozzá. Az építőipari cégek 97 százaléka mikro- és kisvállalkozás, 23 cég számít nagyvállalatnak, hiányzik a versenyképes középvállalkozások rétege, amelyek a fejlődés motorjai lehetnének. A szakember az építőipart választó fiatalok számára megfogalmazta a jövő építőipari munkahelyének vízióját: a levegőben drónok köröznek, az alapokat önműködő buldózerek ássák ki, a téglafalat robotkarok rakják, az előregyártott elemeket az építési területen lévő 3D-s nyomtató állítja elő, a gépek összehangolását szoftver végzi, a munkavezető pedig monitoron figyeli a kivitelezést.

„Beruházási bajnok”

Dr. Papp László, Debrecen polgármestere a gazdaság fejlesztésére irányuló Új Főnix Tervet, valamint a Debrecen2030 városépítési, a városfejlesztési koncepciót mutatta be, melynek célja egy élhető és szerethető város kialakítása. Beszámolt a folyamatban lévő presztízs-beruházásokról, valamint azokról a multinacionális cégekről, amelyek nem csupán munkahelyeket teremtenek, hanem újfajta munkakultúrát hoznak a városba. „Jelenleg 700 hektáron zajlanak iparfejlesztési munkálatok a városban, ami egyedülálló Európában. A növekedés a közlekedés terén is óriási kihívást jelent, legyen szó reptéri-kapacitásbővítésről, új utak, csomópontok építéséről vagy forgalomszervezési feladatokról. Városfejlesztésünk egyik sarokpontja az oktatás, ehhez jó alap, hogy 72 ezer gyerek tanul Debrecenben az óvodától az egyetemig, a járműipari szak- és mérnökképzés külön prioritást élvez. Mindeközben arra törekszünk, hogy színes, több lábon álló gazdaságszerkezet jellemezze Debrecent, ami egy esetleges gazdasági krízis esetén kevésbé sebezhetővé teszi a várost” – mondta.

Kihívások előtt

Dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy az építőipar jelentős kihívások előtt áll. Az ITM által kidolgozott stratégia fókuszában a hatékonyság javítása áll, a kutatási és innovációs struktúra, valamint az oktatási rendszer reformjára, újfajta prioritások megfogalmazására van szükség. Ezt szolgálja az Ipar4.0 Program, a Mintagyár Program és hasonló kezdeményezések.

Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára előadásában arról beszélt, hogy a versenyképesség fenntartását miként látják megvalósíthatónak munkaerőpiaci szempontból. A gazdaságfejlesztési akcióterv keretében 2 százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, állampapír-vásárlási lehetőséget hirdettek meg és döntés született arról is, hogy a munkásszállók építésébe szabadpiaci szereplők is részt vehetnek. A növekvő gazdaság növekvő munkaerőigénnyel párosult, így ma már munkaerőhiányról beszélhetünk, bár Hajdú-Biharban az országos átlagnál valamivel magasabb a munkanélküliségi ráta. Az állam munkaerő-mobilitást serkentő támogatásokkal vagy a helyi gazdaság fejlesztésével törekszik választ adni a munkaerőpiac területi feszültségeinek, eltéréseinek problémájára.

Petneházi Attila

Share This