1. Kezdőlap
  2.  » 
  3. Szakképzés
  4.  » 
  5. Duális képzés
  6.  » 
  7. Új szakképzési rendszer
  8.  » Szakképzési munkaszerződésről

Szakképzési munkaszerződésről

 

Szakképzési munkaszerződés sablon a letölthető nyomtatványokban található!

  1. szeptember 1-jétől a tanulmányaikat megkezdő tanulók már az új képzési rendszer szerinti oktatásban vesznek részt. Az ágazati alapoktatást követően, a sikeres ágazati alapvizsga után a tanulók szakirányú oktatása elsősorban duális képzőhelyen folyhat. Szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal, a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető.

A szakképzési munkaszerződés megkötésével a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.

A tanuló egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet.

A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni.
A szakképzési munkaszerződés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják.
A szakképzési munkaszerződés megkötésére – eltérő rendelkezések hiányában – az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, amely alapján a

  • munkáltató alatt a duális képzőhelyet,
  • munkavállaló alatt a tanulót, illetve a képzésben résztvevő személyt kell érteni.

A szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként a tizenötödik életévét betöltött tanuló is lehet.
A duális képzőhely feltölti a regisztrációs és tanulmányi rendszerbe a szakképzési munkaszerződést.

Jogok és kötelezettségek a szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben
A tanuló munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló esetében a napi 7 órát, a tanuló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

  • A tanulót évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg, kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére, a nyári szünetben legalább tizenöt munkanap szabadságot a tanuló kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni.
  • A duális képzőhely érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra köteles a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben kell eltölteni. Fontos, hogy ezekre a mentességekre munkanapokban jogosult a tanuló.
  • A tanulónak naptári évenként 15 munkanap betegszabadság jár (évközben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részére jogosult), majd ezt követően táppénzre jogosult.
  • Ha a tanuló a duális képzőnek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szerint köteles azt megtéríteni.
    A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér
  • egyhavi összegének ötven százalékát gondatlan károkozás esetén,
  • öthavi összegét szándékos károkozás esetén.
  • A tanuló részére a duális képzőhelynek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A felelősségbiztosítás a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk
    fedezetére szolgál.

A szakképzési munkaszerződés megszűnése

A szakképzési munkaszerződés megszűnik

  • a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésétől számított harmincadik napon, ha a tanuló tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja,
  • a szakmai vizsga sikeres letétele hónapjának utolsó naptári napján
  • a duális képzőhely jogutód nélküli megszűnése napján,
  • a szakirányú oktatásban való részvételtől eltiltó határozat véglegessé válásának napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének napján,
  • a tanuló halála napján.

A tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnéséről a szakképző intézmény haladéktalanul értesíti a duális képzőhelyet.

A szakképzési munkaszerződés megszüntethető

  • közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal,
  • felmondással a felmondás közlésétől számított tizenötödik nappal,
  • azonnali hatályú felmondással az azonnali hatályú felmondás közlésének napjával.

A szakképzési munkaszerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél

  • a szakképzési munkaszerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy
  • egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakképzési munkaszerződés fenntartását lehetetlenné teszi, és emiatt lehetetlenné válik vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló szakmai vizsgára történő felkészülése vagy a szakirányú oktatás további biztosítása a tanuló részére.

(pl.: jogszabálysértés, tanuló másodszori évfolyamismétlése)

A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megszűnésével, illetve megszüntetésével egyidejűleg e tényről értesíti a szakképző intézményt. A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a tanuló részére – a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások mellett – igazolást állít ki a szakirányú oktatásban eltöltött időről és a megszerzett szakmai ismeretekről.

Saját munkavállaló részvétele a képzésben felnőttképzési jogviszony keretében

Felnőttképzési jogviszony keretében folyó szakirányú oktatás esetében a képzésben részt vevő személy – amennyiben főállású munkaviszonnyal rendelkezik – saját munkáltatójával is köthet szakképzési munkaszerződést. Ha a képzésben részt vevő személy a foglalkoztatására irányuló jogviszonya mellett, párhuzamosan – egyedi tanrend alapján – vesz részt nem nappali rendszerű szakmai oktatásban, szakirányú oktatása az őt foglalkoztatójánál is megvalósítható, amennyiben tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához és duális képzőként a területi kamara nyilvántartásában is szerepel.
A szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál az általa elkészített képzési program alapján is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül. Ebben az esetben a képzésben részt vevő személy munkaszerződését a szakképzési munkaszerződésnek megfelelő tartalommal úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg.

A szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatások

A tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkájáért munkabérre jogosult.

A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértéke a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér legalább hatvan százaléka, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér összege. A munkabér megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit és az ágazati készségtanács által az adott szakmára vonatkozó javaslatában meghatározott mértéket.

A munkabért a tanuló fizetési számlájára utólag, a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig történő átutalással kell teljesíteni.

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés, cafeteria), a juttatás azonos mértékben illeti meg, mint a foglalkoztatottakat, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér mértékéig kell biztosítani. Az egyéb juttatásra a tanuló az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult. A tanulót megillető munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illetik meg. Ha a szakképzési munkaszerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre, vagy szűnik meg, a tanuló részére, a teljes hónapra megállapított munkabér és egyéb juttatások időarányos része illeti meg.

A tanuló számára meghatározott munkabért és egyéb juttatásokat a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.

Díjazásra vonatkozó szabályok
Szakképzési munkaszerződés Tanulószerződés
Szerződés tanév kezdete előtt jött létre Munkabér teljes hónapra megilleti Díjazás teljes hónapra megilleti
Szerződés tanév közben jött létre Munkabér naptári napra arányosítva jár Díjazás naptári napra arányosítva jár
Igazolt hiányzás Munkabér nem csökken Díjazás nem csökken
Igazolatlan hiányzás Munkabér/havi gyakorlati nap = egy napi igazolatlan hiányzás miatti csökkentés Díjazás/havi gyakorlati nap = egy napi igazolatlan hiányzás miatti csökkentés
Betegszabadság Munkabér/havi gyakorlati nap*0,7 (15 napra) Díjazás/havi gyakorlati nap*0,7 (10 napra)

A szakképzési hozzájárulás megállapítása és elszámolása

  1. január 1-jétől jelentősen megváltoznak a szakképzési hozzájárulás megállapítására vonatkozó szabályok. Az új szabályrendszert nem külön törvény tartalmazza, hanem az Szkt. foglalja magában az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.

Az adókedvezmény meghatározása

  1. január 1-jétől a bruttó kötelezettség mind a hatályos és kifutó tanulószerződésekre, mind pedig az új szakképzési munkaszerződésekre vonatkozóan csökkenthető
  • a fenntartói megállapodással rendelkező szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével – az adóév munkanapjai számának szorzataként számított összegével.
  • hallgatónként a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nft v.) szerinti felsőoktatási duális képzés arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetítettmérték és az adóévben ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként.

Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény az önköltséget 1.200.000 forint/fő/év, az alapnormatívát – a felsőoktatási duális képzés esetén – 650.000 forint/fő/év összegben határozta meg.

A szakmai súlyszorzók – tanulószerződés esetén – a 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 4/A. mellékletében találhatóak.

A szakmai súlyszorzók – szakképzési munkaszerződés esetén – a 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 332/A §. (2) és (3) bekezdésében találhatóak. (évfolyami szorzó és szakmaszorzó)

20%-os „sikerdíj”

A bruttó kötelezettség csökkenthető a szakképzési munkaszerződésre tekintettel az igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló sikeres szakmai vizsgát tett.

A szakképzési munkaszerződés alapján tanuló társadalombiztosítási jogállása

A tanuló a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából

  • munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül,
  • a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek,
  • a munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.

A gyakorlati képzésen hallgatói munkaszerződéssel részt vevő hallgató társadalombiztosítási jogállása

A felsőfokú duális gyakorlati képzésre kötött hallgatói munkaszerződés a Tbj. szabályai szerint nem alapozza meg a biztosítási kötelezettséget. A szociális hozzájárulási adó szempontjából ez a jogviszony nem alapozza meg a kifizető adófizetési kötelezettségét sem. A személyi jövedelemadó tekintetében a gyakorlati képzésre juttatott jövedelem havonta a minimálbér összegéig (2020-ban 161 000Ft-ig) nem eredményez adófizetési kötelezettséget. Mindez azt jelenti, hogy amellett, hogy a hallgatótól nem kell levonni járulékot, a munkáltatónak sem kell szocho-t fizetni, a hallgatói munkabér pedig a minimálbérig adómentes.

Adó és járulékkötelezettség 2021.

Közteher Tanulószerződés alapján Szakképzési munkaszerződés alapján
Szociális hozzájárulási adó Tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjazás 17,5%-a

Nincs

(Szocho tv. 5. § (1) ea) pontja)

Szakképzési hozzájárulás 1,5% Nem terheli
Személyi jövedelemadó Tanulószerződésben rögzített díj adómentes, felette 15% Minimálbér mértékéig adómentes, felette 15% (Szja tv. 1. sz. mell. 4.11)
Egyéni járulék 3% pénzbeli, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 10% nyugdíjjárulék

18,5% társadalombiztosítási járulék

(Tb. tv. 25. § (1) bek.)