200 éve téma egy Duna–Tisza csatorna megépítése

A Duna–Tisza csatorna ötlete először 1824-ben szerepelt a magyarországi politika „nagyszínpadán”, de a kezdeményezés akkor (és azóta is) elbukott. 

A Vásárhelyi-tervnek ugyan része volt a Duna–Tisza csatorna megépítése, de a politikai és gazdasági elit támogatása híján csupán „írott malaszt” maradt. A régiónkban nagyobb léptékű vízügyi beruházás, ami arról szólt volna, hogy az észak-alföldi régiót öntözővízzel el kell látni, utoljára 1956-ban volt. Erről Vaszkó László, a Farmer-Expót rendező V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezető igazgatója beszélt annak kapcsán, hogy idén a soha nem látott szárazság elleni hathatós védekezést helyezték nemzetközi rendezvényük fókuszába.

Ránk rúgta az ajtót

„A klímaváltozás idén – és már nem először – valósággal „ránk rúgta az ajtót”, amire a hazai agrárium nem volt felkészülve” – erről Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter beszélt az agrárexpó csütörtöki megnyitóján. Mint fogalmazott, a magyar agrárium ezekben a viharos időkben keresi azokat a támpontokat – jelzőfényeket –, amelyek segítségével révbe érhet. „A Hajdúság, Debrecen, a Debreceni Egyetem mindenképpen ilyen jelzőfényei az ágazatnak. Próbálnak olyan irányfényt mutatni a mezőgazdaság szereplőinek, hogy merre van az előre”. Mint kiemelte, kulcskérdés a klímaváltozáshoz történő folyamatos változás, az adaptáció. – Ez nem fog menni, ha képtelenek vagyunk, leszünk stratégiai célokat megfogalmazni, és azok eléréséhez a megfelelő eszközöket hozzárendelni. Idén nem elég, hogy az időjárási körülmények nincsenek velünk, de van egy olyan világgazdasági helyzet, ami rendkívül sok negatív hatást gyakorol az agrárium szereplőire. Ezek miatt lassan nem tudunk mondani olyan termékpályát, ami a tevékenységét rentábilisan tudná végezni. Ez egy olyan nemzetközi probléma, amit nem lehet helyileg és rövid távon megoldani. Ezeket a megoldásokat csak kimunkált stratégiák mentén lehet megtalálni. Van egy nagy hiátusa a magyar agráriumnak, az, hogy nem alkotott stratégiát, nem jelöltek ki utat arra vonatkozóan, hogy merre van az előre. Ez pedig akár odáig is vezethet, hogy akár még az élelmiszer-önrendelkezésünk is veszélyben lehet. Az európai mezőgazdaság képes ugyan nagy volument, jó minőségen termelni, csakhogy ezt drágán teszi. Megváltoztak a méretgazdaságossági határok, amit szintén nem hagyhatunk figyelem kívül. Egyszerre kell kezelnünk egy helyi, lokális válságot, egy európai problémát, és közben megfelelő válaszokat kell adni a globális, világméretű kihívásokra. Ez komoly „felhívás keringőre”, de meggyőződésem, hogy ha a nálunk eddig felhalmozódott szaktudást, azt a bizonyos szürkeállományt megfelelően használjuk, akkor ezeknek a kihívásoknak meg tudunk felelni” – fogalmazott a tárcavezető.

A megnyitó ünnepségen kamarai elismerések átadására is sor került – erről szóló beszámolónk ITT olvasható.

Petneházi Attila