Miklóssy Ferenc: Európa legkedvezőbb feltételei állnak a hajdú-bihari vállalkozások rendelkezésére
haon.hu – 2024.03.12. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint jelentős hatékonyságnövelésre van szüksége a magyar vállalkozásoknak.
A sikeres gazdasági minisztérium és a gazdasági bázist biztosító kamara a jó gazdaság alapja, jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke március 4-én, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján. A kormányfő beszédében egyebek mellett kiemelte, jelenleg a külföldi beruházók a meghatározóak a hazai gazdaságban, viszont rengeteg profitot visznek ki az országból, ezért a következő évek célja a hazai vállalkozások erősítése.
Az elmúlt bő tíz év alatt Debrecen gazdasága háromszorosára nőtt, amely jelentős részben olyan beruházásoknak is köszönhető, mint az EcoPro, a BMW, a CATL vagy a Vitesco. Eddig 12 és fél milliárd eurónyi működő tőke érkezett a városba és több mint 18 ezer munkahely jött létre. Mindez azonban nem csak lehetőségeket, de kihívásokat is tartogat mind a cívisváros, mind a helyi vállalkozások számára.
A kilátásokról Miklóssy Ferencet, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét kérdeztük.
– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az egyik legfőbb partnere a kormánynak. A különböző együttműködések alapján segítjük a vállalkozások érdekérvényesítését, a kormány gazdasági intézkedéseinek végrehajtását, a szakképzés és felnőttképzés fejlesztését – sorolta a vármegyei kamara elnöke. Egyik legfontosabb – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével közös – konstrukciójuk a Széchenyi Kártya Program, amely jelenleg a legkedvezőbb fejlesztésihitel-konstrukciót nyújtja a vállalkozások számára. Miklóssy Ferenc hangsúlyozta, a vármegyei kamara célja, hogy minél több helyi, magyar tulajdonú vállalkozás legyen minél versenyképesebb, exportképesebb.
Azt szeretnénk, hogy a megtermelt javak jelentős része itt maradjon, helyben hasznosuljon. Ehhez segíteni kell a magyar tulajdonú, úgymond nemzeti vállalkozások digitális és technológiai fejlődését; elő kell segíteni azt, hogy minél több vállalkozáshoz eljussanak a megfelelő információk, hogy minél jobb kapcsolatokat tudjanak kiépíteni – emelte ki a vármegye kamarájának elnöke.
A legkedvezőbb támogatásokat kapják a hazai vállalkozások
– A magyar kormány – a környező országokhoz képest is – lényegesen komolyabb támogatásokat nyújt a hazai vállalkozásoknak. De úszni csak azt lehet megtanítani, aki hajlandó vízbe ugrani. A vállalkozások ambícióját jelentősen fokozni kell – hangsúlyozta Miklóssy Ferenc. Viszonyításként hozzátette, hazánkban kétszer annyi vállalkozás van, mint Ausztriában, de a lényegesen alacsonyabb termelékenysége miatt a hazai GDP az osztráknak mintegy 40 százaléka. Probléma még, hogy itthon nem fektetnek akkora hangsúlyt a dolgozók továbbképzésére, mint Ausztriában vagy Németországban.
A tudásalapú, nagy hozzáadott értékű nemzeti vállalkozásokhoz tanulni kell, kockázatot kell vállalni és fejleszteni a hatékonyságot. Amilyen jövedelemnövekedés volt az elmúlt években, messze nem nőtt ahhoz képest a termelékenység. Márpedig közgazdasági alapelv, hogy a termelékenység és a bér sokáig nem szakadhat el egymástól – tette hozzá.
Hangsúlyozta, óriási szükség lesz a következő időszakban az innovatív, a piaci kihívásokra jól reagáló vállalkozásokra. Ha a nemzeti vállalkozások nem tudnak nagyobb exportjövedelemre, saját tőkére szert tenni tudásalapú, munkaintenzív gazdálkodással, akkor nem érjük el a kitűzött célokat, nem tudjuk megteremteni azt a viszonylagos jólétet, amit csak Magyarországon maradó tőkével és nyereséggel lehet.
Piacot, technológiát hoztak a nagyvállalatok
– Hajdú-Bihar vármegyében a 90-es évek elejéig nagy ipari termelés folyt. Olyan, nemzetközi piacra termelő hazai cégek voltak, mint a Magyar Gördülőcsapágy Művek, a Medicor, a Tungsram vagy az Elzett. Ma a debreceni ipari termelésnek több mint 90 százalékát a külföldi gyárak adják, viszont fontos megjegyezni, hogy nem a magyar vállalkozások kárára; piacot, területet nem vettek el tőlük – mondta Miklóssy Ferenc.
Mint kifejtette, a külföldi vállalatok piacot, technológiát, tudást és hatékony vállalati kultúrát hoztak. Ezek lehetőséget és kihívást jelentenek a hazai vállalkozások innovációjára, versenyképességének növelésére, fejlődésére.
A vendégmunkásokkal kapcsolatban rámutatott, más, tőlünk nyugatabbra lévő országokban is vannak olyan külföldi munkavállalók, akik meghatározott ideig, kifejezetten munkavállalás céljából tartózkodnak az adott országban. – Ez nem egy ördögtől való dolog. Ezen külföldi munkavállalók után itt fizetik meg az adókat, ezek az emberek itt vásárolnak, vesznek igénybe szolgáltatásokat, tehát a keresetük egy részét itt hagyják – húzta alá.
