Az Alaptörvény tizenhatodik módosítása: miniszterelnöki mandátumkorlát, KEKVA-kivezetés és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése
A Magyar Közlöny 2026. évi 42. számának mellékleteként megjelent Indokolások Tárában közzétételre került Magyarország Alaptörvényének tizenhatodik módosításához fűzött végső előterjesztői indokolás.
A módosítás három, egymástól tartalmilag és célját tekintve elkülönülő, de alkotmányjogi szempontból egyformán súlyos kérdéskört érint: a miniszterelnöki tisztség betöltésének időbeli korlátját, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) rendszerének alkotmányosan rendezett kivezetését, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének alaptörvényi megalapozását.
Az alábbiakban az Indokolások Tárában közzétett végső előterjesztői indokolás alapján ismertetjük a módosítás főbb elemeit és azok indokait.
1. A miniszterelnöki mandátum időbeli korlátozása (1–2. cikk)
A módosítás egyik sarokpontja, hogy a miniszterelnök a jövőben legfeljebb összesen – megszakításokkal együtt számítva – nyolc évig töltheti be e közjogi funkciót Magyarországon.
Az indokolás szerint a jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy a miniszterelnök e közjogi funkciót csak meghatározott ideig tölthesse be, mivel a demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott. A nyolcéves határidő számítása 1990. május 2-ától, az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásától veendő figyelembe, ami azt jelenti, hogy az összes eddigi demokratikus ciklus beleszámít a korlátba.
Jogi jelentőség: Ez az alkotmányos korlát visszaható hatállyal, de a demokratikus átmenet kezdőpontjától számítva kerül megállapításra, ami érdemi személyi konzekvenciákkal járhat a hatálybalépést követően.
2. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése (3. cikk)
A módosítás 3. cikke kizárólagos célja a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének Alaptörvény általi megalapozása. Az indokolás e körben azt hangsúlyozza, hogy az alkotmányos demokráciában meg kell szüntetni mindazokat az intézményeket, amelyek nem töltenek be legitim közjogi funkciót, és működésükkel sértik a személyek alapvető jogait.
Jogi jelentőség: A Hivatal megszüntetése alaptörvényi szintű aktus, vagyis az intézmény törvényi szabályozásának hatályon kívül helyezésére csak az alkotmányos alap biztosítása után kerülhet sor.
3. A KEKVA-rendszer alkotmányos kivezetése (4–5. cikk)
3.1. Az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdésének hatályon kívül helyezése
A módosítás hatályon kívül helyezi az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdését, amely eddig a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok jogállását a nemzeti vagyonra vonatkozó rendelkezések között, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás alkotmányos keretébe illesztve szabályozta.
A hatályon kívül helyezés indoka, hogy a KEKVA mint különleges jogintézmény a jövőben ne a nemzeti vagyon kezelésének tartós, általános alkotmányos modelljeként jelenjen meg. Helyette az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései között, a már létrejött alapítványokra vonatkozó átmeneti szabályok tárgyaként kap helyet a kérdéskör – ezzel egyértelművé téve, hogy a módosítás nem a KEKVA-rendszer fenntartását, hanem annak alkotmányosan rendezett kivezetését célozza.
3.2. Átmeneti alkotmányos szabályok a Záró és vegyes rendelkezések között
A módosítás az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezéseit egy új ponttal egészíti ki, amely a már működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó átmeneti alkotmányos szabályokat határozza meg. Ennek főbb elemei:
Vagyonvisszaszállás: Az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, annak hozama és a helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, a vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével. A visszaszállás nem az Alaptörvény-módosítás hatálybalépéséhez, hanem az egyes alapítványok megszűnéséhez kapcsolódik, elkerülve a közvetlen azonnali átalakulás okozta jogbizonytalanságot.
Állami alapítói joggyakorlás: Az alapítványok alapítói jogait az állam gyakorolja, biztosítva, hogy a működéssel, átalakítással vagy megszüntetéssel kapcsolatos döntések az államszervezet demokratikus felelősségi rendszerébe illeszkedjenek.
Megszüntetési jogalap: A rendelkezés külön alkotmányos felhatalmazást teremt arra, hogy törvény a megszüntetés feltételeit, eljárási rendjét és jogkövetkezményeit az érintett alapítványok sajátos közjogi és vagyoni helyzetére figyelemmel állapítsa meg – mivel a KEKVA-k megszüntetése nem kezelhető kizárólag a polgári jog általános alapítványi szabályai alapján.
Törvényi végrehajtás: Az Országgyűlés külön törvényi szinten rendezi majd az egyes alapítványok megszüntetésének határidejét, eljárását, a vagyonleltár és vagyonelszámolás rendjét, az állami és nem állami vagyonelemek sorsát, a hitelezői igények kezelését, a folyamatban lévő szerződéses és eljárási jogviszonyokat, valamint a közfeladatok további ellátását.
Összefoglalás
Az Alaptörvény tizenhatodik módosítása három területen hoz érdemi alkotmányjogi változást: bevezeti a miniszterelnöki megbízatás kumulált nyolcéves időkorlátját, alaptörvényi szinten alapozza meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, és a KEKVA-rendszer tartós alkotmányos modellje helyett annak rendezett, átmeneti kivezetésére teremt alaptörvényi keretet. A módosítás jogpolitikai irányát az indokolás a jogállam helyreállításaként, az alapvető jogok érvényesülésének erősítéseként és az állami vagyonkezelés alkotmányossági rendjének helyreállításaként jelöli meg.
Az Alaptörvény módosításának teljes szövege elérhető:
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/0c1e4d177d14056ae2519bbf09d841752d65d743/megtekintes
Forrás: Indokolások Tára, 2026. évi 42. szám – Magyar Közlöny melléklete, 2026. június 19.
