Magyar Közlöny 2026. évi 44. szám

Jelen tájékoztató a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara részéről összefoglalja a 44. szám teljes tartalmát, különös tekintettel a vállalkozói szektort közvetlenül érintő rendelkezésekre. A tájékoztató kizárólag a Magyar Közlöny hiteles szövegén alapul; az abban nem szereplő értelmezésre, előrejelzésre nem terjed ki.

I. Parlamenti határozatok – az új Országgyűlés megalakulása

Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

A 14/2026. (V. 9.) OGY határozat alapján az Országgyűlés elnökévé Forsthoffer Ágnest választotta meg. A 15/2026. (V. 9.) OGY határozat rendelkezik az alelnökök és a törvényalkotásért felelős alelnök személyéről. Alelnökök: Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó (TISZA), Kőszegi Krisztián (TISZA), Dúró Dóra (Mi Hazánk), valamint 2026. május 13-tól Vitályos Eszter (Fidesz) és Dr. Latorcai Csaba (KDNP). Törvényalkotásért felelős alelnök: Dr. Rák Richárd (TISZA). A 16/2026. (V. 9.) OGY határozat tizennégy képviselőt választott meg az Országgyűlés jegyzőivé.

Országgyűlési bizottságok

A 17/2026. (V. 9.) OGY határozat huszonegy állandó és különleges bizottságot hozott létre. A gazdasági szereplők szempontjából kiemelt bizottságok:

• Gazdasági és Energetikai Bizottság (17 fő) – feladatköre: gazdaságfejlesztés, energiapolitika, állami vagyonkezelés, turizmus, ipar, foglalkoztatáspolitika, piaci verseny, fogyasztóvédelem. Elnök: Csőszi Attila (TISZA).
• Pénzügyi és Költségvetési Bizottság (13 fő) – feladatköre: költségvetés, államháztartás, számvevőszéki ügyek, pénzügyek, adóügyek. Elnök: Bencsik János (Fidesz).
• Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság (9 fő) – feladatköre: mezőgazdaság, élelmiszeripar. Elnök: Kovács Petra Judit (TISZA).
• Digitalizációs és Technológiai Bizottság (8 fő) – feladatköre: digitális átállás, informatikai fejlesztések, kiberbiztonság, adatkezelés, innovációs politika. Elnök: Varga Balázs (TISZA).
• Közlekedési és Beruházási Bizottság (9 fő) – feladatköre: építésügy, beruházás, közlekedés. Elnök: Perticsné Kácsor Andrea (TISZA).
• Európai Ügyek Bizottsága (9 fő) – feladatköre: uniós ügyek, közösségi jog. Elnök: Dr. Sopov Ildikó Éva (TISZA).

Miniszterelnök-választás

A 18/2026. (V. 9.) OGY határozat alapján az Országgyűlés az Alaptörvény 16. cikk (3) és (4) bekezdése alapján Magyar Pétert választotta meg miniszterelnökké. A határozat az elfogadásakor lépett hatályba.

II. Az új minisztériumi struktúra (2026. évi XIII. törvény)

A 2026. évi XIII. törvény – Magyarország minisztériumainak felsorolásáról – teljes egészében felváltja a 2022. évi II. törvényt. Az új rendszer tizenhat minisztériumot nevesít:

• Egészségügyi Minisztérium
• Igazságügyi Minisztérium
• Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium
• Pénzügyminisztérium
• Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
• Belügyminisztérium
• Élő Környezetért Felelős Minisztérium
• Gazdasági és Energetikai Minisztérium
• Honvédelmi Minisztérium
• Közlekedési és Beruházási Minisztérium
• Külügyminisztérium
• Miniszterelnökség
• Szociális és Családügyi Minisztérium
• Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium
• Tudományos és Technológiai Minisztérium
• Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium

A törvény rögzíti az átalakulások módját:

• Önálló kiválással jön létre: Egészségügyi Minisztérium, Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, Szociális és Családügyi Minisztérium (mind a Belügyminisztériumból), valamint az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (az Energiaügyi Minisztériumból).
• Beolvadással megszűnik: az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma és a Miniszterelnöki Kabinetiroda – mindkettő a Miniszterelnökségbe olvad.
• Névváltozás: Nemzetgazdasági Minisztérium → Pénzügyminisztérium; Agrárminisztérium → Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium; Energiaügyi Minisztérium → Gazdasági és Energetikai Minisztérium; Építési és Közlekedési Minisztérium → Közlekedési és Beruházási Minisztérium; Külgazdasági és Külügyminisztérium → Külügyminisztérium; Kulturális és Innovációs Minisztérium → Tudományos és Technológiai Minisztérium; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium → Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.

A minisztériumok közötti jogutódlást és a megszűnő szervek pontos megszűnési időpontját a Kormány külön rendeletben állapítja meg. A törvény az új Kormány megalakulásának napján lép hatályba, amelynek naptári napját a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter hirdetménnyel teszi közzé a Magyar Közlönyben.

III. Veszélyhelyzeti szabályok törvényi szintre emelése (2026. évi XIV. törvény)

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvény 2026. május 14-én lép hatályba. A törvény I. fejezete átmeneti szabályokat, II. fejezete záró- és módosító rendelkezéseket tartalmaz.

1. Jelzáloghitel-kamatplafonok

A törvény fenntartja azt a szabályt, amely szerint a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződések esetén a referencia-kamatláb mértéke nem lehet magasabb a 2021. október 27-én érvényes szintnél. A tőke- és kamattartozást nem lehet a nem teljesített kamat összegével megnövelni. A módosult fogyasztói kölcsönszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni. A szabályozás kiterjed a kamattámogatott lakáshitelekre, a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre, valamint a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is.

2. Lakásbiztosítási díjak és felmondási jog

A teljes hiteldíjmutatóba a jövőben bele kell számítani a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díját. A biztosításközvetítőnek kifizetett javadalmazás mértéke lakásbiztosítások esetén nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20%-át. A határozatlan idejű lakáscélú vagyonbiztosítási szerződések esetén a fogyasztó minden év márciusában (március 31-ig beérkező felmondással) egy alkalommal költségmentesen mondhatja fel a szerződést a rendes felmondás szabályai szerint. A biztosítónak erről február 15-ig tájékoztatást kell küldenie az ügyfeleknek.

3. Önkormányzati számlavezetés

A fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat (és költségvetési szervük) vonatkozásában a számlát vezető hitelintézet nem számíthat fel díjat a kincstári számlára történő átutaláshoz, illetve a kincstári számláról való jóváíráshoz kapcsolódóan. A hitelintézet köteles a 2025. május 31-ei megállapodás szerinti díjakat alkalmazni, és nem állapíthat meg új díjakat. Az érintett önkormányzat kérésére a hitelintézet köteles felmondani a számlavezetési szerződést, ugyanakkor maga a hitelintézet nem mondhatja fel azt.

4. Agrárium – fagykár, aszálykár, sertéstenyésztők fizetési moratóriuma

A fagykár (2025. április 1-jéig), az aszálykár (2025. július 1-jéig), illetve a sertéstenyésztési tevékenységhez kapcsolódóan megkötött, fennálló szerződések alapján moratórium alkalmazható. A fizetési moratórium 2026. november 30-ig tart. Az adós a moratórium idején felhalmozódott kamatot a futamidőn át, évente egyenlő részletekben fizeti meg. A tőketartozást a moratórium alatt nem teljesített kamattal nem lehet megnövelni. A hitelező 2026. november 30-ig felmondással nem szüntetheti meg a szerződést nemteljesítésre hivatkozással.

5. Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) által érintett gazdálkodók

A 2025-ben az RSzKF-megállapítás folytán állat-leölési intézkedéssel érintett gazdálkodók esetén a fizetési moratórium 2027. június 30-ig tart. A törvény a Bérgarancia Alapból igénybe vehető támogatást is kiterjeszti az RSzKF által érintett gazdaságokban foglalkoztatott munkavállalók kiegyenlítetlen bértartozásának rendezésére (a 2025. április 4-én vagy azt megelőzően érintett gazdaságok esetén).

6. Mezőgazdasági import-bejelentési kötelezettség

Az 1. mellékletben felsorolt mezőgazdasági termékek (szarvasmarha- és sertéshús, baromfi, tojás, gabona, liszt, olaj, tej, sajtok, cukor stb.) Magyarország területére való behozatalát – a vetőmag és a 25 kg alatti magáncélú import kivételével – előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH). A bejelentést legalább 24 órával (légi és vízi szállítás esetén 6 órával) előbb kell megtenni. Az ellenőrzést a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság végzi. A bejelentési kötelezettség megsértéséért az áru áfa nélküli értékének legfeljebb 40%-ig terjedő bírság szabható ki.

7. Ideiglenes vagyonfelügyelő és Bérgarancia Alap

Az 500 főnél többet foglalkoztató adósoknál – ha a hitelező ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kezdeményezte – a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül jelöli ki az ideiglenes vagyonfelügyelőt. Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogosult a Bérgarancia Alapból összevont, egyösszegű kérelemként igényelni a bérgarancia-előleget. A munkabéreket az összevont támogatás bankszámlán való jóváírásától számított 5 munkanapon belül kell kifizetni.

8. Hatósági üzemanyagárak

A törvény fenntartja a hatósági üzemanyagár-rendszert. A szabályozás szerint az MSZ-EN 228 szerinti ESZ-95-ös minőségű motorbenzin legmagasabb kiskereskedelmi bruttó ára 595 forint/liter, az MSZ-EN 590 szerinti 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj legmagasabb kiskereskedelmi bruttó ára 615 forint/liter (biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezve). Nagykereskedelmi szinten ugyanezek az árkorlátok alkalmazandók.

Főszabály szerint külföldi rendszámú jármű üzemanyagtankjának töltése céljaira értékesített üzemanyag nem hatósági áras termék. Kivétel lehetséges viszonossági alapon, amelyet az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben állapít meg. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a hatósági árat jól látható helyen feltüntetni. Az üzemeltetők kötelesek az állami adó- és vámhatóság részére napi adatszolgáltatást teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség megsértéséért 20 millió forinttól 2 milliárd forintig terjedő bírság szabható ki.

IV. A 2026. évi XIV. törvény által módosított egyes törvények – vállalkozásokat érintő változások

Kereskedelmi törvény – élelmiszerek és drogériai termékek árréskorlátozása

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénybe kerülő új rendelkezések alapján a törvény 1. mellékletében felsorolt élelmiszer-kategóriák (csirkehús, sertéshús, pulykamell, tejtermékek, liszt, cukor, tojás, zöldség, gyümölcs, bébiétel stb.) esetén a 2023-ban 1 milliárd forint feletti nettó árbevételt elérő, élelmiszer-vegyes kiskereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők árrése:

• nem haladhatja meg a 2025. januárban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és
• legfeljebb 10% lehet.

Hasonló szabályok vonatkoznak a törvény 2. mellékletében felsorolt drogériai termékekre (kozmetikumok, tisztítószerek, higiéniai termékek stb.) az 1 milliárd forint feletti nettó árbevételű drogériai kereskedőkre – az árrésplafonon 15%. Az előírások megsértése esetén termékkategóriánként 5 millió forint bírság alkalmazható, ismételt jogsértés esetén akár az üzlet ideiglenes bezárása is elrendelhető.

Személyi jövedelemadó – éttermi reprezentáció

Az SZJA-törvény módosítása alapján adómentes az étteremben vagy cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentáció alapján meghatározott jövedelemnek az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1%-át, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része. Ez az adómentesség 2026. május hónapon kezdődően alkalmazandó.

KIVA – felszolgálási díj

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény módosítása alapján a vállalkozói bevételt nem növeli a felszolgálási díj összege, ami azt jelenti, hogy az felszolgálási díj a KIVA alapjából kizárható. Ez az előírás első alkalommal a 2026. adóévre alkalmazandó.

Szociális hozzájárulási adó

Az éttermi reprezentáció után megállapított, adómentes jövedelem [Szja tv. 70. § (4a) bek.] után nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.

Vendéglátás – szakképzési hozzájárulás kedvezmény

A vendéglátási hozzájárulási törvény módosítása alapján az étterem és cukrászda vendéglátással kapcsolatos szolgáltatások után a szakképzési hozzájárulás mértéke 2% (az általános szabálytól eltérően). Ez de minimis támogatásnak minősül.

Energetika – villamos energia és földgázkészletek

A villamos energiáról szóló törvény módosítása értelmében a csatlakozásra vonatkozó határidők meghosszabbíthatók 2026. július 31-ig, ha a szükséges biztosítékok fennállnak és a határidő-hosszabbítási igényt bejelentik. A földgázellátásról szóló törvény kiegészítésével a szállítási rendszerüzemeltetőnek 2026. július 1-jéig 2 120 607 MWh mértékű hazai tárolóban elhelyezett készlettel kell rendelkeznie. A versenypiaci kereskedők kötelesek 2026. július 1-ig, illetve 2026. október 1-ig a 2026/2027-es gázévre leszerződött mennyiség 2%-ával arányos készletet hazai tárolóban megképezni.

Rezsicsökkentés – januári energia-kedvezmény

A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvény kiegészítése alapján az egyetemes szolgáltató a 2026. január 1–31. közötti időszakra vonatkozóan 30%-os mennyiségi kedvezményt biztosít a földgáz- és villamosenergia-fogyasztás után (diktálásos számlázás esetén a januári fogyasztás 30%-ának megfelelő összegű kedvezmény). Hasonló 30%-os kedvezmény vonatkozik a 2026. januári távhő-felhasználásra is. A kedvezmény adómentes. Az ellentételezést az energiapolitikáért felelős miniszter elkülönített forrásból biztosítja az egyetemes szolgáltatók részére.

Bírósági végrehajtás – otthontámogatás és sportszervezetek

Mentesül a végrehajtás alól a sportszervezetek részére nyújtott működési célú állami támogatás teljes összege. Szintén mentesül a végrehajtás alól az Otthontámogatás teljes összege (kivéve, ha a végrehajtás az Otthontámogatás jogosulatlan felvételéből eredő visszafizetési kötelezettség teljesítésére irányul).

Pénzforgalom – visszaélés-szűrő rendszer

A pénzforgalmi törvény módosítása alapján a központi visszaélésszűrő rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a visszaélési kockázati információkat kizárólag a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának teszi elérhetővé. A csoportos és hatósági átutalási megbízásokhoz kapcsolódó adatokat a rendszer működtetésének 1460. napjától kell átadni.

Exportkorlátozás – kőolaj és üzemanyag

A kereskedelemért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges nyers kőolaj, ESZ-95-ös minőségű benzin, valamint 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj exportjához. Az üzemanyag-forgalmazókat bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség terheli, amelynek megsértése esetén 6 millió forinttól 15 millió forintig, egyes esetekben 100 millió forinttól 5 milliárd forintig terjedő bírság alkalmazható.

Reklámadó – hatályos módosítás

A reklámadóról szóló törvény módosítása alapján a 2019. július 1-jétől keletkező adókötelezettségre nem kell alkalmazni a progresszív adókulcsra, az adókedvezményekre és a külföldi reklámoknál alkalmazandó különös szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel párhuzamosan a törvény hatályát veszti egyes korábbi átmeneti rendelkezéssel együtt.

Különadó – bankok és energiaellátók

A 2025. évi LIV. törvény módosítása alapján a 2026-ban kezdődő adóévben az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó részére a pénzintézeti különadó mértéke 10%, az e feletti összegre 30%. A túlzott mértékű kamatmarzsra vonatkozó különadóban az állampapír-állomány növekedménye alapján csökkentés alkalmazható. Az energiaellátók (pl. távhőszolgáltatók) 2026-ban kezdődő adóévre különadóra kötelezhetők, amelynek alapja a 2024. adóévi árbevétel 0,5%-a.

Javítóintézetek – büntetés-végrehajtási irányítás alá kerülés

A 2013. évi CCXL. törvény kiterjedt módosítása alapján a javítóintézetek irányítása a gyermekek és ifjúság védelméért felelős miniszter helyett a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter hatáskörébe kerül. Javítóintézeti parancsnok vezeti az intézményeket, az országos parancsnok irányítása alatt. A bv. szervezet tagjai átrendelhetők javítóintézeti munkakörbe. A fiatalkorúak kötelezően részt vesznek a köznevelési oktatásban, és telekommunikációs eszközön havonta legalább 60 perces kapcsolattartást kell biztosítani számukra.

ATM-üzemeltetési szabályok módosítása

Az automatikus bankjegykiadó gépek telepítéséről szóló törvény módosítása értelmében a hitelintézet meglévő ATM üzemeltetésének helyszínét indokolt esetben módosíthatja, ha az érintett településen belül változatlanul üzemeltet ATM-et. Indokolt esetnek minősül különösen: ATM-mel nem ellátott településen való telepítés, a bérleti szerződés bérbeadó általi felmondása, vagy az átlagos forgalmi adatokkal alátámasztható szükségesség.

Állami garanciavállalás – Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség

A 2026. évi költségvetési törvény módosítása alapján az állam készfizető kezesként felel a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség jogszabályban meghatározott feladatainak érdekében felvett hiteleinek fizetési kötelezettségeiért. Az állami kezesség mellé a hitelező más biztosítékot nem írhat elő. A 2026. évi költségvetési törvény módosítása a Kormány átcsoportosítási jogkörét legfeljebb összesen 860 milliárd forint összegben határozza meg. Önkormányzatnak nem kell megfizetnie az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, ha annak számított összege nem haladja meg az 50 millió forintot.

V. Összefoglaló – a vállalkozói szektor számára legsürgetőbb teendők

A Magyar Közlöny 2026. évi 44. száma rendkívül széleskörű változásokat vezet be. Az alábbiakban a vállalkozások számára időben legsürgetőbb, önálló intézkedést igénylő elemeket emeljük ki:

Azonnali (2026. május 14-én hatályba lépő) teendők:

• Üzemanyag-forgalmazók: hatósági ár érvényesítése (benzin: max. 595 Ft/l, dízel: max. 615 Ft/l), tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, napi adatszolgáltatás megindítása.
• Mezőgazdasági importőrök: bejelentési rendszer megismerése, a NÉBIH által közzétett formanyomtatvány alkalmazása a behozatal előtt legalább 24 órával.
• Élelmiszer-kereskedők (1 mrd Ft felett): árréskorlátok alkalmazása a jogszabályban felsorolt termékkategóriákra (max. 10%), saját márkás termék-arány ellenőrzése.
• Drogériai kereskedők (1 mrd Ft felett): árréskorlátok alkalmazása a drogériai termékekre (max. 15%).

Folyamatban figyelendő intézkedések:

• Pénzintézetek: önkormányzati számlavezetési díjak felülvizsgálata, változtatási tilalom betartása; visszaélésszűrő adatszolgáltatási határidők nyomon követése.
• Biztosítók: lakásbiztosítási ügyfelek február 15-ig történő tájékoztatása a márciusi felmondási jogról.
• Munkaadók: KIVA-alanyok esetén a felszolgálási díj kivonása az adóalapból a 2026. adóévtől.
• Energetikai szereplők: gázkészlet-képzési kötelezettségek teljesítése (2026. július 1-ig és október 1-ig).
• Vállalkozások: az átalakuló minisztériumok új hatáskörének figyelemmel kísérése, az illetékes tárca azonosítása engedélyezési és támogatási ügyekben.

Forrás és jogszabályi hivatkozások

Magyar Közlöny: 2026. évi 44. szám, 2026. május 9., szombat

2026. évi XIII. törvény: Magyarország minisztériumainak felsorolásáról

2026. évi XIV. törvény: Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről

14/2026. (V. 9.) OGY határozat: Az Országgyűlés elnökének megválasztásáról

15/2026. (V. 9.) OGY határozat: Az Országgyűlés alelnökeinek és törvényalkotásért felelős alelnökének megválasztásáról

16/2026. (V. 9.) OGY határozat: Az Országgyűlés jegyzőinek megválasztásáról

17/2026. (V. 9.) OGY határozat: Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról

18/2026. (V. 9.) OGY határozat: A miniszterelnök megválasztásáról

A Magyar Közlöny hiteles szövege elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon, az alábbi linkre kattintva érhető el:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/7f841dfae11a76776f555462bc09e8741289997a/megtekintes

 

Ez a tájékoztató a  Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara jogszabályfigyelő szolgáltatásának keretében készült. Kizárólag tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.