Mi az az ESG? Mire való?

Célja a vállalatok működésében rejlő nem pénzügyi kockázatok nyomon követése.

Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül ezeket pilléreknek nevezzük és ez az a 3 tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomon követése.

A világ előtt számos kihívás áll

Dr. Kiss András, a HBKIK gazdaságfejlesztési és innovációs osztályvezetője az ENERGOEXPO 2023 Konferencián, április 27-én „Az ESG jelentősége a vállalat megítélésében” című előadásában elmondta, hogy miért kell tartósan számolni az ESG-vel. A világ előtt számos kihívás áll: klímaváltozás, lineáris gazdaságról a körkörös gazdaságra való átállás, a növekvő egyenlőtlenség, a gazdasági és társadalmi igények közötti egyensúly megtalálása. A befektetők, szabályozók, fogyasztók és dolgozók részéről egyre nagyobb az elvárás a vállalatok felé, hogy ne csak a pénzügyi-, hanem a természeti és társadalmi tőkének is jó gondozói legyenek és ennek fenntartásához biztosítsák a megfelelő vállalat irányítási feltételeket. Az előadó kitért arra, hogy egyre több befektető veszi figyelembe befektetési döntési folyamataiban az ESG szempontokat, ezáltal e szempontok egyre fontosabbá válnak a tőkebevonás során, részvény- és kölcsöntőke esetében egyaránt.

Mi tartozik a környezetvédelmi pillér alá?

Olyan kibocsátások, mint az üvegházhatású gázok, a lég-, víz- és talajszennyezés. Erőforrás felhasználási kérdések, például, hogy egy gyártó szűz vagy újrahasznosított anyagot használ a termelés során és hogyan gondoskodik egy vállalat arról, hogy a termékeibe bekerült alapanyagok „bölcsőtől a sírig” minél inkább vissza legyenek forgatva a gazdaságba és ne a hulladéklerakóban végezzék. Hasonlóképpen elvárt, hogy a vállalatok gondosan bánjanak a vízkészletekkel. Továbbá olyan földhasználati kérdések, mint az erdőirtás és a biodiverzitás is a környezeti pillér alá tartoznak. Ez alatt a pillér alatt jelentenek a vállalatok arról is, hogy milyen pozitív környezeti hatása lehet az üzleti tevékenységüknek, mely akár hosszútávú versenyelőnyt is jelenthet.

Mi tartozik a társadalmi pillér alá?

A társadalmi pillér alatt jelentenek a vállalatok arról, hogy miként gondoskodnak a dolgozóik fejlődéséről, illetve személyügyi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlataikról. Itt jelentenek a vállalatok termékeik biztonságáról és minőségéről. Továbbá itt jelentenek az ellátási láncuk személyüggyel, munkahelyi biztonság- és egészségvédelemmel, etikátlan beszállítói magatartással kapcsolatos kérdéseiről. Ahol releváns, ott elvárás a vállalatokkal szemben, hogy jelentsenek arról, milyen módon biztosítják azt, hogy termékeik és szolgáltatásaik elérhetők legyenek a hátrányos helyzetben lévő kisebbségi csoportok számára is.

Mi tartozik az irányítás pillér alá?

Az irányítás pillér alatt jelentett főbb tényezők a részvényesek jogai, igazgatótanács diverzitása, a vezetőség kompenzációja, illetve, hogy az mennyire van összhangban a fenntarthatósági célokkal. Itt jelentenek versenyellenes magatartással és korrupcióval kapcsolatos tényezőkről is a vállalatok.

Mikortól kell fenntarthatósági jelentést készíteni?

Első alkalommal 2025. év elején (a 2024-es pénzügyi évről) a legalább 500 főt foglalkoztató nagyvállalatok, melyek árbevétele meghaladja a 12 milliárd Ft-ot (40 mEUR) és/vagy 6 milliárd Ft (20 mEUR) feletti mérlegfőösszeggel rendelkeznek. 2026. évtől a kötelezetti kör várhatóan kibővül az EU-ban tevékenykedő nagyvállalatokkal, melyek 250 főnél többet foglalkoztatnak, vagy 40 millió eurót meghaladó árbevételük van, vagy 20 millió eurót meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkeznek (legalább 2 kritérium teljesül a háromból).
2027. évtől várhatóan a tőzsdei kis- és középvállalkozások is jelentéstételre kötelezettek, de felmentést kérhetnek ez alól 2028-ig.

Petneházi Attila