Rejtett tehetség a szervezetben

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Nemzetközi Osztályával közösen szervezett szakmai rendezvényt október 7-én „Rejtett tehetség a szervezetben; A neuroinkluzív működés ereje 2.” címmel.

Van egy üzleti téma, amely Magyarországon még alig látható, de a nemzetközi vállalati gondolkodásban már egyre erősebben jelenik meg: a neuroinklúzió, mint versenyképességi, vezetői és munkaerőpiaci kérdés. A Kamara székházában megrendezett konferencián neves szakemberek és az üzleti élet meghatározó szereplőinek bevonásával azt vizsgálták, hogyan válhatnak láthatóvá azok a rejtett tehetségek, akik nem a hagyományos teljesítménykódok szerint működnek, mégis jelentős értéket teremthetnek a vállalkozások és szervezetek számára. A téma szervesen kapcsolódik a munkaerőhiányhoz, a kiégéshez, a jövő munkahelyéhez, a vezetői működéshez és az innovációhoz.

Rejtett tehetségek

Dr. Skultéti Éva, a HBKIK főtitkára bevezetőjében arról beszélt, hogy amikor egy gazdasági kamarában versenyképességről esik szó, akkor többnyire technológiára, digitalizációra, mesterséges intelligenciára, piacokra vagy éppen finanszírozásra gondolunk, pedig van a versenyképességnek egy ennél sokkal emberibb oldala is; az, hogy egy szervezet mennyire képes felismerni és jól használni a benne rejlő emberi tehetséget. És talán még fontosabb kérdés, hogy mi történik azokkal a tehetségekkel, akiket a megszokott vállalati működés nem ismer fel; azokkal az emberekkel, akik másként gondolkodnak, másként kommunikálnak, mint a kollégáik általában.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium képviseletében Lukács Zsuzsanna helyettes államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy a mostani tanácskozás témája több minisztériumnak is feladatot ad. „Ma a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program az, amely összefogja azokat a kormányzati törekvéseket és a már folyamatban lévő intézkedéseket, amelyek segítik az érintett cégek fejlődését. Egészen a piaci megjelenésig vagy éppen egy generációválás sikeres levezényléséig” – mondta.

Dr. Balla Gergely, az MGFÜ szakmai igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ahányan vagyunk, annyifélék vagyunk, és ez így van jól. „A másság lehet, hogy valakinek kihívás, de egyben versenyképességi kérdés is. Olyan tehetség, tudás és érték van mindannyiunkban – azokban is, akiknek egyébként a másságukról már diagnózisuk van –, mely értékeket bűn lenne veszni hagyni. A probléma lakossági érintettsége mindinkább jelen van a társadalomban, kortól és nemtől függetlenül” – fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy az alkalmazkodás (elvileg) a mindennapjaink része.

Dr. Novák Csaba, az MGFÜ Nemzetközi Programok Osztály vezetője a konferencián arról beszélt, hogyan jutottak el a neurodivergens vállalkozók témájához, Hornyák Mariann, az MGFÜ vállalkozási szakértője pedig a tananyagfejlesztés tanulságait, valamint a tanítás módszertanát ismertette. Sajtos István a PeakX alelnöke és az MI-divízió vezetője arról beszélt, hogy mit csinál másként, és miért jelenthet hozzáadott értéket egy vállalkozás számára egy ADHD-s vezető.

Dr. Ferencz Ákos pszichiáter szakorvos a felnőttkori ADHD és autizmus szakértője a neurodiverzitásról, mint közösségi szervezeti erőforrásról tartott kötetlen hangvételű előadást, Greta Thunberg svéd éghajlatváltozás-aktivistának és Yvon Chouinard, a világhírű outdoor ruházati és felszerelésgyártó márka, a Patagonia alapítójának személyes történetén keresztül.

Vizi Katalin, a MODEM ügyvezető igazgatója pedig az autistabarát múzeum kialakításának koncepciójáról és megvalósításának lehetőségeiről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

Hans-Peter Kemser, a BMW Manufacturing Hungary Kft. elnök-vezérigazgatója az emberközpontú gyártervezés rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. Megtudtuk tőle, hogy a debreceni gyárukban 5 ezer embert foglalkoztatnak, összesen 55 országból, ami már önmagában is hatalmas kihívást jelentett. „Egy autógyár nem csak fejlett technikai, technológiai rendszer, hanem társadalmi és mondhatnám, emberi rendszer is. A debreceni gyárunk már egy egész más felfogásban épült, valójában itt minden tekintetben az ember, a munkavállaló áll az egész munkafolyamat középpontjában. Itt nincsenek irodák, vannak viszont az egyes szakterületeket kiszolgáló közösségi terek. Már az építkezés közben nyilvánvalóvá vált, hogy a német emberek precizitása és a magyar kollégáik kreativitása remek párost alkot, ami az elmúlt évek során számos innovációhoz vezetett. A tervezés során kiderült, hogy kik azok a dolgozók, akik a munkájuk során a legtöbbet beszélnek egymással, ezért őket igyekeztünk a fizikai térben egymáshoz közel elhelyezni. Papírmentes gyárról lévén szó, 700 emberre jut 1 (!) nyomtató, aminek megint csak egyértelmű üzenete van a dolgozók felé. Az állásinterjúkon figyeltünk arra, hogy minden leendő kollégánk olyan feladatkörbe kerüljön, ahol a kiemelkedő képességeit a legjobban kamatoztatni tudja. Persze, nálunk nincs „bebetonozott” álláshely, mint ahogy örök vezetői fotelek sincsenek” – sorolta a sikeres, emberközpontú gyár kialakításának és működtetésének legfőbb szempontjait a vezérigazgató.

A szenzorosbarát módon megrendezett esemény kötetlen kapcsolatépítő beszélgetésekkel zárult. A résztvevők a gondolatébresztő előadások által megfogalmazott üzenetek mellé ráadásul kaptak egy tiszteletpéldányt az MGFÜ kiadásában, Hornyák Mariann szerkesztésében megjelent „Párbeszéd a neurodiverzitásról” című interjúkötetből.

Petneházi Attila