A fogyasztónak mindig igaza van?

Az elmúlt időszakban több fogyasztóvédelmi jogszabály is változott, melyek nem ismerete nem mentesít a felelősség alól.

Minden termékre vonatkozik szavatosság, de nem minden termékre vonatkozik jótállás.

A szavatossági, jótállási, árfeltüntetési szabályok módosulásáról, az ellenőrzések tapasztalatairól, valamint a hatóság ellenőrzési gyakorlatának a változásáról egyaránt szó esett a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett online konferencián.

6 hónapról 1 évre

Dr. Hajnal Zsolt, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete és a Hajdú-Bihar Megyei Békéltető Testület elnöke mindjárt az előadása elején tisztázott egy gyakori félreértést; mint mondta, fogyasztóvédelmi szempontból fogyasztónak csak a természetes személy minősül az egyéni vagy a társas vállalkozás nem! „Ha valaki webáruházat üzemeltet és a cég nevében vásárol, amiről számlát kér, akkor ő már nem élhet a fogyasztóknak biztosított jogokkal, például az elállás lehetőségével. A hazai fogyasztóvédelmi jogszabályok módosítását az európai uniós jogharmonizáció indokolta. A leggyakrabban előforduló szerződésszegési forma a szerződés hibás teljesítése. Ha a vállalkozó, kereskedő hibásan teljesít, akkor a fogyasztó sok mindent követelhet tőle. Legyen szó akár szavatosságról, akár jótállásról, stb. Magyarországon három esetben is van kötelező jótállás. „Ökölszabályként” érdemes megjegyezni, hogy minden termékre vonatkozik szavatosság, de nem minden termékre vonatkozik jótállás. Pontosította a jogalkotó, hogy mi számít hibás teljesítésnek. Jó hír a fogyasztóknak, hogy a korábbi 6 hónapos hibás teljesítés vélelmét 1 évre emelték fel”.

Vegyen inkább újat!

Az előadó azzal folytatta, hogy a jogszabályba bekerült a digitális elemeket tartalmazó áru fogalma. Ha például vásárolunk egy mobiltelefont, de nem tudunk letölteni rá applikációkat, nincs hozzá operációs rendszer, akkor a fogyasztói jogaink súlyosan sérülnek. A jogalkotó a termék vagy szolgáltatás tartósságára vonatkozóan is egyértelműen fogalmaz, amit az indokolt, hogy korunk termékei nem igazán tartósak, a gyártók által gyakori cserére kényszerítve azok fogyasztóit, felhasználóit. Ezáltal rengeteg veszélyes hulladék is termelődik, szennyezve a környezetünket. „Egy régi dogmát érdemes eloszlatni: a termék hibája bármennyire is gyártási eredetű, a fogyasztó nem a gyártóval, hanem azzal a vállalkozóval (kereskedővel) szemben lép fel, akitől vásárolta” – mondta.

Kamuzó kereskedők

„Pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el!” Akciós árut nem cserélünk vissza!” Az ilyen és hasonló kijelentések bár hangzatosak, az ezeket jegyző kereskedő törvénysértést követ el. Erről már Dr. Kerekes Szabolcs, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal osztályvezető helyettese beszélt a webináriumon. – Az ellenőrzési és vizsgálati program alapján az idei évben 50 tervezett fogyasztóvédelmi témavizsgálatra kerül sor. Az az elsődleges cél, hogy a kereskedelmi forgalomban ne maradjon veszélyes termék. A razziák során rendre szembesülünk azzal, hogy a vállalkozók milyen kreatívak tudnak lenni, amikor úgymond „a bizonyítványt kell magyarázni”. Gyakori jogsértés, hogy a vállalkozó a fogyasztói panaszról nem vesz fel jegyzőkönyvet, elmulasztja az öt munkanapos értesítést, vagy például kiírja azt, hogy akciós terméket nem cserélnek vissza. De említhetném a téves ártájékoztatást, a jótállási jegy hibás kitöltését vagy éppen a 3 munkanapos kötelező csere elmulasztását – osztotta meg tapasztalataikat hallgatóságával a szakember.

Petneházi Attila