Elfogadta az Országgyűlés a kata átalakítását

Az Országgyűlés megszavazta a kata átalakítását. A Pénzügyminisztérium államtitkára korábban arról beszélt, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adójának új szabályozása megőrzi a pozitívumokat és bezárja a kiskapukat. Tállai András erről a kivételes eljárásban tárgyalt törvényjavaslat keddi vitájában beszélt az Országgyűlés ülésén.

Az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozók tételes adójának az átalakítását. 120 igen, 57 nem és egy tartózkodás mellett döntöttek a törvényjavaslat elfogadásáról. 

Ezért kellett változtatni

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. Az új kata megszünteti a visszaéléseket, emellett kedvezőbb feltételeket kínál a lakosságnak értékesítő legkisebb vállalkozóknak – közölték.

Ezért a jövőben az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, termékeket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják.

Ez alól csak a taxis személyszállítást végzők képeznek kivételt. Az új kata szabályai szeptember 1-jétől lépnek hatályba, az új kata választásáról szóló nyilatkozatokat szeptember 25-éig nyújthatják be az adóhivatalhoz az érintettek. Akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.

A tételes adó mértéke továbbra is havi 50 ezer forint, megszűnik azonban az a lehetőség, hogy 75 ezer forint befizetésével az ellátási alap is emelkedik. Az adózási formát a jövőben csak egyéni vállalkozók választhatják.

Bezárják a kiskapukat 

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára expozéjában korábban kijelentette: a kata új szabályozása a kormány szándékai szerint megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál.

Kiemelte: a javaslat célja, hogy olyan törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának eredményeit, biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.

„A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók kapjanak lehetőséget arra, hogy a tevékenységüket terhelő valamennyi közteher fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű adó megfizetésével teljesítsék.” – magyarázta. Hangsúlyozta: e célok megvalósítása érdekében született meg tíz évvel ezelőtt az a szabályozás, amely minden korábbinál kedvezőbb adókörnyezetet teremtett a legkisebb, jellemzően magánszemélyek részére szolgáltatást nyújtó vállalkozások, önfoglalkoztatók számára. Az adómérték és az adminisztrációs terhek csökkentése mellett az adónem célja a gazdaság kifehérítése a kisvállalkozói tevékenységből származó jövedelmek legalizálásán keresztül – mutatott rá.

Forrás: origo.hu