Cél: a zöldgazdaság
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) az Energiaügyi Minisztérium megbízásával és támogatásával, az MKIK Fenntarthatósági és Környezetvédelmi Kollégiumával partnerségben nyolc alkalmas zöldgazdasági rendezvénysorozatot bonyolít le valamennyi gazdaságfejlesztési régióban. 2023. március 30-án a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara látta vendégül az országjáró rendezvénysorozatot.
Mint elhangzott: a közös eseménysorozat célja, hogy az érintett régiókban működő közigazgatási szervek (hatóságok, önkormányzatok), vállalkozások, köztestületek, oktatási intézmények számára tájékoztatást nyújtson a körforgásos gazdaság kialakításához vezető általános és regionális keretekről és lehetőségekről. Újabb párbeszédet, platformokat nyitva a gazdaság zöldítését előtérbe helyező, közös szemléletmód kialakítására, hogy ezek alapján újabb, erre építő eredményes üzleti együttműködéseket, innovatív megoldásokat generáljon a különböző érdekek és értelmezések összehangolásával. A zöldgazdaság aktuális stratégiai, szabályozási, ellenőrzési és fejlesztési trendjeinek áttekintése mellett cél, hogy a gyakorlatban is bemutassák a KSZGYSZ és tagvállalatai, valamint az MKIK tevékenységét, a környezeti fenntarthatóságot támogató szolgáltatásait.
El fog fogyni…
Debrecenben a környezetvédelem és az energiagazdálkodás konfliktusa, az uniós direktívák, valamint a körforgásos és ipari szimbiózist bemutató jó gyakorlatok kerültek terítékre. Dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök, a fenntarthatósági és környezetvédelmi kollégium elnöke egy nyitott kérdéssel kezdte mondandóját. „Ha igaz az az állítás, mely szerint az anyag természetes szerveződésének legmagasabb foka az emberi agy, akkor érthetetlen, hogy hogyan fér bele egyes embereknek például a bálnák vagy éppen az elefántok tömeges lemészárlása, és ezáltal a bolygónk szisztematikus pusztítása… Aki eldob a természetben egy műanyag flakont, az ott a környezetvédelemről egy döntést hoz. Vagy itt van a háború, aminek következtében annyi széndioxid szabadul fel és kerül a légtérbe, ami mindazt az erőfeszítést anulálja, amit az emberiség az elmúlt két évben tett a levegő tisztaságának a megőrzéséért. Az elmúlt 6 ezer évben a víz határozta meg az emberiség civilizációját, mostanra azonban fordult a kocka és ma már a civilizáció határozza meg a vizeink állapotát. Tragédia, hogy az emberiség képtelen az éhező afrikai gyerekeknek legalább a napi ivóvíz-ellátását biztosítani. A Földön 200 millió év alatt jött létre az a fosszilis energiakészlet, amit 200 év alatt égetünk el. Ez tehát véges, ami el fog fogyni, ezért idejében gondoskodnunk kell a megújuló energiaforrásokról. A kérdés csak az, hogy lesz-e elegendő ideje az emberiségnek az átállásra. Van alternatíva, hiszen egyetlen óra alatt annyi napenergia éri el a Földet, amennyit az egész Föld ¾ év alatt fogyaszt el fosszilis energiából.
Elássák, elégetik
Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője felsorolt néhány indokot, hogy miért jó a körforgásos gazdaság: segít bölcsebben sáfárkodni az erőforrásokkal, javítja az anyaghatékonyságot és módosítja a fogyasztói igényeket. Jelenleg hazánkban mintegy 50 százalék a hulladéklerakás aránya és csupán 17 százalék az energetikai hasznosítás, ennek az aránynak éppen a fordítottjának kellene lennie. Magyarországon az összes anyagnak csupán a 6,8 százaléka marad a körforgásban (az EU-átlag 11%), a többit vagy elássák vagy elégetik vagy a természetbe kerül. Mit tudunk tenni? Már a terméktervezés során gondolni kell a körforgásos gazdaságra; növelni kell az újrahasznosítható termékek arányát; bölcsen kell sáfárkodni a ritka nyersanyagokkal, illetve a veszélyes anyagokkal.
17 fejlesztési cél
Király Imre, a KSZGYSZ környezetvédelmi tanácsadója az uniós direktívák kapcsán elmondta, hogy az ENSZ néhány éve megfogalmazott 17 (nagyrészt szociális vonatkozású) fenntartható fejlesztési célt, azokat javarészt a 3. világ igényeihez igazítva. – Az EU azt vállalta, hogy a következő évtizedben 1000 milliárd eurót fordít a környezetvédelmi vállalásainak, a klímacéloknak a teljesítésére. Ebben a küldetésben az uniónak és a tagállamoknak ugyanúgy megvan a feladatuk, mint a vállalatoknak és a lakosságnak. A cégeknek fenntarthatósági jelentéseket kell készíteniük, ez a kötelezettség több mint 50 ezer uniós tőzsdei vállalkozásra vonatkozik, és ez csak a kezdet…
Petneházi Attila
A prezentációk innen tölthetők le:
