Ötletből érték…

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a kis- és középvállalkozásoknak kíván segítséget nyújtani az oltalomszerzés kérdéseiben tanácsokkal, szemléletes példákon keresztül. Ezért készült el az Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knak című kiadványuk, amely segít eligazodni a KKV-knak az oltalmi formák világában és gyakorlati tanácsokkal látja el a vállalkozásokat. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával együttműködve szeptember 25-én, hétfőn online tájékoztató rendezvényt szentelt a témának.

Fontos a tudatosság

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) tanulmánya szerint a kis- és középvállalkozások (kkv-k), amelyek tudatosan foglalkoznak a szellemi tulajdonnal, akár 20 százalékkal nagyobb bevételt érhetnek el, mint azok, akik nem rendelkeznek szellemi jogi oltalmakkal. A szellemi jogok lehetővé teszik az egyediséget, megkülönböztethetőséget és minőségi garanciát, amelyek mind a vállalkozás, mind a vásárló védelmét szolgálják. Napjainkban a fogyasztók egyre tájékozottabbak, és a szellemi tulajdon az, ami képes bizalmat építeni a vásárlókban, hiszen azt jelzi, hogy az adott márka, termék megbízható választás. Az iparjogvédelem azért is fontos, mert az innovációkat nemcsak létre kell hozni a magyar gazdaság versenyképessége érdekében, hanem ezeket meg is kell óvni a piacokon. Egymilliárd euró GDP-re vetítve Magyarországon 1,5 szabadalom jut, az uniós átlag 3,5 szabadalom. Magyarország ezzel a mutatóval az unió tagországai között a 12. helyen áll. A magyar kkv-k 2,5 százaléka szabadalmaztat évente, szemben a lengyel 4,5 százalékkal és a cseh 7 százalékkal. Az iparjogvédelmi aktivitás növeléséért olcsóbbá és egyszerűbbé teszik a szabadalmaztatást, az egyetemeknél a tudományos pályán történő előrejutásban figyelembe veszik a szabadalommal rendelkező innovációs tevékenységet is, a vállalatoknak piaci innovációs pályázatokat hirdettek, illetve közérthetővé teszik a szellemi tulajdonnal kapcsolatos információkat.

Képbe kerülni…

A kamarai webináriumon dr. Filák László, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Szabadalmi Főosztály, Gyógyszer- és Agrárkémiai Osztály vezetője beszélt egyebek mellett az iparjogvédelem és a szerzői jog gazdasági és kulturális jelentőségéről, az iparjogvédelem helyéről az innovációs láncban, arról, hogy milyen oltalmi formák védik az eljárást, technológiát, terméket, árut, szolgáltatást? Mindezek mellett terítékre kerültek az ötlettől a megvalósulásig, a szellemitulajdon-védelmi stratégia alappillérei, szó volt továbbá egy technológia, termék, szolgáltatás piaci bevezethetőségének, versenyképességének a megítéléséről, az SZTNH szolgáltatásairól, és az iparjogvédelmi bejelentéseket támogató pályázatokról is.

Az előadó hangsúlyozta, hogy innovációnak az minősül, amit még senki nem talált ki előttünk. Ha valaki innovációt hoz létre, az általában oltalmazható valamilyen oltalmi formával. – A nagy amerikai világcégek értékének átlagosan a 65 százalékát a szellemi tulajdonjog (az általuk létrehozott szellemi értékek összege) teszi ki. Ha valaki kitalál valamit, akkor két választása van: titokban tartja, vagy oltalom alá helyezteti. Hogy lehet oltalmat szerezni? A folyamat egy ötlettel indul, csakhogy önmagában az ötletet nem lehet levédeni. Utána kell nézni a szakirodalomban, hogy azt más még nem találta ki, és ha tényleg nóvumnak bizonyul, akkor el kell kezdeni rajta dolgozni. A részletes dokumentációt be kell nyújtani a szabadalmi hivatalba, ezzel megtörténik a bejelentés, ami már egyfajta védettséget ad a bitorlókkal szemben. Milyen oltalmi formák vannak? Öt formája létezik: a szabadalom, a használati minta, a védjegy, a formaterv és a szerzői jog – emelte ki az előadó, aki ezt követően konkrét példákon keresztül ismertette az egyes oltalmi formák előnyeit és veszélyeit. 

Petneházi Attila