Innováció a kkv-szektorban
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztériummal „Innováció a kkv-szektorban” címmel szervezett tájékoztatót október 28-án a Kamara székházában a Hajdú-Bihar vármegyei vállalkozások részére a kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) területén elérhető forrásokról és jógyakorlatokról.
Óriási kényszerben
Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke megnyitójában úgy fogalmazott, hogy innováció (az újra való törekvés, akarat és képesség) nélkül az emberiség bizonyosan nem tartana ott, ahol tart. – Óriási kényszer van a versenyképesség növelésére, hiszen Magyarországon, elsősorban a nemzeti vállalkozások nem igazán állnak jól versenyképesség dolgában. Ennek a megteremtése a jövőnk záloga! Ha nem sikerül, akkor a modern világtól végleg leszakadhatunk. Nagyon fontos a hazai termékekben, szolgáltatásokban megtestesülő innováció, hiszen ha ez a plusz hozzáadott érték alacsony, akkor a termék értéke is alacsony lesz. Mit tud tenni a kamara a felzárkózásunk érdekében? Aktívan közreműködünk a stratégiai cél elérésében, legyen az új információk terjesztése, kapcsolatok építése vagy a különböző támogatási lehetőségek bemutatása – mondta.
Lemaradó EU
„KFI helyzetkép Magyarországon” címmel tartott előadást Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára, kiemelve, hogy Európa versenyképessége (ha az USA-val és Kínával hasonlítjuk össze) az elmúlt 25-30 évben lemaradóban van. „Az átlagos európai produktivitás csupán 80 százaléka az amerikai mutatónak. A világ 50 legnagyobb technológiai vállalata közül csupán 4 van Európában, a többi Amerikában és Kínában. Az e cégeket finanszírozó új kockázati tőkealapok létrejötte mindössze 5 százalékban kötődik az EU-hoz, 52 százalékban az USA-hoz és 40 százalékuk Kínához. Mindez arra utal, hogy az európai gazdaság (ahová a magyar export 80 százaléka irányul) lemaradóban van innovációban és technológiában egyaránt, ráadásul tőke hiányában nem teszik bele a felzárkózáshoz szükséges finanszírozási forrásokat sem.
Kivitt nyereségek
A hazai GDP-nek csupán 58 százalékát állítják elő magyar tulajdonban lévő vállalkozások, 42 százaléka még mindig a nálunk működő multinacionális vállalatokhoz kötődik. A szakember szerint ezzel az a probléma, hogy az itthon megtermelt jövedelem (GDP) és az itthon elfogyasztott jövedelem (GNI) között 4 százalék a különbség a GDP arányában. Tehát: a GDP-nk 4 százaléka minden évben elhagyja az országhatárokat; ez 3000-3200 milliárd forint, amit a multik kivisznek. „Azért kell a nemzeti vállalkozásaink részarányát megerősíteni a GDP-ben, mert akkor az általuk megtermelt jövedelem is itthon marad. Azok a cégek, akik Magyarországon innoválnak, 58 százalékkal termelékenyebbek, átlagosan 2,5-ször több embert foglalkoztatnak és 31 százalékkal több bért is képesek fizetni, mint a nem innováló versenytársaik. Az üzenet tehát az, hogy nem csak nemzetgazdasági szinten éri meg innovációba fektetni, hanem bizony cégszinten is”- fogalmazott.
A rendezvényen bemutatták a MISZ regionális hálózatát, a területi innovációs platform szolgáltatásait, szó volt a klaszter alapú gazdaságfejlesztésről, valamint a kkv innováció gyakorlati alkalmazásáról. A fókuszban a GINOP Plusz KFI pályázati felhívásai, valamint a Nemzeti Innovációs Ügynökség kkv és startup szolgáltatásai álltak.
Petneházi Attila
