Megfér-e egymással a versenyképesség és a fenntarthatóság?
Az Európai Bizottság január végén bemutatta a Versenyképességi Iránytűt, amely az EU globális versenyképességét három fő területre fókuszálva kívánja erősíteni: innováció, dekarbonizáció és biztonság.
A Versenyképességi Iránytű öt kulcsfontosságú intézkedést határoz meg:
- az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozások számára;
- az egységes piac akadályainak lebontása egy egységes szabályrendszer kialakításával;
- egy Európai Megtakarítási és Befektetési Unió létrehozása a versenyképesség finanszírozására;
- a készségek és minőségi munkahelyek előmozdítása;
- valamint jobb koordináció az uniós és nemzeti szintű politikák összehangolása érdekében.
A február végén bemutatott Tiszta Ipari Megállapodás célja pedig a nehézipar fenntartható átalakulásának elősegítése, az energiaárak egységesítése, valamint az „Európában készült” technológiák előtérbe helyezése a közbeszerzések során. (A Tiszta Ipari megállapodás részletei korábbi levelünkben már bemutatásra kerültek.)
A korábbi időszak kiemelt környezetvédelmi figyelme mellett a gazdaság is ismét kiemelt fókuszt kaphat az európai jogalkotásban az elkövetkező időszakban. A magyar kormány által készíttetett elemzések (például a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv, vagy a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia) is arra a következtetésre jutnak, hogy a magasabb klímaambíciójú pálya összességében magasabb foglalkoztatással, állami bevétellel és GDP-vel jár.
A fenntartható megoldások hosszú távon versenyképesebbek, mert kevésbé függenek a kiszámíthatatlan és dráguló erőforrásoktól. Azok a vállalatok, amelyek megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra építenek, csökkentik az energiaár ingadozásának hatásait és az ellátási kockázatokat. A fenntartható alapanyaghasználat pedig kevesebb hulladékot termel, ezzel a vállalatok csökkenthetik beszerzési- és hulladékköltségeiket is. A fogyasztók és a befektetők egyre inkább a környezettudatos vállalatokat részesítik előnyben, így ezek a cégek jobb piaci pozíciót érhetnek el. Emellett a szabályozási környezet is egyre inkább a fenntarthatóságot ösztönzi, így a fenntartható vállalatok kevésbé vannak kitéve jövőbeli szigorításoknak vagy extra adóknak.
