Milyen növekedési lehetőségek állnak Debrecen és a régió vállalkozásai előtt?
Papp László, Debrecen polgármestere nyitóelőadásában elmondta, hogy a vármegyeszékhely tudatosan használja a gazdasági centrum megnevezést: a város gazdasági átpozícionálása az önkormányzat stratégiai célja, a cél, hogy a város hosszú távon is az ország egyik gazdasági motorjává váljon. A fejlesztési tervek szerint az ország ipari teljesítményéből a város részesedése 2030-as évek elejére megközelítheti a 16%-ot.
A város kiemelt figyelmet fordít a kkv-szektor fejlesztésére, egyrészt az üzleti környezet, másrészt a vállalkozói tudás, innováció szempontjából. Az elmúlt időszakban 12,5 milliárd eurónyi működőtőke érkezett a régióba: a kérdés, hogy a kis-és közepes vállalatok hogy tudnak bekapcsolódni az érkező nagyvállalatok értékláncaiba. Az önkormányzat nemrég egy ún. KKV Parkot hozott létre, amely földrajzi közelségben a nagyvállalatokhoz teremt lehetőséget a helyi vállalkozások számára.
Papp László kiemelte, hogy az önkormányzat szorosan együttműködik a Debreceni Egyetemmel, így a kutatásfejlesztést is a város ökoszisztémájában tudják elősegíteni.
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a globális gazdasági újrasúlyozása elkezdődött: a turbulenciában több olyan biztos pont is van, amire tudnak támaszkodni a magyar vállalkozók. A beruházási fordulat része például a Lakhatási Tőkeprogram: elindultak jelentős társasházfejlesztések, látszik a fordulat a lakásépítési piacon.
A helyettes államtitkár hozzátette: szükség van beruházási és hitelezési fordulatra, valamint további, termelékenységgel, energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokra. Kiemelte, hogy a kormányzati tervek, többek között a Demján Sándor Program és a 150 új gyár program hatékonyan tudják segíteni a vállalkozásfejlesztést.
Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a megyei vállalkozóknak is nehéz alkalmazkodni az ingadozó piaci igényekhez.
Meglátása szerint a termelékenység dinamikus növelése szükséges, a humántőke minőségi szintjének növelése, valamint több munkaerőt szükséges átirányítani a versenyszférába – például a közigazgatás digitalizálásával. A digitalizálás, automatizálás, robotizáció is olyan folyamatok, amik elengedhetetlenek a versenyképesség növeléséhez a régióban is.
Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Széchenyi Kártya Program aktualitásaival kapcsolatban elmondta, hogy Hajdú-Bihar Vármegyében 2024-ben 4100 db. hitelkérelmet fogadtak be, összesen 140 milliárd forint értékben. A program idei negyedéves adatai beszédesek: tízből négy igénylő a 10 évre fix 3% kamattal elérhető beruházási hiteleket választotta, a vidék aránya a szerződésszámot tekintve pedig meghaladta a 70%-ot.
Az elmúlt hónapok egyik fontos folyamata a Demján Sándor programmal történt integráció: 2024. november 1-jétől a beruházási hitelek kamata 5%-ról 3,5%-ra csökkent, 2025. március 1-jétől újabb fél százalékponttal mérséklődtek a kamatok. A feladatok között kiemelte, hogy a kamatkörnyezet és a finanszírozási hajlandóság között egyensúlyra van szükség. Ugyanakkor a jelenlegi alapkamat visszafogja a hitelkeresletet, ezért a felülvizsgálata időszerű lehet. Krisán László szerint az infláció féken tartása a legfontosabb, mivel addig nem fog tudni lefordulni a kamatpálya, a hitelezési aktivitás ösztönzése pedig a kulcs a gazdasági növekedéshez.
A cikk teljes terjedelemben ITT olvasható.
