Így segíthetik a szakképzést a mikrotanúsítványok
A legfrissebb jogszabályváltozások új lehetőségeket teremtenek a szakképzésben, hogy a mikrotanúsítványokkal a rendszer gyorsabban és rugalmasabban reagálhasson a munkaerőpiac igényeire – tudatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-vel.
A július 27-i közlemény szerint a szakképzési törvény végrehajtási rendeletének legfrissebb módosítása újabb lépést jelent a rugalmasabb, hatékonyabb és munkaerőpiac-orientált szakképzési rendszer további erősítésének érdekében. A módosítás egyik kiemelt eleme a szakképzési mikrotanúsítványra vonatkozó részletszabályok bevezetése, amelyek lehetővé teszik, hogy a képzések gyorsabban és célzottabban reagáljanak a gazdaság változó igényeire.
A minisztérium szerint az új szabályozás révén a tanulók fókuszált ismeretanyaggal szerezhetnek új tudást, ami különösen fontos az olyan szektorokban, ahol az azonnali szaktudás iránti igény folyamatosan növekszik. Fontos, hogy a mikrotanúsítvány nem ad önálló szakképzettséget, hanem a szakképzésben megszerezhető szakmák, szakmai ismeretek kiegészítésére, frissítésére szolgál. Ilyenek lehetnek például az informatikai területen a felhőalapú szolgáltatások használatára vagy a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó ismeretek, a turizmus és vendéglátás területén a mikrotanúsítvány igazolhatja a barista- vagy mixeralapismeretek, a gépjárműiparban pedig akár az elektromos autók karbantartására vonatkozó ismeretek elsajátítását.
Az MKIK szakképzési portálja ismerteti a Magyar Közlöny 87. számában megjelent, a felnőttképzést, a szakképzést, az innovációt és a felsőoktatást érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 225/2025. (VII. 24.) Korm. rendeletet:
Újdonságok a mikrotanúsítványok terén
A módosítás egyik kiemelt célja a mikrotanúsítványok kiadásának szabályozása és egységesítése.
A rendelet részletesen meghatározza:
-
a mikrotanúsítvány tartalmi elemeit (pl. tananyag megnevezése, óraszám, értékelés módja),
-
kiállításának feltételeit (pl. tanulási eredmények teljesítése, képzési jogviszony lezárása),
-
és az adminisztratív előírásokat (pl. nyilvántartási kötelezettség, másodlat kiállításának módja).
A mikrotanúsítványokat magyar és angol nyelven kell kiállítani, és ezek a dokumentumok a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerben kerülnek nyilvántartásba.
A nyilvántartásért felelős hatóság a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal.
A szakképző intézménynek 30 napon belül kell kiállítania a mikrotanúsítványt a felnőttképzési jogviszony megszűnését követően.
A felsőoktatási intézmények digitális tananyagai a felnőttképzési mikrotanusítványt adó képzések estében, ezentúl szakképzési tankönyvként is elfogadhatók bizonyos feltételek mellett.
Pontosító szabályok a felnőttképzésben
A programkövetelmények bemeneti feltételeinek felülvizsgálatára is sor került. A rendelet értelmében, ha egy mikrotanúsítványt adó képzés tartalma teljes egészében megegyezik egy szakképzési tankönyv (vagy fejezet) tartalmával, akkor a mikrotanúsítvány teljeskörűen helyettesíti a korábban előírt tanúsítványt.
Szakmajegyzék bővülése
A szakmajegyzék új szakmával (mezőgazdaság és erdészet ágazat: 5 0811 17 10 állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági technikus) és szakmairánnyal (rendészet és közszolgálat ágazat: 5 1032 18 01 közszolgálati technikus szakma adó- és vámhatósági ügyintéző szakmairány) bővült.
Fontos gyakorlati változások a szakképzésben
A véradás immár beszámítható közösségi szolgálatként, legfeljebb 4 óra időtartamban.
Pontosításra került a tanulók késésének kezelését a szakképzésben. Amennyiben a tanuló nem érkezik meg a foglalkozás kezdetére, a késést a házirendben meghatározott módon kell igazolnia. A késések időtartamát össze kell számítani, és ha ezek összessége eléri egy teljes tanóra időtartamát, az a mulasztás igazolt vagy igazolatlan foglalkozásnak minősül – attól függően, hogy a tanuló rendelkezik-e megfelelő igazolással.
Forrás: hrportal.hu, dualis.mkik.hu


