Szenzorosbarát konferencia
A gazdaság és a szervezetek világában sokféle gondolkodásmód és működési stílus van jelen. A neurodiverzitás szemlélete arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a sokféleség természetes része az emberi működésnek, és jelentős értéket képvisel az innováció, a problémamegoldás és a vállalkozói gondolkodás szempontjából.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség által március 18-án a Kamara székházában megrendezett, a neuroinkluzív működés erejével foglalkozó, hiánypótló, szenzorosbarát konferencia célja az volt, hogy párbeszédet indítson arról, miként lehet a különböző gondolkodási és munkamódokban rejlő potenciált a vállalkozásokban a jelenleginél is tudatosabban felismerni és támogatni. E gondolatok jegyében nyitotta meg a színvonalas előadások és panelbeszélgetések sorát Dr. Skultéti Éva, a HBKIK főtitkára.
Értéknek tekinteni!
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy olyan témáról van szó, amely nemcsak szakpolitikai kérdéseket érint, hanem segít felismerni az emberi sokféleség erejét. – Az Európai Bizottság célja az, hogy minden polgártársunk sikeresen boldogulhasson életének minden területén. Az Unió megközelítése nem kedvezményeken, hanem jogokon alapul. Az EU 2021-30-as alapjogok stratégiája az inkluzivitásra épít, és világosan üzeni, hogy a neurodivergens emberek egyenlő hozzáférést kell, hogy kapjanak az oktatáshoz, a munkához, az egészségügyhöz és a társadalom minden szegmenséhez. Számos lehetőség áll előttünk a gátak lebontására. És ez nem csupán igazságossági kérdés, hanem az emberi potenciál felszabadítása. Az eltérő idegrendszerű, másként gondolkodók új innovációkat, kreativitást és problémamegoldást hoznak az adott munkaszervezetbe. Ezekre értékként kell tekinteni. Tény, hogy a neurodivergens polgártársaink az átlagosnál kisebb mértékben vesznek részt jelenleg a munkaerőpiacon. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásához az EU támogatást nyújt a munkaadóknak, az Európai Szociális Alap Plusz Program keretén belül. Ebből a pénzből munkahelyeket alakíthatnak át és/vagy újakat hozhatnak létre. Például csendes helyiségekkel vagy rugalmas munkaidővel. Ezeknek az embereknek a foglalkoztatása ugyanis nem jótékonyság, hanem okos, bölcs üzleti döntés – fogalmazott a képviselet-vezető.
Idegenkednek tőle
Lukács Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozások védelméért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte: egy nemzetközi felmérés szerint Magyarországon könnyű vállalkozást indítani, viszont sokszor hiányzik a motiváció, vagy az ehhez szükséges tudás. Miközben tehát viszonylag jó minősítést kapott a hazai vállalkozói környezet, kiderült, hogy a felnőttkorú honfitársaink 9 százaléka tervez vállalkozni, elsősorban a férfiak és jóval kevésbé a nők. Továbbra is sok idehaza a kényszervállalkozás, köztük szép számmal találunk neurodivergens embereket. A képzési programokról is úgy fogalmaz a nemzetközi tanulmány, hogy miközben ezek a projektek szükségesek, a megkérdezettek 60 százaléka (pénz és önbizalom híján) mégis idegenkedik tőlük.
A keynote előadások sorát Dr. Balla Gergely az MGFÜ szakmai igazgatója nyitotta, majd Vilmányi Rita a SEED Alapítvány és Szabó Zsófia, a SEED Alapítvány és a Neuroharmónia Központ képviseletében tartott prezentációt.
Kapcsolódás, közös gondolkodás
A szünetben lehetőség volt kapcsolatépítésre is, egy motiváló bingo játék segített a résztvevőknek gyorsan, kötetlen formában megismerni egymást.
A konferencián civil szervezetek is részt vettek kiállítóként, bemutatva az érdeklődőknek tevékenységüket: a Kék Erdő Alapítvány, az Autista Gyermekeink Mosolyáert Alapítvány, a Vízityúk Vízitúra Egyesület az Autistákért, valamint a Hajdúsági Vakvezető és Segítő Kutya Képzésért Alapítvány – ez utóbbi civil szervezet csapatát két segítő kutya is erősítette.
Dr. Ferencz Ákos pszichiáter szakorvos, a felnőttkori ADHD és autizmus szakértője előadásában átfogó képet adott a neurodiverzitás fogalomköréről.
A rendezvényen a téma szakértői és gyakorló vállalkozók, munkaadók panelbeszélgetések keretében igyekeztek választ találni az alábbi kérdésekre: Hogyan lehet megtalálni a neurodivergens vállalkozókat? Melyek azok a tulajdonságok, amik alapján közülük valaki rövidebb-hosszabb távon sikeres vállalkozó lehet? Miről ismerhető fel a felnőttkori ADHD és autizmus? Milyen eszközökkel és hogyan lehet segíteni ezeket az embereket abban, hogy valóban sikeres vállalkozóvá válhassanak?
A hiánypótló konferencia Kérdezz-Felelek résszel és networking lehetőséggel zárult.
Petneházi Attila
Hasznos szakmai háttér-információk:
Szenzorosbarát konferencia
A rendezvény különlegessége, hogy szenzorosbarát szemléletben kerül megrendezésre. A szervezők törekednek arra, hogy a konferencia környezete kiszámíthatóbb, nyugodtabb és befogadóbb legyen minden résztvevő számára. Ez a megközelítés nemcsak a szakmai párbeszédben, hanem a rendezvényszervezés gyakorlatában is megjeleníti a neuroinkluzív szemléletet, és példát mutat arra, hogyan lehet egy eseményt tudatosan befogadó módon megszervezni.
A gondolkodási sokféleség mint gazdasági versenyelőny
A vállalkozások sikere gyakran azon múlik, hogy valaki képes-e új módon ránézni egy problémára. A neurodivergens gondolkodás sok esetben éppen ebben erős. Az eltérő idegrendszeri működés gyakran együtt jár szokatlan asszociációkkal, mély érdeklődési területekkel vagy különösen kitartó fókuszálással. Ezek a tulajdonságok a vállalkozásépítés során kifejezetten értékesek lehetnek. Sok innováció éppen abból születik, hogy valaki nem a megszokott módon közelít meg egy problémát. Amikor egy gazdaság képes teret adni ezeknek a különböző gondolkodási módoknak, akkor növeli saját innovációs potenciálját. A sokféleség tehát nemcsak társadalmi érték, hanem gazdasági erőforrás is.
Mit jelent a neuroinkluzív környezet?
A neuroinklúzió nem különleges bánásmódot jelent, hanem olyan környezetet, amely többféle működési módot is képes befogadni. Ez sokszor egészen apró változtatásokkal kezdődik. Például világosabb kommunikációval, kiszámíthatóbb struktúrával vagy csendesebb munkakörnyezettel. Ezek a változtatások nemcsak neurodivergens embereknek segítenek, hanem szinte mindenkinek. Egy strukturált, átlátható és tiszteletteljes környezet általában hatékonyabb munkavégzést eredményez. Az inklúzió tehát nem plusz teher a szervezetek számára. Inkább egy okosabb működési mód.
A rejtett vállalkozói potenciál
A vállalkozói ökoszisztémában sok olyan ember van jelen, akinek a tehetsége még nem látható teljes mértékben. A neurodivergens vállalkozók gyakran különleges problémamegoldó képességekkel rendelkeznek. Ugyanakkor előfordul, hogy a hagyományos vállalkozásfejlesztési rendszerek nem mindig illeszkednek az ő működési módjukhoz. A túl bonyolult adminisztráció, a strukturálatlan networking vagy a gyors tempójú pitch helyzetek sokak számára nehézséget jelenthetnek. Ha azonban ezek a rendszerek nyitottabbá válnak, akkor új vállalkozók és új ötletek jelenhetnek meg a gazdaságban. A kérdés tehát nem az, hogy van-e tehetség, hanem az, hogy képesek vagyunk-e felismerni és támogatni.
A partneri ökoszisztéma szerepe
Egy vállalkozás ritkán épül fel egyetlen ember munkájából. A sikerhez kapcsolatok, mentorok, szakmai közösségek és együttműködések szükségesek. A neurodivergens vállalkozók számára ezek a kapcsolatok különösen fontosak lehetnek. A támogató ökoszisztéma segíthet abban, hogy az erősségek kibontakozzanak, és a nehézségek kezelhetővé váljanak. Amikor a gazdasági szereplők, a civil szervezetek, az egyetemek és a döntéshozók együtt dolgoznak, akkor egy olyan környezet jöhet létre, ahol több ember találhat utat a vállalkozói világ felé. Ez a fajta együttműködés minden szereplő számára értéket teremt. A vállalkozók számára lehetőséget, a gazdaság számára pedig új innovációs forrásokat.
Miért kollektív felelősség a neuroinklúzió?
A neuroinklúzió nem egyetlen szervezet vagy intézmény feladata. Valójában egy teljes ökoszisztéma működésén múlik. Az oktatás, a vállalkozásfejlesztés, a gazdasági intézmények és a civil szervezetek mind szerepet játszanak abban, hogy milyen lehetőségek nyílnak meg az emberek előtt. Ha ezek a rendszerek nyitottak a különböző működési módokra, akkor több ember tudja kibontakoztatni a tehetségét. Ez nemcsak egyéni sikerhez vezethet, hanem gazdasági fejlődéshez is. Egy befogadó gazdaság több ötletet, több vállalkozást és több innovációt hozhat létre. Ezért a neuroinklúzió valójában közös érdek.
A jövő gazdasága a sokféleségre épül
A világ gyorsan változik, és a gazdasági rendszereknek egyre komplexebb problémákat kell megoldaniuk. Az ilyen helyzetekben a sokféle gondolkodási mód hatalmas előnyt jelent. Azok a szervezetek és gazdaságok lesznek versenyképesek, amelyek képesek kihasználni ezt a sokféleséget. A neurodiverzitás felismerése ezért nemcsak társadalmi érzékenyítés kérdése. Ez egy jövőorientált gazdaságfejlesztési stratégia is. Minél többféle perspektíva jelenik meg egy rendszerben, annál nagyobb az esély az innovációra. A jövő gazdasága nem az egységességre, hanem a sokféleség intelligens együttműködésére épül.
