Gyakorlati útmutató a partner- és kapcsolódó vállalkozások kkv-mutatóinak összeszámítási módszertanáról
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (kkv-törvény), valamint a kapcsolódó európai uniós jogharmonizációs szabályok alapján a vállalkozások kkv-minősítése nem korlátozódhat kizárólag az adott cég önálló adataira.
A kedvezményes adójogi státuszok, a beruházási hitelkonstrukciók és a fejlesztési pályázatok igénybevétele előtt minden vállalat köteles megvizsgálni a tulajdonosi és irányítási hálóját, mivel a partner- és kapcsolódó vállalkozások mutatóit a kkv-törvény 4. §-ában rögzített kötelezettség alapján összeszámítani szükséges. Az összeszámítási kötelezettség célja annak kiszűrése, hogy a tőkeerős cégcsoportok részeként működő vállalatok ne juthassanak hozzá a valójában független kisvállalkozásoknak szánt gazdasági előnyökhöz.
A vizsgálat első lépéseként a cégcsoporton belüli kapcsolatok jogi jellegét kell meghatározni a kkv-törvény 4. § (2)-(5) bekezdései alapján. Független vállalkozásnak kizárólag az a társaság minősül, amely teljesen önálló, vagy más vállalatban a részesedése, illetve benne más vállalat részesedése a szavazati jogok vagy a tőke huszonöt százalékát nem éri el. Amennyiben ez a határérték huszonöt és ötven százalék közé esik, akkor a törvény 4. § (3) bekezdése szerint partnervállalkozásról beszélünk. Ebben az esetben az összeszámítás során a partnervállalkozás foglalkoztatotti létszámának, éves nettó árbevételének és mérlegfőösszegének a tulajdonosi részesedéssel közvetlenül arányos részét kell hozzáadni a vizsgált cég saját adataihoz. Ha például egy vállalat negyvenszázalékos részesedéssel bír egy partnervállalatban, akkor annak létszám- és pénzügyi adatainak pontosan a negyven százalékát kell beolvasztani a saját mutatóiba.
Gyökeresen eltérő a helyzet, ha a tulajdonosi részesedés vagy a szavazati jogok aránya meghaladja az ötven százalékot, vagy ha a felek között a kkv-törvény 4. § (4) bekezdésében részletezett domináns irányítási, döntéshozatali jogot biztosító szerződéses kapcsolat áll fenn. Ilyenkor a jogszabály kapcsolódó vállalkozási viszonyt állapít meg. Kapcsolódó vállalatok esetén a partneri viszonnyal ellentétben nincs arányosítás, hanem a kapcsolódó cégek foglalkoztatotti létszámát, éves nettó árbevételét és mérlegfőösszegét a törvény 5. § (5) bekezdése alapján teljes egészében, azaz százszázalékos mértékben hozzá kell adni a minősítést végző cég adataihoz. Az összeszámítást ráadásul kiterjesztett módon kell elvégezni, így ha a kapcsolódó vállalkozásnak további partnervállalkozásai vannak, azok adatait az arányosítás szabályai szerint szintén be kell vonni a végső kalkulációba. A tagvállalatoknak a kalkuláció során az utolsó lezárt, jóváhagyott beszámoló adataiból kell kiindulniuk, és a kkv-státusz elvesztése vagy megszerzése a törvény 5. § (3) bekezdése szerint csak akkor áll be, ha a cégcsoport összesített mutatói két egymást követő számviteli évben is átlépik a törvényi kategóriahatárokat.
