A magyar gazdaság helyzete és kilátásai
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában április 28-án hallgathatták meg az érdeklődők A magyar gazdaság helyzete és kilátásai című előadást.
Az előadó Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője volt, aki egyben a Soproni Egyetem docense és a Magyar Tudományos Akadémia volt kutatója, az ELTE jelenlegi és a Közép-európai Egyetem volt óraadója. Rendszeres előadó a veronai, a lipcsei és a leeuwardeni egyetemeken, valamint a Soproni Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola programvezetője.
A szakember az elején leszögezett néhány tényt, úgynevezett fókuszpontokat, amelyekre érdemes építeni azt a kérdést, hogy hol tartunk most gazdaságilag. – Az egyik ilyen fókuszpont a költségvetés, a második a gazdasági növekedés leállása. Volt egy jó időszakunk 2014-től a Covid-ig, ott jött egy látványos összeomlás, amiből gyorsan kijöttünk, azóta viszont folyamatosan azt látjuk, hogy a növekedésünk leállt. Én a „nem -növekedés” híve vagyok, hiszen a klímaváltozás korszakában bizony egy nem növekvő gazdaságra lenne szükség, de ez nem az. A nem-növekedő gazdaság az, amelyik már végrehajtotta a zöld átállást és éppen „zöld nem-növekedésben” van. Ha egy gazdaság külső okok miatt leáll és nem fenntartható módon áll le, az nem ugyanaz, mint ha belső okok húzódnak meg a leállás hátterében. Miközben képtelenek vagyunk beindítani a gazdaság motorjait, azt találgatjuk most már jó ideje, hogy miért van az, hogy kifulladtak a „növekedési rakétáink”.
Az előadó kifejtette, hogy már 2008-óta gyengül folyamatosan a forint-euró árfolyam, az pedig már nagyon messze van. „Aztán van egy inflációs helyzet is. Nemrégiben még az egész Európai Unióban nálunk volt a legmagasabb a pénzromlás üteme, ezen belül is különösen fájó volt az élelmiszer-infláció mértéke. De említhetném a lakásárak elszabadulását is, ami szintén igencsak fájt a magyaroknak. Fel kell tenni azt a kérdést, hogy némi konszolidáció után miért nő ismét idehaza a pénzromlás üteme, és hogyan lehet ez ellen érdemben tenni valamit.”
Az előadó az ársapka intézkedések kapcsán elmondta: véleménye szerint nem az az igazi kérdés, hogy hatékony eszköz-e az ársapka, hanem, hogy tudjuk-e, mitől emelkednek az árak. Túl kevés a piaci szereplő? Nincs igazi verseny? Magasak az adók? Hol keletkezik a haszon az értékláncon belül, a termelőnél, a kereskedőnél? Az a legfájóbb, hogy nem tudjuk, miért vannak ezek a folyamatok, ezért érdemi választ se tudunk rájuk adni” – adott hangot meggyőződésének az előadó, aki szerkezetileg szeretné azt tudni, hogy valójában mi okozza idehaza a magas inflációt. Szó volt a beruházások összeomlásáról is, ami azért különösen fájó, mivel a jövő növekedése a ma beruházásaiból jön létre. „Szerintem az nem probléma, hogy magas a magyar államadósság. Az eladósodottságunk GDP-hez mért 80 százalékos mértéke a mai világban átlagosnak mondható és kezelhető” – állította a sokadik fókuszpont kapcsán a jeles szakértő.
Előadásának további részében kitért a jövedelmi eloszlás, az ingatlanárak és a fizetőképes kereslet alakulásának kérdéseire is.
Az előadást követően a résztvevőknek lehetőségük nyílt megfogalmazni kérdéseiket, észrevételeiket is, a rendezvény konstruktív véleménycserével zárult.
PA
