A munkabér fizetésének határideje

A munkabér határidőben történő kifizetése a munkáltató legfőbb alapkötelezettsége; a csúszás nemcsak munkajogi és hatósági szankciókat, hanem azonnali hatályú felmondási jogot is keletkeztethet a munkavállaló oldalán. 

A Munka Törvénykönyve (Mt., 2012. évi I. törvény) szigorúan és egyértelműen szabályozza a munkabér kifizetésének esedékességét, feltételeit és módját.

A bérfizetés alapszabályai és a törvényi határidő

A munkabért – a felek eltérő megállapodása hiányában – utólag, havonta egy ízben kell elszámolni és kifizetni.
A főszabály szerinti határidő: A tárgyhónapot követő hónap 10. napja (157. paragrafus). Például az augusztusi munkabért legkésőbb szeptember 10-ig kell kifizetni.) Ha a bérfizetési határidő (a hónap 10. napja) pihenőnapra, munkaszüneti napra vagy heti pihenőnapra esik, a munkabért legkésőbb az ezt megelőző utolsó munkanapon kell átutalni vagy kifizetni.

A főszabály a bankszámlára történő utalás. Átutalás esetén nem elegendő az utalást a 10. napon elindítani: a jogszabály alapján a munkabérnek a határidő napján már meg kell érkeznie (rendelkezésre kell állnia) a munkavállaló bankszámláján.

Eltérő szabályok és speciális esetek

Bár a 10-i határidő az általános szabály, a törvény és a gyakorlat több kivételt vagy egyedi elszámolási módot is ismer:

• Kollektív szerződés vagy a munkaszerződésben foglalt megállapodás megjelölhet a 10. napnál korábbi határidőt is (pl. minden hónap 5. napja). Ugyanakkor a munkavállaló hátrányára a törvényi határidőnél későbbi időpont (pl. tárgyhót követő 15. nap) főszabály szerint nem köthető ki.
• A munkaviszony megszűnésekor a bérfizetésre szigorúbb, egyedi határidők vonatkoznak:
  – Munkáltatói felmondás vagy azonnali hatályú felmondás esetén: A munkabért és egyéb járandóságokat legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon ki kell fizetni.
  – Munkavállalói felmondás vagy közös megegyezés esetén: A munkabért az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon kell elszámolni és átutalni.

Teljesítménybér és mozgóbér elszámolása

Ha a munkabér vagy annak egy része teljesítményértékelésen, jutalékon vagy olyan adatokon alapul, amelyek a tárgyhónapot követő 10. napig nem állnak rendelkezésre, a jogszabály lehetővé teszi a kétlépcsős elszámolást:

1. A tárgyhót követő 10. napig a rendelkezésre álló adatok alapján az alapbért/alapjárandóságot ki kell fizetni.
2. A fennmaradó mozgóbért a legkésőbb az aztkövető hónap bérfizetési napján kell elszámolni.

A bérfizetési csúszás és elmaradás következményei

Ha a munkáltató nem fizeti ki időben a munkabért, az súlyos jogi és anyagi következményeket von maga után:

• Késedelmi kamat: A munkáltató a késedelembe esés napjától kezdve a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles, még akkor is, ha a csúszás nem szándékos volt.
• Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló részéről: A munkabér fizetésének elmulasztása a munkáltató részéről lényeges kötelezettségszegésnek minősül. Ez megalapozza a munkavállaló azonnali hatályú felmondását, amely esetén a munkavállalót megilleti a felmondási időre járó távolléti díj és adott esetben a végkielégítés is.
• Foglalkoztatás-felügyeleti bírság: A bérfizetési határidő szisztematikus vagy jelentős megsértése miatt a munkaügyi hatóság eljárást indíthat és munkajogi bírságot szabhat ki.

Forrás: uzletem.hu

Még lehet regisztrálni a Munkajog a gyakorlatban ingyenes, online előadássorozatra, melynek célja, hogy segítse az eligazodást a munkajogi szabályok útvesztőiben: a résztvevők átfogó képet kapnak a munkavállalók jogszerű foglalkoztatásának munkajogi oldaláról és a munkajogi szabályok gyakorlati alkalmazásáról. További információ, regisztráció: https://bmkik.hu/munkajog/#meghivo