Ázsiába is a minőség a belépő – galériával!

Fókuszban Délkelet-Ázsia – Új piacok: célok, lehetőségek és eredmények címmel rendeztek konferenciát a Kamarában.

Délkelet-Ázsia, az ottani üzleti befektetési lehetőségek álltak a fókuszában annak a nemzetközi konferenciának, amelyet a HBKIK és a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány rendezett a Kamara székházában. Az előadók (a kamaraelnöktől, az üzletembereken át a nagykövetig) egyetértettek abban, hogy az elkövetkező években, sőt évtizedekben vigyázó szemünket bizony érdemes lesz Ázsiára vetni.

Több mint egzotikum

Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke köszöntőjében utalt arra, hogy miközben a délkelet-ázsiai országokra mint valamiféle egzotikumokra tekintünk, nem szabad szem elől téveszteni azt a hatalmas technológiai fejlődést, ami ezekben az országokban az elmúlt 15-20 évben végbement. „Dinamikusan fejlődő gazdasági térségről beszélünk, jelentős piacokkal, rohamosan bővülő népességgel; ez utóbbi a magyar exportőrök számára is hatalmas lehetőséget rejthet. Módunk nyílhat élelmiszerexportra, de olyan ottani beruházások, technológiai transzferek is szóba jöhetnek, amelyek révén a magyarok részesei lehetnek a térség dinamikus fejlődésének. És persze ez oda-vissza igaz, hiszen az ázsiai barátaink is megtalálhatják nálunk a számításaikat. A délkelet-ázsiai exportot vagy az esetleges ottani beruházások létrejöttét a magyar állam kedvezményes hitelekkel és biztosításokkal segíti, komoly piaci sikerekhez juttatva a hazai vállalkozókat” – mondta.

Önbizalmat adhat

Dr. Papp László, Debrecen polgármestere elismeréssel illette a Kamarát azért az aktivitásért, amit a HBKIK a maga eszközeivel a gazdaságfejlesztés, a befektetés-ösztönzés, és persze az üzleti jól informáltság terén, illetve érdekében immár hosszú évek óta kifejt. – A népesség dinamikus növekedése, vagy az elképesztő mértékű technológiai fejlődés olyan erényei Délkelet-Ázsiának, amelyekből Magyarország is profitálhat. Sokszor kishitűek vagyunk a lehetőségeink megítélésében, de a maihoz hasonló fórumok sok kis- és középvállalkozónak adhatnak önbizalmat ahhoz, hogy igenis merjenek nagyokat álmodni. A távolság ma már nem akadály! Mint ahogy az esetleg más üzleti kultúra vagy eltérő gondolkodásmód sem lehet gátja a mindkét fél számára hasznos üzleti kapcsolatoknak. Hazánk egyre inkább a tudásra építve igyekszik erősíteni gazdasági pozícióit az EU-n belül és azon kívül is. Utóbbira jó példa a délkelet-ázsiai térség számos országa – mutatott rá a polgármester, utalva arra, hogy Debrecenben a cégek árbevételének csupán 1-10 százaléka származik külgazdasági kapcsolatokból. Ez nem olyan izmos szám, amin ne lehetne javítani.

„A jövő ázsiai”

Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Alapítvány kuratóriumi elnöke „A kelet az kelet” címmel mutatta be Magyarország elhelyezkedését a 21. század geopolitikai térképén. – Miközben el lehet felejteni a klasszikus értelemben vett kontinentális határokat, az látszik, hogy a Közép-Kelet-Európa és Ázsia között lévő közlekedési és közeledési sávnak fontos szerepe van és a jövőben még jobban megerősödik. Az összeköttetés fontossága ugyanis rendkívüli módon felértékelődik. Látni kell, hogy egy új, több pólusú világrendben élünk már ma is. Ebben több gazdasági erőközpont található; ilyen az USA, Európa és természetesen Ázsia. Látható, hogy a világgazdaság súlypontja egyre inkább kelet felé mozdul el. Ez esélyt ad arra, hogy Európa és Ázsia összekapcsolódásával egy új eurázsiai szuperkontinens jöhessen létre. Ebben a délkelet-ázsiai országok is komoly súlyt képviselnek. Beszédes adat, hogy ma az innovációk, a szabadalmak nagyrészt három régióban születnek: Délkelet-Ázsiában, Közép-Kelet-Európában és Skandináviában. Ezek írják majd a jövőt. Kimondhatjuk tehát, hogy míg a 19. század a brit birodalom, a 20. század pedig Amerika évszázada volt, addig a 21. század Ázsia évszázadáról fog szólni. Az ázsiai sikerrecept egyik fő összetevője az egyre szélesedő középosztály rohamos erősödése. Ez pedig új technológiai kihívásokat és új életstílust is magával fog hozni. Felejtsük el, hogy a 21. században vannak fejlődő és fejlett országok! Olyan országok fognak számítani, amelyek megmozgatják az emberek fantáziáját. Amelyek érdeklik a befektetési lehetőségeket, a vállalkozókat, az együttműködéseket. Ez az az időpillanat, amikor a kicsi országok nagyokká válhatnak, amikor a térképeken eddig perifériaként jelölt területek újra centrumokká válhatnak, egy teljesen új világrendben – fogalmazott.

Segítséggel és önerőből

A Londoni Kereskedelmi és Iparkamara képviselője a délkelet-ázsiai relációban elért sikereikről beszélt a konferencián, a külgazdasági tárca munkatársa pedig a magyar kormány külgazdasági prioritásait osztotta meg a népes hallgatósággal. Őket négy olyan sikeres hajdú-bihari vállalkozó követte a pódiumon, akik közül kettő önerőből, kettő pedig a HBKIK hathatós segítségével ért el üzleti sikereket az ázsiai térségben. A Bold-Agro Kft. a derecskei almalevet vitte sikerre Tajvanban, a Baromfi-Coop Kft. csirketenyésztésre és feldolgozásra hozott létre vegyesvállalatot Vietnamban, a Tranzit-Ker Zrt. már évek óta jelen van Szingapúrban (is) a víziszárnyasaival, Faludi Gabriella pedig saját tervezésű ékszereivel hódította meg Malajziát. Bár más-más területen értek el sikereket, abban egyetértettek, hogy Délkelet-Ázsiába is a minőség a belépő.

Malajzia budapesti nagykövete a hazája kínálta üzleti lehetőségekről prezentált, csakúgy, mint Vietnam budapesti nagykövetségének tanácsosa. A Tajvanban kínálkozó üzleti lehetőségeket a TAITRA budapesti kirendeltségének ügyvezető igazgatója mutatta be, míg Forintos Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Vietnámi Tagozatának elnöke a Vietnámban magyarországi vállalkozások által elért eredményekről és további lehetőségekről adott számot. A rendezvényen az érdeklődők konzultáción is részt vehettek az előadókkal, és ízelítőt kaptak egy mini-kiállítás révén a délkelet-ázsiában piacképes termékek köréből.

Petneházi Attila