Debrecen 2030-ra az ipari termelés 16 százalékát fogja adni

„A debreceni az egész ország egyik legjelentősebb gazdasági centrumává válik a közeljövőben” – mondta Papp László, Debrecen polgármestere köszöntőjében a Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort! elnevezésű konferencián, a Portfolio-KAVOSZ szervezésében zajló országos gazdaságélénkítő road show debreceni állomásán.

2022-ben 2,8 %-os részesedése volt Debrecennek az országos ipari termelésből, ez a nagyvállalati beruházásoknak köszönhetően 2030-ra 16 százalékos lesz.

„A nagyvállalati szektort felpörgettük, itt az ideje, hogy a kkv szektort is felpörgessük” – tette hozzá a polgármester, aki szerint a beruházások kapcsán óriási lehetőség kapujában állnak a térség kis- és középvállalkozásai.

Nem a legjobb kilátások

Bár a külföldi működő tőke nagy ütemben érkezik az országba, a fejlesztési lehetőségeket a szomszédos országokhoz képest nem kellőképpen használják ki a kkv-k, ez pedig elkerülhetetlen lenne a felzárkózáshoz.

Lemaradásunk van a digitalizáció területén, magasabb termelékenység, nagyobb hozzáadott érték szükséges, el kéne érni, hogy Magyarország ne az olcsó, hanem a képzett munkaerő miatt legyen vonzó a külföldi tőke szemében – hívta fel a figyelmet Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában.

Az energiaimporttól való függőség az egész kontinenst sújtotta, de ezen belül is Magyarországot talán a legjobban – ezt már Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára mondta. Ennek a függőségnek a csökkentésére számos lehetőség van, ez a gazdaságpolitika egyik fő célja a közeljövőben. Az elmúlt időszakban számos negatív adat látott napvilágot, de továbbra is cél a 1,5 %-os éves gazdasági növekedés elérése. A legnagyobb kihívások között említette a

• devizafinanszírozás biztosítását,
• a recesszió elkerülését,
• inflációs és a kamatszintek csökkenése (mindkettő egyszámjegyű tartományba kerüljön)
• a fizetési mérleg deficitjének kezelése,
• az iker transzformáció megvalósítása (energiahatékonyság és digitalizáció)
• beruházások támogatása.

Az elmúlt hónapokban a kiskereskedelmi forgalom is lelassult, ami azt jelzi, hogy egy igen jelentős konszolidáció megy végben a fogyasztás terén. Az államtitkár kitért arra is, hogy égető kérdés az is, hogy a munkaerőpiaci képes lesz-e kezelni az olyan helyzeteket, ami Debrecenben is kialakult az akkumulátorgyári fejlesztések kapcsán, biztosítani tudják-e az idetelepülő cégek munkaerőigényét, honnan lehet előteremteni országos szinten 500 ezer ember munkavállalót. A harmadik országból származó munkavállaók száma dinamikusan nő, kérdés hogyan lehet a piaci mechanizmusokat engedi, és közben az állami érdeket is megvédeni.

A külföldi cégek befektetett pénze 10 százalék hozamot produkált 2021-ben, ami megmutatja, hogy Magyarország egy jó befektetési célország, ugyanakkor a magyar vállalatok által külföldön realizált hozam csak 6 százalék körül volt, ez utóbbit jó volna növelni.

A magyar gazdaság a reorganizáció küszöbén

„A gazdaságpolitika eddig hagyományosan két cölöpre épült, a fiskális és a monetáris politikára, de az elmúlt egy évben megjelent egy harmadik cölöp, az energetika, most erről szól a gazdaságpolitika, hogyan tudjuk ezt az új elemet beépíteni az alapműködésbe” – kezdte előadását dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és hozzátette, hogy nagy kihívás olyan energiapolitikát felépíteni, ami biztonságos, tartós, és ki tudja szolgálni azokat az igényeket, ami például most Debrecenben megjelenik.

„Ahol erős problémát látunk, az az infláció, a nyersanyagárak már 2017-ben elkezdetek növekedni, majd a Covid utáni rossz jegybanki árfolyampolitikával eszkalálódott a helyzet, olyannyira, hogy mára a világ 10 legrosszabb kamatkörnyezetű országa közt vagyunk” – tette hozzá az Iparkamara elnöke, aki kihangsúlyozta, hogy az ilyen válságos időkben értékelődik fel az olyan szakmai szervezetek szerepe, mint az iparkamara, amely hidat képez az állam és a piaci szereplői között és mindig olyan programokat indít el, amelyre éppen az adott környezetben a legnagyobb szükség van: azt a vállalkozásfejlesztést próbálják megugrani, amit a kormányzat a rá vonatkozó korlátok miatt nem tud elvégezni. Az elnök szerint a piac önállóan nehezen képes kezelni a kihívásokat ezért szükséges a gazdaság reorganizációja, az energetikai kihívásokat kezelő iparpolitika kialakítása.

Előadásában kitért a Széchenyi Kártya Program főbb számaira is: tavaly 1800 milliárd forintot helyeztek ki 54 ezer szerződött hitel keretében. Kiemelte azt is, hogy a befizetett kamarai tagdíj alapján 900 ezer vállalkozás került a látókörükbe, amelyek problémáira jobban rálátnak, a megfelelő programokat el tudják indítani. A Széchenyi Kártya megadja a lehetőséget arra, hogy beavatkozzanak a gazdasági folyamatokba.

A Széchenyi Kártya több mint 20 éve született meg, ami nemcsak az iparkamara fő terméke, hanem a térségben valóban sok vállalkozás számára nyújtott segítséget.

Amíg Parragh úr 20 perces előadását tartotta, 700 millió forintot helyzetünk ki, az idei évben pedig eddig 700 milliárd forintot – mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

2023-ban 700 vállalkozás igényelte a KAVOSZ hiteleit csak a térségben, ami jól mutatja, hogy a jelenlegi kétszámjegyű hitelkamatok mellett a szervezet 5 százalékos kamatánál nincs jobb ajánlat a piacon.

Az állam nem húzta be a satuféket, és ez nagy segítség a piac számára – tette hozzá Krisán, aki hozzátette, hogy a Covid alatt átlagosan 10 millió forint értékben kötöttek hitelügyleteket, ami jól mutatja, hogy ezek mikrohitelek, amelyek pont a legkisebb cégek számára nyújtanak segítséget, amelyek a munkahelyek 75 százalékát adják.

Közvetlen uniós forrásszerzési lehetőségek

Ahogy Magyarország zárkózik fel az európai uniós átlaghoz, a kohéziós alapok forrásai egyre inkább kimerülnek, ezért a közvetlen uniós vagy más néven új prioritású forrásokra érdemes pályázni. „Ezek mind olyan lehetőségek, amelyekre közvetlenül Brüsszelbe kell küldeni a pályázatot angol nyelven. Az elérhető keretösszeg összesen közel 400 milliárd euró, amely 24 különböző alapra van leosztva” – mondta Sere Péter, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető szakértője. Számos magyar példát lehet említeni, Sere előadásában példaként hozott fel magyar távközlési céget, amely 5 millió eurót kapott hálózatfejlesztésre, informatikai cég pár százezer eurót a digitalizáció népszerűsítésére az agráriumban, de nonprofit kft is nyert már támogatást tréningeket szervezésére, ismeretterjesztő anyagok előállítására, tehát nagyon sok témában lehet és érdemes pályázni, ráadásul ezek alapvetően vissza nem térítendő támogatások.

Madár István, a Portfolio vezető elemzője előadásban kitért rá, hogy a gazdasági makrokörnyezet nem sok jót ígér az elkövetkezendő időszakban, egymás után két negyedévben mínuszos lett az ország GDP teljesítménye, az infláció negyedszázados csúcsra futott, a külső egyensúly is durván leromlott. Magyarország ráadásul leginkább kitett az energiaválságban is, és még a költségvetési kiköltekezésben és jegybanki stimulálásban is élen jártunk, amire a forint kontrollálatlan gyengülésbe kezdett, és az infláció is elszabadult.

A konferencia délutáni szekciójában helyi vállalkozók vettek részt panelbeszélgetésben, amely során kiderült, hogy számos kihívással néztek szembe, és az elkövetkezendő évek nagyberuházásaival kapcsolatban legalábbis szkeptikusak.

A könnyűszerkezetes acélszerkezetek gyártásával foglalkozó Self Storage Factory Kft. gazdasági vezetője Dr. Hámos Zsuzsanna a nyersanyagárak emelkedését emelte ki, mint az elmúlt évek legnagyobb kihívását, aminek kiküszöbölésében nagy segítségükre volt a KAVOSZ által nyújtott kedvező kamatozású hitel.

Az ipari infrastruktúrákat fejlesztő, hosszútávú szolgáltatást nyújtó XANGA csoport elnök-vezérigazgatója szerint potenciális veszély, hogy az idetelepülő nagyvállalatok elcsábítják azokat a szakembereket, akiknek a bérét a kisebb vállalkozások nem tudják olyan dinamikusan emelni, mint a multinacionális cégek.

A karbantartási anyagok kereskedelmével foglalkozó ADIX-TRADE Kft. ügyvezetője László Miklós szerint az ellátási láncokban bekövetkezett nehézségek voltak a legnehezebben kezelhetőek, lelassult a gyártás, bizonytalanság alakult ki a beszállítókkal szemben, amely végső soron már a cég imázsát veszélyeztette.

A KEVIÉP Kft. közműépítéssel és kivitelezéssel foglalkozik, ügyvezetője Miklóssy Máté szerint a bizonytalanság volt a legnagyobb gond, napi szinten kellett az árazást felülvizsgálni, ami ellehetetlenítette a hosszútávú tervezést.

A növénytermesztéssel, állattartással foglalkozó Bold Agro Kft. ügyvezetője, Szabó Viktor arról számolt be, másfél milliárd haszontól estek el az elmúlt évek során, amiért nem kaptak engedélyt sem a vízfelhasználásra a területükön áthaladó folyóból, illetve a napelempark telepítésére sem kaptak engedélyt, ezzel szemben az idetelepülő nagyberuházások sokszoros igényei zöld utat kaptak.

Fotó forrása: portfolio.hu