Disneyland a Hajdúságban? Hatalmas turisztikai dobásra készül az ország, Hajdú-Bihar is nagyot nyerhet
haon.hu – 2026.03.11. A főváros turisztikailag megtelt, tízezrével szűnnek meg a budapesti Airbnb-szobák. Eljött a történelmi lehetőség a vidék, és benne Hajdú-Bihar vármegye számára a turizmusban!
A turizmus az a gazdasági ágazat, ahol rendkívül nagy a hozzáadott érték, magas a foglalkoztatás, és jelentős devizabevételt hoz az országnak. Tavaly közel 20 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ebből 10 millió külföldi volt; a jövőben már nem a még több vendég a cél, hanem mind minőségibb szolgáltatásokat nyújtani nekik – ez a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Turisztikai Szezonnyitó Konferenciáján hangzott el március 11-én a kamara székházában. A rendezvényen az előadók arra buzdították a hallgatóságot; a térség turisztikai szereplőit, hogy kéréseiket, ötleteiket, javaslataikat folyamatosan juttassák el a szakmai szervezeteknek, hiszen velük együtt szeretnék kialakítani a szektort érintő stratégiákat.
Köszöntőjében Miklóssy Ferenc, a vármegyei kamara elnöke elmondta, a hazánkba látogató külföldiek nagyra értékelik a közbiztonságot, a sok látnivalót, a gasztronómiánkat, vendégszeretetünket. Szerinte térségünkben – beleértve Hajdú-Bihart, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéket – jelentősen nő a fizetőképes kereslet, és a szálláshelyek, valamint szolgáltatások minőségének fejlesztése már csak azért is nagyon fontos lenne, hogy nyissunk a nagyobb jövedelmű turisták felé.
Potenciált lát a más megyékbe, sőt határon túlra átnyúló turizmusban, az üzleti és konferencia, az egészégturizmusban, de a sport- és kulturális turizmusban is. Továbbá, véli, hiányzik, hogy bemutassuk az idelátogatóknak a hagyományainkat, népművészetünket.
A turizmus húzóágazat
– A versenyképesség növelésének három pillére van: az energiabiztonság, a gazdaságfejlesztési források hatékony felhasználása, és a vállalkozásbarát adórendszer. A turizmus egyszerre érinti mindhármat – jelentette ki Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára. Mint részletezte, a szektor energiaintenzív, elég csak a szállodákra és fürdőkre gondolni, továbbá fejlődése nagyban függ a gazdasági fejlődéstől, infrastrukturális beruházásoktól, például repülőtérfejlesztésektől. Harmadikként, a turizmus versenyképességét döntően meghatározza az adózási környezet, hiszen a szektor gerincét a kis- és középvállalkozások adják.
A turizmus ma a magyar gazdaság egyik stratégiai ágazata, a hozzá kapcsolódó területekkel együtt a gazdaság bruttó kibocsátásának 6,8 százalékát, a továbbgyűrűző hatásokat is figyelembe véve közel 10 százalékát adja. A turizmushoz köthető ágazatok bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaság több mint 7 százaléka, a foglalkoztatottak száma a szektorban 2024-ben 441 ezer fő volt, ami a teljes foglalkoztatotti szám 9,4 százaléka. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 2024-ben 32 ezer vállalkozás működött, ennek 88 százaléka mikrovállalkozás – sorolta a szektor súlyát mutató adatokat az államtitkár.
Majd arról beszélt, hogy a turisztikai kereslet folyamatosan bővül: 2024-ben a vendégek 4 ezer 481 milliárd forintot költöttek, ami 9,2 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. 2024-ben 18 millió, 2025-ben 20 millió fő érkezett a hazai szálláshelyekre. – A turizmus a magyar gazdaság egyik növekedési motorja – összegzett.
A fenti három pillérnek a szektorban történő érvényesülésére példaként említette, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatai alapján egy 11 pontból álló adócsökkentési csomag született, amiből több intézkedés közvetlenül a turisztikai és vendéglátó szolgáltató vállalkozásokat érinti, továbbá nemrég célzott, 5+1 pontos vendéglátóipari akcióterv indult, ez 100 milliárd forintnyi adócsökkentést jelent az éttermek, cukrászdák számára.
A turisták ma élményeket akarnak
A magyar turizmus rekordévének nevezte 2025-öt Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnöke, amikor is a tízmilliós ország mintegy 20 millió turistát fogadott. A magyar tuizmus növekedése az elmúlt tíz évben – leszámítva a covid éveit – minden esztendőben az uniós átlag többszöröse volt, tavaly péládul 2,5-szerese – mutatott rá.
Hajdú-Bihar vármegye tavaly közel 700 ezer vendéget fogadott, reális cél lehet az évi 1 millió. 2025-ben a nyár közepi nagy viharok és esős időjárás, valamint a debreceni repülőtér járatszám-csökkenése okozott gondot a megye turizmusában. A cívisváros légikikötőjének marketingjére idén 1 milliárd forintnyi összeg fordítanak, lesznek új járatok, 75 ezres utasforgalommal számol az MTÜ.
– Magyarországra lényegesen több turistát már nem szeretnénk hozni, mostmár minőségi fordulat a cél. A következő években „magasabb hozzáadott értékű turistákat” szeretnénk olyan helyekre elvinni, ahol többet tudnak költeni – jelentette ki.
Az ágazat trendjeiről szólva azt mondta, a következő 5-10 év a turizmusról fog szólni Európában, Amerikában és a Távol-Keleten is.
Sokkal többen fognak utazni és sokkal több pénzt elkölteni. Ma azonban a turisták nem aludni meg jóllakni akarnak, hanem élményt gyűjtenek. Megvenni olyat, ami másnak nincs, és ezt ma már nem mondjuk a divatipartól várják. Az átlagember is élményt szeretne gyűjteni, olyan sebességgel, ahogyan az Instragramját pörgeti. A turisztikai szolgáltatóknak tejhát élményt kell kínálniuk – hangsúlyozta Guller Zoltán.
Emellett az értékesítésre hívta fel a szolgáltatók figyelmét; úgy véli, hiába fejlesztenek, ha nem tudják eladni amijük van. Példaként említette azt a francia borházat, ahol a 70 alkalmazottból 14 az értékesítésért felel.
Budapest helyett vidék
A MTÜ következő évekre vonatkozó terveiről is beszélt a hallgatóságnak. Elsőként említette azt a tendenciát, hogy Budapesten egyre több kerület tiltja meg az airbnb-zést, egy éven belül 29 ezer szoba fog kiesni, ezek hiányoznak majd a magyar turizmusból, s bár a fővárosban új szállodák épülnek, azok csak évek múlva lesznek kész. Van egy réteg, mely keresni fogja az airbnb-szálláshelyeket. Ugyanakkor Budapest turisztikailag telítve van, a reptér sem bír több utazót fogadni, a 3-as terminál csak 2030-ra épül meg. –
Eljött az ideje a vidéki Magyarországnak – tette hozzá Guller Zoltán.
Beszélt arról, hogy rossz hatékonysággal működnek a hazai vendéglátóhelyek, e tekintetben rendszerszintű megújulásra van szükségük. A szakma figyelmébe ajánlotta a hivatásturizmust (üzleti, konferencia, kiállítás stb. célú turizmus – a szerk.) mely hatalmas perspektíva előtt áll, s a vidék is profitálhat belőle.
Kitér a repülőterek helyzetére. Mint mondta, hazánkban a budapesti mellett két vidéki jöhet szóba, s a MTÜ „minden erejével azon van”, hogy megtöltse turistákkal a sármelléki és a debreceni légikikötőt.
A szektor munkaerő utánpótlása nem áll jól, muszáj népszerűsíteni a fiatalok körében, ezen túl a dolgozók száma is jobb esetben stagnál, vagy épp csökken. A helyzet javítására modernizálni kell a képzést; azt tervezik, hogy létrehoznak egy képzőhelyet, mely kifejezetten a turizmushoz szükséges ismereteket adja át, és ehhez a licenszet megvásárolják a szakmát világszínvonalon oktató egyik svájci egyetemtől.
A szektort segíti a Kisfaludy-hitelprogram, mely 2,5 százalékos fix kamatozású hitelt kínál beruházásokra, akár forgóeszköz vásárlásokra is – „ajándékpénz”, éljenek vele! – javasolta Guller Zoltán a hallgatóságának.
– Eljött az a pont amikor egy igazán nagy attrakciót kell létrehoznunk, olyasmit, mint Amerikának Disneyland – jelentette ki az MTÜ vezetője, hozzátéve, hogy ehhez ötleteket várnak, és vidéki helyszínben gondolkodnak.
Beszélt még az ágazatban zajló digitalizációról, aminek fontos eredménye, hogy a korábban bevezetett adatszolgáltatási kötelezettség alapján jól rálátnak a folyamatokra, és ha például azt látják, hogy valamely területen csökkent a foglaltság, akkor oda külön népszerűsítő kampányt csinálnak. Ugyanakkor úgy véli, digitalizációban a szektor igencsak le van maradva, nem is beszélve az új trendekről. Amerikában úgy vélik, digitális marketingben Kína előttük van, Európa meg nem is látszik.
– Az emberek utazni akarnak, és a digitális marketing óriási lehetőség arra, hogy az élményt kereső embereket elérjük! Egész biztosan szintet kell lépni ahhoz, hogy meg tudjuk szólítani az új generációt – intett.
Végül azt is megemlítette, épp egy olyan generáció lép be a turisztikai piacra, melynek fontos a fenntarthatóság; egyszerűen nem megy oda, ahol ezt nem látja érvényesülni. A szolgáltatóknak pedig fel kell készülniük rá, hogy olyan élményeket kínáljanak nekik, melyek „zöldek” is, és ez ma nem versenyelőnyt jelent, hanem ha nem veszik figyelembe, akkor enélkül versenyhátrányba kerülnek.
A Hajdúszoboszló TV riportja az alábbi linken nézhető vissza: LINK (Hírhozó c. műsor, 13:21)
