Kerekasztal-megbeszélés a duális képzésről Kamaránkban
2023. október 30-án a duális képzésről tartottak kerekasztal-megbeszélést Kamaránkban. Dr. Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára négy fontos területet emelt ki a megbeszélés témáiként: ezek a felnőttképzés, az innováció, a középfokú- és a felsőfokú duális képzés.
A megbeszélésen részt vettek a vármegye duális képzésében jelentős szerepet vállaló vállalatok (Schaeffler Debrecen Kft., Vitesco Technologies Hungary Kft., Krones Hungary Kft., INTER TAN-KER Zrt., Sensirion Hungary Kft., Aquaticum Debrecen Kft., Keviép Kft., TAMA Hungary Kft., Vámosgép Kft., Hajdúhús 2000 Kft.) képviselői, a Debreceni Egyetem rektora és kancellárja, valamint vármegyénk két szakképzési centrumának (Berettyóújfalui Szakképzési Centrum, Debreceni Szakképzési Centrum) vezetői is. Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta: az a cél, hogy a gyakorlati képzés magas színvonalú legyen, és modern, kreatív képességeket adjon az abban résztvevőknek.
A megbeszélés célja elsősorban az volt, hogy a jelenlegi duális képzésben – mind középfokú, mind felsőoktatásban, valamint felnőttképzésben – résztvevő vállalatok és intézmények feltárják és megvitassák a duális képzés jelenlegi rendszerének fejlesztési lehetőségeit, figyelembe véve a kormányzat azon törekvését, mely a szabályozások, a finanszírozás és különböző ösztönzőkön keresztül nyújt segítséget a duális képzés szereplőinek.
A felsőoktatással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az egyetemek átalakítása Magyarországon debreceni minta alapján történt, mivel azoknak mindenhol „lüktető ökoszisztémát” kell alkotniuk a térséggel, a környező gazdasági szereplőkkel – erre Debrecen a legjobb példa. Arra ösztönzik az egyetemeket, hogy olyan képzési irányt folytassanak – és olyan kapacitással –, ami az adott térségben szükséges. Mint mondta, nagyon fontos kiemelni a felsőoktatásnak azt a feladatát, hogy a hallgatók képzése még duálisabbá váljék, és helyben tartsa a végzetteket. Emellett méltatta azt az eredményt is, hogy a Debreceni Egyetem az elmúlt egy évben 400 helyet javított az egyetemek nemzetközi rangsorában.
A szakképzés esetében az átalakítás az elmúlt időszakban főként a képzési tartam változtatására irányult, valamint arra, hogy elsősorban a kapacitásokhoz kell igazodni és a térség igényéhez való illeszkedésében kell előrehaladást elérni. Akár olyan megoldások bevezetésével is, hogy azok a tanulók, akik a térség igényeinek megfelelő szakmát választanak, emeltebb ösztöndíjat kapjanak.
A felnőttképzés esetében hangsúlyozta, hogy akkor jó az oktatás, ha az biztosítja azt a továbbképzési hátteret, ami a munkavállalóknak és a cégeknek szükséges. Ezzel kapcsolatban bevezetik a mikrotanúsítványt (olyan minősítés, ami a szakképzésben rész-szakmát, az egyetemeken pedig kreditet ér továbbtanulásnál), egyéni tanulási számlát (cafatéria rendszerhez hasonlóan szeretnék a munkáltatóknak biztosítani azt, hogy – a munkavállalókkal egyeztetett módon – lehetőség legyen meghatározott területeken a továbbképzésre).
Innováció tekintetében a kormányzat négy fontos fókuszterületet emel ki, melyek az egészséges élet, a digitalizáció, a zöld átállás és a védelmi ipar. Kiemelte: nagy szükség van arra, hogy az egyetemek innovációs hátteret biztosítsanak a vállalatoknak, mivel jelenleg az innovátor vállalatok, valamint innovációval kapcsolatos szabadalmak számának aránya hazánkban elmarad az uniós átlagtól.
A vállalatok és az intézmények hozzászólásaikban elsősorban a duális szakképzéssel kapcsolatos aktuális kérdésekre fókuszáltak, melyek nagy részére még helyben meg is kapták a választ.
Továbbá, a megbeszélteknek megfelelően az intézmények képviselői is kifejezték együttműködési szándékukat az egyeztetésen résztvevő vállalati szakemberek irányába.
Fotók: HBKIK Archívum, Derencsényi István
