Kreatív régió, kamarai segítséggel

Megtartotta alakuló ülését Kamaránk nemrégiben megválasztott új elnöksége. Az új elnökség tagjainak rövid bemutatkozását követően Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara újraválasztott elnöke úgy fogalmazott, hogy jól szervezett, jól menedzselt és huzamosabb ideje jól teljesítő kisebb-nagyobb vállalkozások tulajdonosai, illetve topmenedzserei kaptak lehetőséget arra, hogy négy éven át szakértelmükkel (is) támogassák a kamarai munkát.

Nehezített terepen…

„Járvány helyzettől függetlenül, az életnek folytatódnia kell! Külön köszönetet érdemel valamennyi, most megválasztott kamarai tisztségviselő azért, hogy ezen a nehezített pályán is vállalták a vélhetően számos nehézséget magában rejtő kihívást. Az Önök hozzáértése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Kamaránk jól kidolgozott, szakmailag kiérlelt javaslatokat tehessen le a Kormány, vagy a törvényalkotók asztalára” – fogalmazott Miklóssy Ferenc. Szavai szerint a tervek között szerepel a szakmai kollégiumok helyett olyan szakmai csoportok létrehozása, amelyek segítségével mindazon lehetőségeket még inkább ki tudják aknázni, amelyek jogszabály szerint a Kamaránál vannak. Sok területen új feladatokat ad át a Kamarának a Kormány, hiszen ez az a köztestület, melynek országos apparátusa felkészültségét tekintve a legalkalmasabb a további kihívásoknak való megfelelésre.

Ambiciózus tervek

Hat megyei önkormányzat gesztorálása mellett, az érintett megyei kamarák és egyetemek bevonásával jött létre az úgynevezett Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna, amely a 2030-ig szóló gazdaságfejlesztési elképzelésekre fogalmaz meg konkrét feladatokat. Erről már Pajna Zoltán, a megyei önkormányzat és egyben a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke beszélt a kamarai elnökségi ülésen. A cél a megyék és az egész régió jövedelemtermelő képességének a javítása. Nyáron négy fejlesztési régió alakult, melyek célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa 5 legdinamikusabban fejlődő országa között legyen. A mi kreatív régiónkban (Nógrád, Heves, Borsod, Szabolcs, Hajdú és Szolnok megyékben) a munka Palkovics László innovációs és technológiai miniszter irányítása mellett zajlik.

„A mi munkánkat az alapozta meg, hogy a Kormány (az országban elsőként) elfogadta Debrecen 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáját, mely stratégia a megyeszékhely szűkebb-tágabb környezetére, illetve a határ menti térségekre is óhatatlanul hatással lesz. Öt munkacsoport alakult, bevonva mindenkit, aki valamilyen módon gazdagíthatja ezen országrész fejlődési lehetőségeit. Fontos lenne komplex módon szemlélni a térség fejlesztését, amely túlmutat a települések, sőt a megyék közigazgatási határain. A helyi fejlesztési célok, projekt javaslatok megfogalmazása, illetve azok visszajuttatása a már említett munkacsoportokhoz jelenleg még akadozva folyik, bár vannak azért jó példák. Így is 2180 milliárd forint a teljes forrásigénye azoknak a projekteknek, amelyek eddig hozzánk befutottak. A 2021-27 közötti európai uniós fejlesztési ciklus forrásai az alulról jövő kezdeményezésekre alapulva kerülnek meghatározásra. A prioritások megfogalmazásához valamennyi operatív programot át kell nézni, és azokat is a jövőbeni igényekhez igazítani” – mondta Pajna Zoltán.

PA