MAGEOSZ Roadshow Debrecenben

A Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség (MAGEOSZ) és a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) közös szakmai rendezvényt szervezett 2026. szeptember 17-én azzal a céllal, hogy az érdeklődők valós üzemi környezetben ismerjék meg a legmodernebb technológiákat és új üzleti kapcsolatokat alakíthassanak ki.

A gyárlátogatásokat és előadásokat magába foglaló roadshow debreceni állomása elsősorban a gépipari és energetikai vállalkozások érdeklődésére számított. A program első felében két nemzetközi gyár üzemét látogathatták meg a résztvevők a debreceni Határ úti Ipari Parkban:

• A gyógyszer- és orvostechnikai ipar számára fejleszt berendezéseket a Harro Höfliger Hungary Kft., melynek debreceni gyáregysége a német anyavállalat magyarországi gyártó- és összeszerelő bázisa. A látogatás során a nagy pontosságú gépgyártás és az automatizált összeszerelés mindennapi gyakorlatába engedtek betekintést.
• Kamarai önkéntes tagunk, a Schaeffler Kft. a járműipar és az ipari szektor egyik meghatározó globális beszállítója: gördülőcsapágyakat, precíziós alkatrészeket és e-mobilitási megoldásokat gyárt. Debreceni gyára a cégcsoport egyik legjelentősebb magyarországi beruházása, ahol nagy sorozatú, erősen automatizált gyártás folyik. A helyszínen a digitalizált gyártósorok és a minőségbiztosítás működését ismerhették meg a látogatók.

A HBKIK székházában folytatódott a szakmai nap programja: a délutáni fórumot Győrfi Sándor, a HBKIK elnökségi tagja, a Berettyóújfalui Területi Szervezet elnöke nyitotta meg.

„Technológiai trendek és a mesterséges intelligencia az iparban” című előadásában Gyarmati Péter AI szakértő, az Q-Cap Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy nem mindent lehet megoldani a mesterséges intelligenciával (AI), illetve nem mindenre való az AI, és a folyamat végén a végső szót mindig az embernek kell kimondani. Magyarországon a kis- és középvállalkozások kevesebb, mint 10 százaléka használ AI-t a napi működése során, amire magyarázat lehet a lassú megtérülés is. Tapasztalataik szerint azok a testre szabott AI-megoldások működnek a legjobban, és teremtenek értéket a vállalkozás számára, amelyek a már meglévő belső gyári tudásra építenek.

Fehér Sándor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség képviseletében az ipari/gépipari vállalkozásoknak kínált pályázati lehetőségeket vette sorra. Mint mondta, jelenleg kevés olyan pályázati ablak van nyitva, ami érdemleges segítséget tudna nyújtani gépipari kkv-knak. A támogatás-politikában érdemi változás, hogy az nem újabb és újabb termelési kapacitások létrehozását támogatja, sokkal inkább a meglévők jobb kihasználását irányozza elő.

Pomázi Gyula, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet stratégiai kapcsolatok igazgatója a védelmi ipar beszállítói lehetőségeit számba véve azt hangsúlyozta, hogy a hadiipar teljesítménye az elmúlt négy évben 47-szeresére nőtt. Érdekes, hogy ezt a dinamikát alapvetően civil és nem katonai cégek írják. Az orosz-ukrán háború kitörése óta megfigyelhető, hogy a civil világból olyan innovációk kezdenek teret hódítani, mint például a robot fűnyíróból kifejlesztett harci drón. Ennek köszönhetően egy hadiipari innováció átlagos ideje a világban a korábbi 10-12 hónapról 3 hétre csökkent. A honvédség nem feltétlenül késztermékeket vásárol a civil piacról, hanem olyan fejlett technológiákat, amelyeket azután sajátjaként használhat a fegyvergyártás, a fegyverkezés terén.

A szakmai előadások mellett kötetlen networkingre is lehetőség nyílt.

Petneházi Attila