Már az utolsó métereket futjuk – megelőzhető-e a klímakatasztrófa
Újabb vészharangot kongattak meg a tudósok a globális felmelegedés tornyában. Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testülete mintegy háromezer oldalas jelentésében részletesen körüljárja, mit kell tenni az emberiségnek annak érdekében, hogy elkerülje a klímakatasztrófát. Az óra vészesen ketyeg.
Közzétette 3 ezer oldalas éghajlatváltozásról szóló jelentését az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testülete (IPCC), amelyben azt taglalják, hogy az emberiségnek milyen lépéseket kell megtenni annak érdekében, hogy elkerülje a klímakatasztrófát. A tanulmány megjegyezi, hogy a nemzetek rossz úton járnak ennek elkerülésére, és továbbra a párizsi klímaegyezményre hivatkozik, amely szerint 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a globális felmelegedést. A jelentést a Bloomberg szemlézte, és öt pontban szedte össze a legfontosabbakat.
1. Szinte lehetetlen 1,5 Celsius-fok alatt maradni
Az országok, városok, vállalatok és befektetők egymást túllicitálva jelentik be klímavédelmi terveiket, miszerint 2050-re elérik a záró széndioxid-kibocsátást – mindez az IPCC 2018-as jelentésében is szerepel. Az azóta eltelt időben azonban a szereplők nem tettek eleget vállalt célkitűzéseik eléréséhez. A friss tanulmány szerint világszerte továbbra is nagy arányban használják a szenet, mint energiahordozót. (Főként a mostani globális energiaválságra reagálva.)
A 2050-es karbonsemlegességi cél eléréséhez pedig igencsak ketyeg az óra, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2025-re kell tetőznie, ezt követően meredek csökkenés kell bekövetkeznie. 2030-ig pedig körülbelül 43 százalékkal kell csökkenteni a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátását a klímacélok elérése érdekében. A jelenleg az ügyben tapasztalt politikai döntéshozatali mechanizmus azonban mindössze néhány százalékpontos csökkenés elérését teszi lehetővé. Szakértők szerint, amennyiben az emberiség leáll az üvegházhatású gázok kibocsátásával, azzal kihúzzák a globális felmelegedés méregfogát. A tudósok rámutatnak, hogy még ha nem is tartható a felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartása, akkor is a lehető legnagyobb mértékben célszerű csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.
2. Megvannak a szükséges eszközök
A testület szerint több mint egy tucat országban csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, egyes nemzeteknél ez eléri a 4 százalékos éves csökkenést, ami összhangban van a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt tartásával. Vannak olyan költséghatékony módszerek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, melyekkel elérhető a 2030-ra tervezett célérték fele. A nap- és szélenergia előállításának költségei 85, illetve 55 százalékkal csökkentek 2010 és 2019 között, így pedig sok helyen már olcsóbbak, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal történő villamosenergia-termelés.
A szén-dioxid-mentes, illetve alacsony szén-dioxid kibocsátással járó technológiák, mint atom- és vízerőművek 2019-ben a globálisan megtermelt villamosenergia 37 százalékáért feleltek. A jelentés emellett az energiafelhasználás digitalizációját hirdeti a robotika és a mesterséges intelligencia segítségével, mint a hatékony energiatermelés egyik lehetséges módja, és a megújuló energiaforrások megfelelő kezelése.
3. Elkerülhetetlen a szén-dioxid teljes kivonása
Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5, de legfeljebb 2 Celsius-fok alatt lehessen tartani, elengedhetetlen a zéró karbonkibocsátás elérése. A szén-dioxid kivonásának számos módja van. Ilyen például az erdőirtás megállítása, és az erdőtelepítés. Vannak modernebb módszerek, például amikor a levegőből vonják ki a szenet.
Az IPCC szerint ahhoz, hogy 2100-ra 1,5 Celsius-fok alatt maradjon a felmelegedés csaknem egy évtizednyi szén-dioxidot kell kivonni a környezetből.
4. Társadalmi változásokkal is csökkenthető a klímaváltozás
Az emberi, társadalmi beágyazódások megváltoztatásával is csökkenthető a szén-dioxid kibocsátás és ezáltal a globális felmelegedés, mégpedig akár 40-70 százalékkal. Ilyen például a marhahúsfogyasztás csökkentése, a légi közlekedés visszaszorítása, az épületek energiatakarékosság tétele. A jelentés arra a társadalmi jelenségre is kitér, miszerint a gazdagok jóval nagyobb mértékben felelősek a kibocsátásért, mint a társadalom többi része. A felső 1 százalék 70-szer nagyobb részt hasítanak ki a környezetszennyezési tortából, mint az alsó 50 százalék.
5. Politikai akarat is szükséges
Jelentésének összefoglalójában az IPCC ajánlásokat tesz a politikai döntéshozók részére. Ebben a zárszóban a dokumentum megvalósításában résztvevő mind a 195 ország küldötteinek és tudósainak egyet kell értenie. Ők azért dolgoznak, hogy a jelentésben foglaltak közérthetők legyenek a vezetők számára és azokat be tudják integrálni saját nemzetük döntéshozatali mechanizmusába.
Forrás: vg.hu
