Miklóssy Ferenc: Tízezernél is több álláshelyet hoz a boom

2019.01.18 | Hírek

A járműiparban a nyugat-európai óradíj a négyszerese a ma­gyarénak, az olló szűkítéséhez a kormányzat adó- és járulékcsökkentésére is szükség lesz. Igaz, Debrecen a BMW nélkül is berobbant. Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adott interjút a Világgazdaságnak.

A debreceni térségbe újonnan beruházó járműipari cégek mostanra mintegy 5-6 ezer fős munkaerőigényt generáltak, amit az előkészítés előtt álló BMW-gyáregység legalább megdupláz majd – erről is beszélt a Világgazdaságnak a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Miklóssy Ferenc ennek kapcsán óva intett attól, hogy a régióban zajló fejlesztéseket csupán a bajor komplexummal azonosítsák, hiszen ezenfelül bővít mások mellett az FHG, a National Instruments, a Krones, a Thyssenkrupp és a Continental is.

,, A BMW nélkül is dinamikus a fejlődés, ami óriási kihívás a helyi szolgáltatói szektornak 

– mutatott rá. Debrecenben a lakhatási, a szállodai, valamint az oktatási kapacitásoknak is bővülniük kell ahhoz, hogy az ideirányuló külföldi befektetések multiplikátor hatása országosan is mérhetővé váljon.

A BMW-projektről elmondta, a cél az, hogy az autóipari konszern ne direkt módon, hanem magyar vegyesvállalatok útján építse ki a beszállítói körét. Az üzem első körben közvetlenül 1200 embernek adhat munkát, és az elképzelések szerint 2022-ben már termelni fog.

Szerinte a keleti országrész előtt nyitott a lehetőség, hogy 15–20 év alatt utolérje a nyugat-magyarországi életszínvonalat.

A felpezsdülő beruházások érzékelhetően növelték a munkaerő iránti keresletet, az emiatt felfokozott béremelési ütem pedig már túlnőtt a termelékenység mutatóin. Mindez főképp a hazai kkv-szektort érinti hátrányosan. Miklóssy Ferenc úgy látja, hogy a munkaerő-kapacitás – amely mára a legszűkebb termelői forrás lett – középtávon sem pótolható a szomszédos országokból: Romániában januártól a jelentős köztehercsökkentés miatt az azonos bruttó bér 26,3 százalékkal jelent többet nettóban a román munkavállalóknak. A bérezés mellett ezért a munkakultúra milyensége is meghatározó tényezővé lépett elő.

A debreceni iparkamara elnöke ezzel összefüggésben rámutatott, hogy

bár most bőven bruttó 1000 euró felett van az átlagos bér Magyarországon a járműiparban, a munkaerő megtartása és megszerzése érdekében 2022-ig további nettó 50 százalékos jövedelememelés szükséges.

A 2017-es adatok szerint az ágazatban az órabér 9,1 euró volt itthon, miközben ugyanez Ausztriában és Németországban 36 euró körül mozgott. Az olló szűkítéséhez elengedhetetlen a kormányzat adó- és járulékcsökkentése, már csak azért is, hogy megtámogassa az alultőkésített magyar cégeket, hogy ki tudják termelni a béreket.

,, Fontos, hogy jó munkaerő maradjon a nemzeti vállalkozásoknál is, ha ugyanis ők eltűnnek, valódi felzárkózás sem lesz  

– emelte ki.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az autóipari szereplőknél mindenhol két számjegyű béremelést tartanak indokoltnak 2019-re. Nagy ugyanakkor a szórás: a legnagyobb a Mercedes-Benznél kiharcolt 22 százalékos növelés, 7 százalék alatt pedig eddig nem kötöttek megállapodást.

A tárgyalások java még hátravan, a járműiparban az áprilistól márciusig tartó gazdasági év miatt jellemzően tavasz elején születnek meg az alkuk. László Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a szektor bérfejlesztése főképp az üzemekben és az első körös beszállítóknál csapódik le, ez alatt már alig érzékelhető. „Miközben az ágazathoz mintegy 600 ezer munkavállaló köthető” – jegyezte meg.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható

Forrás: vg.hu

Share This
X