Munkahelyi kultúrát is tanulnak

A szakképzési munkaszerződés lépett a hajdanvolt tanulószerződés helyébe.

„Szakirányú oktatás finanszírozása a duális képzőhelyeknél” címmel rendezett szakmai konferenciát a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a debreceni Kölcsey Központban december 2-án. Kissné Horváth Marianna, a SALDO Zrt. igazgató-helyettese előadásában hangsúlyozta, hogy a hovatovább két éve hatályos (és többször módosított) új szakképzési törvény alkalmazása már eddig is számos tapasztalattal szolgált, amelyeket érdemes az érintett körrel megosztani.

Leszűkített kör

Elhangzott, hogy akik még a régi szakképzési törvény betűje szerint kezdték el a tanulmányaikat, ők eszerint is fogják befejezni a képzésüket és szerzik meg a választott szakmát. „Míg a régi rendszerben több mint 470 szakmát tanulhattak a képzésben résztvevő személyek, addig az elmúlt év szeptemberétől beindult új szakképzési rendszer (igazodva az Ipar4.0-hoz) lényegesen leszűkítette a szakmák körét. 24 ágazatot nevesítettek, 176 választható szakmát tartalmazó jegyzékkel. Az új képzési rendszerben a szakmát tanulók 25 éves korukig tanulói jogviszonyban vannak, 25 éves kor felett pedig felnőttképzési jogviszonyban. Két szakma megszerzése továbbra is ingyenes. Maga az intézményrendszer is átalakult. A szakközépiskolákból szakképző iskolák, a szakgimnáziumokból pedig technikumok lettek. Egy olyan oktatási forma alakult ki, hogy a szakképző iskolákban jellemzően 3, míg a technikumban 5 éves a képzés. Az előbbinél az oktatás első éve, az utóbbinál pedig az oktatás első két éve alatt ágazati alapoktatásra kerül sor. Ez idő alatt kellene az általuk választott ágazatot a fiataloknak bemutatni (egy 14 éves gyerek többnyire még nem tudja, hogy konkrétan mi az, amit csinálni szeretne). Ezt követően ágazati alapvizsgát tesznek a tanulók, és csak ez után döntenek magáról a szakmáról, illetve arról, hogy a további gyakorlati oktatásukban szakképzési munkaszerződéssel, duális képzőhelyen vesznek-e részt” – mondta.

A munka világa

Ezzel is sokkal közelebb akarják hozni őket a munka világához, hiszen lehetőséget kapnak arra, hogy a szakmai ismeretek mellett munkakultúrát is tanuljanak. A cél tehát az, hogy a tanulók szakirányú oktatása duális képzőhelyeken történjen, szakképzési munkaszerződés keretében. Ha erre nincs lehetőség, és ezt a kamara igazolja, akkor a szakirányú oktatás intézményi keretek között is történhet. Ez esetben jön a nyári egybefüggő szakmai gyakorlat, aminek a letételére szintén szakképzési munkaszerződés kötésével van mód. Minden tanuló, aki nappali képzésben vesz részt, ösztöndíjban részesül már az ágazati alapoktatás ideje alatt is. A szakképző intézmények első évében és a technikumok első két évében a minimálbér 5, illetve 10 százalékát kitevő ösztöndíjat kapnak a tanulók. Az ösztöndíjak adó- és járulékmentes juttatások. 6 óra igazolatlan mulasztás után, vagy évismétlés esetén azonban a tanuló nem jogosult az ösztöndíjra. Ha a tanuló duális képzőhelyen történő elhelyezésére nincs lehetőség, akkor a szakképző intézményben is történhet a szakirányú oktatása. Ez esetben a tanuló ugyanúgy ösztöndíjra jogosult, ami a tanulmányi eredményétől függ, és akár a minimálbér 35 százalékát is elérheti. Van rászorultság alapján járó támogatás is, függetlenül attól, hogy hol történik a fiatal szakirányú képzése.

Duális képzőhelyen

Duális (gyakorlati) képzőhely az a gazdálkodó szervezet vagy intézmény lehet, akit a kamara a közhiteles nyilvántartásában szerepeltet. A gazdálkodó szervezetek mellett megjelent egy újfajta duális képzési lehetőség is, ezek az ágazati képzőközpontok. A törvény szerint szakirányú oktatás alapesetben nem szervezhető tanszünet idején. Fontos változás, hogy a munkaszerződés munkaviszonyt jelöl, melynek keretében a tanulónak munkabér, szabadság és betegszabadság is jár. Duális képzés keretében a tanulónak nem gyakorlati, hanem munkanapjai vannak. Szakirányú oktatás 18 éves kor alatt napi 7, 18 év fölött pedig napi 8 órában szervezhető, és csak nappal. Duális képzőhelyek esetében járható út az, hogy az elméleti oktatás az intézményben történik, a szakmai gyakorlat pedig a duális képzőhelyen. Ha a duális képzőhely nem rendelkezik a szakirányú képzés minden személyi és/vagy tárgyi feltételével, mód van közreműködő bevonására. További lehetőség, hogy a duális képzőhely lefedje az oktatás elméleti és gyakorlati részét is. A lényeg az, hogy olyan felkészült, motivált és elkötelezett szakemberek kerüljenek ki az iskola-, illetve a munkapadból, akikről minden szakmai és pénzügyi befektető álmodik…

A konferencia második részében a résztvevők szakmai konzultáció keretében kérdéseikre is választ kaphattak az előadótól.

Forrás: Petneházi Attila