Szakképzés 4.0: minden erről szól

A Kamara hídszerepet tölt be a szakképzési centrumok és a vállalatok együttműködésében.

Noha az új szakképzési rendszer működése még csupán egyetlen tanévre tekint vissza, az máris látszik, hogy az irány jó (idén például többen, és magasabb tanulmányi átlaggal jelentkeztek szakképzésre), bizonyos finomhangolásokra azonban szükség van – erről Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára beszélt a HBKIK székházában június 8-án megrendezett szakképzési munkamegbeszélésen, amelyen a szakképzési centrumok, az iskolák, a duális rendszerű szakképzésben résztvevő vállalatok vezetői, valamint kamarai szakemberek vettek részt.

Partnerségben

Elhangzott: az új szakképzési rendszer kialakítása most érte el azt a fázist, hogy szeptembertől a gazdaság szereplőit duális partnerként lehessen bevonni a képzésekbe. – Az erre vonatkozó törvénymódosítási csomag már a Parlament előtt van. A szakképzés átalakításának első lépcsőjeként (tavaly szeptembertől) az iskolákat kellett felkészíteni a mélyreható változásokra, most pedig a vállalatokkal történő párbeszéd ideje jött el. Ahhoz, hogy az idei őszi indulás a képzési centrumokban zökkenőmentes legyen, megfelelő kapcsolatot kell találni a gazdaság szereplőivel, és ebben a munkában hídszerepet töltenek be a kamarák – mondta a szakpolitikus, hozzátéve, hogy a szakképzési törvény módosítása előtt az iskolák, a kamarai közeg és persze a vállalkozói szféra igényeit is széleskörűen felmérték (ezek adták az alapot a már említett finomhangoláshoz).

Szintet lépett

Az előadó szerint a képzési rendszer átalakítását a gazdaság szereplői, a kamarák és a képzőszervek együttműködése új szintre emeli, többek között azzal, hogy a diákokkal szakképzési munkaszerződés köthető. „Az állam által támogatott képzés a vállalkozónak azért is előnyös, mert olyan munkavállalóra tehet így szert, akit a saját igényeinek megfelelően” képez ki” – mondta a helyettes államtitkár, aki arról is beszélt, hogy az új rendszerben az alapszakmákat a szakképző intézményekben lehet elsajátítani, ezt tehát a felnőttek is csak az iskolákban tehetik meg. Ugyanakkor utóbbiaknak nem kell újra beülniük az iskolapadba, az intézmények ugyanis rövidített képzéseket ajánlanak számukra. Beszámítják korábbi tanulmányaikat, felmérik a munkatapasztalatukat, és így adott esetben egy 2 éves képzés akár 6-12 hónapra rövidülhet le” – utalt a részletekre Pölöskei Gáborné.

Miért éri meg?

Varga Zoltán Balázs, az ITM főosztályvezetője előadásában arról beszélt, hogy a diákoknak illetve a vállalatoknak miért éri meg bekapcsolódni a duális rendszerű szakképzésbe. „A diákok számára előnyös, hogy velük (a korábbi tanulószerződés helyett) szakképzési munkaszerződést köt a munkáltatójuk, azaz fizetést, természetbeni juttatást kapnak, sőt 45 nap éves szabadság is jár nekik. A másik oldalon a munkáltató jelentős mértékű adókedvezményt kap, amennyiben részt vállal a duális szakképzésben, lehetősége nyílik a jövő munkavállalóinak kinevelésére, és addig is az átlagosnál kisebb bérteherrel járó munkaerő (például egy végzős esztergályos) állítja elő számára a terméket.”

A rendezvény záróakkordjaként a munkamegbeszélésen résztvevő vállalkozók kérdéseket tettek fel az előadóknak, megvitatták velük a felmerülő kérdéseket és javaslatokat fogalmaztak meg.

Petneházi Attila