Tegyük a digitalizációt versenyelőnnyé!
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a KÜRT Consulting Zrt. 2025. október 14-én „Tegyük a digitalizációt versenyelőnnyé!” címmel workshopot rendezett a Kamara székházában, ahol elhangzott: a digitalizáció ma már nem lehetőség, hanem versenyképességi kérdés – de mikor jön el az a pont, amikor valóban elkerülhetetlenné válik egy vállalkozás számára?
Hogyan lehet jól belevágni egy digitális beruházásba, és mit tehetünk azért, hogy elkerüljük a leggyakoribb hibákat? A rendezvényen a Trans-Sped és az IL-PE Kft. példáin keresztül konkrét, gyakorlati tapasztalatokat ismerhettek meg a résztvevők a digitalizáció sikeres megvalósításáról.
Nem pusztán trend
Dr. Skultéti Éva, a HBKIK főtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy ma már a digitalizáció mindenki számára nyilvánvaló versenyelőny. „A mai rendezvényünknek az a célja, hogy közösen gondolkodjunk arról, a digitalizáció, a robotika miként válhat a technológiai fejlődésben kényszerré és hogyan lehet valódi előnyt kovácsolni ezekből. Tudjuk azt is, hogy a digitalizáció ma már nem pusztán egy trend, vagy választható opció, hanem a versenyképesség előfeltétele. Szokták mondani, hogy aki nincs a médiában, az nincs is, de akinek nincs ehhez megfelelő eszközrendszere, az sincs. Tehát nem elég egy modern székház, ha azt nem tudjuk okosan használni és a hatékonyság szolgálatába állítani. Tudjuk, hogy a sikerhez vezető út nem egyenes, azt rengeteg kérdés, kétely és döntési helyzet övezi. Sokan nem tudják, mikor jön el az a pont, amikor már nem halogatható a váltás. A mai rendezvényünk erre a komoly dilemmára is igyekszik kielégítő válasz adni” – mondta.
Háttérből előtérbe
Vityi Péter szenior partner, stratégiai és digitalizációs szakértő a KÜRT Consulting Zrt. képviseletében „Digitális beruházások: Mikor válik megkerülhetetlenné, és hogyan érdemes belekezdeni? Melyek a tipikus buktatók, amelyeket érdemes elkerülni” címmel tartott előadást, melyből kiderült, hogy régen ezt a területet IT-nek hívták, amely 5-10 évvel ezelőtt a vállalati adminisztrációban, a pénzügyekben és hasonló háttér területeken volt fellelhető, a termelésben kevésbé. Ha mégis, akkor jellemzően szigetszerűen fordult elő. Azt lehetett mondani, hogy az IT egy „kiszolgáló személyzet”, ezért az IT-vezetők nem is igazán ültek benn a cégek igazgatóságában. Kivételt talán csak azok a technológiai iparágak jelentettek, ahol erőteljes adminisztráció folyik; ilyen a telekommunikáció, a bankszféra vagy mondjuk az adattudományok (Big Data). Ugyanakkor az elmúlt 10 évben gyakorlatilag már mindenkinek ott lapult a zsebében az okostelefon, ami nem is annyira telefon, mint számítógép, és abszolút alkalmas az ügyfelek elérésére. Szokták mondani, hogy az adat az új olaj, igazából nem is az adat önmagában, hanem az adat által reprezentált tények. Ha van egy jó digitális vállalati rendszerünk, akkor ezek a tények bekerülnek a menedzsmenthez, és ez alapján jobb, megalapozottabb döntéseket lehet hozni és versenyelőnyhöz jutni. Egyre kevesebb vállalat teheti azt meg, hogy nem foglalkozik ennek a technológiának a hatásával. Nagy kérdés, hogy egy hagyományos vezetési ismeretekkel felruházott menedzsment miként tud ehhez a feladathoz felnőni. Nem megkerülhető, hogy legalább egy ember a menedzsmentből értsen ehhez a témához! A virtuális térnek vannak nagyon jó tulajdonságai; nincs helyhez kötve, nincs időhöz kötve és elvileg bármekkora dolgokat el lehet helyzeni benne. Azt kell okosan kitalálni, hogy a termelésünknek, az értékteremtésünknek pontosan melyik részén érdemes ezt az eszközt alkalmazni.
Azonnali reakció
Ha internetre kapcsolt szenzorokkal, kamerákkal tudjuk a gyártásunkat figyelni, ezáltal azonnali információkhoz jutunk és szükség esetén rögtön be tudunk avatkozni, bármi abnormalitást tapasztalunk a gyártási folyamatban. A mesterséges intelligencia által olyan végtelen tudáshoz juthatunk hozzá, ami nekünk, mint vállalatnak, egyébként nem állna rendelkezésünkre. A 3D nyomtatási technológia egyedi gyártási lehetőséget teremt számunkra, megkímélve sok időt és pénzt. Ezekről a korszerű technológiákról úgy érdemes gondolkodni, hogy milyen üzleti előnyt hordoznak. A digitális átállás önmagában is drasztikus költségcsökkenést eredményez. Egy 500 MB-os dokumentum tárolása 1985-ben adathordozón még 500 forintba került, ma csupán 0,7 fillérbe.
Gyakori hibák
Cégeknél gyakori hiba az, hogy rendelkeznek ugyan valamiféle belső kiszolgáló informatikával, de az egyes szakterületek informatikai alrendszerei nem képesek kommunikálni egymással és a központtal. Így aztán ugyanarról a partnerről mást fog tárolni a logisztika és mást a kereskedelem; abban se tudnak megegyezni, hogy hívják az ügyfelet. Ezt elkerülendő az IT-szakembereket érdemes már a kezdetektől a fejlesztésbe bevonni.
A témának szentelt kerekasztal beszélgetésből kiviláglott, hogy miként vált versenyelőnnyé a digitális átállás a Trans-Spednél, valamint az IL-PE Kft.-nél? Az előbbi céget Fülöp Levente digitális transzformációs igazgató, míg az utóbbit ifjabb Petis László ügyvezető és fejlesztési vezető képviselte. A moderátor Vityi Péter volt. A gyakorlati tapasztalatok mellett, tipikus buktatók és elkerülhető hibák is terítékre kerültek a rendezvényen.
Petneházi Attila
A program a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával (NGM_SZERZ/173/3/2024_HBKIK/1) valósult meg.
