Veszélybe kerülhetnek a hosszú távú klímacélok
A hazai vállalati zöld átállásnak új lendületet a banki zöld hiteltermékek megjelenése adhat. A klímacélok eléréséhez azonban a vállalatok fenntartható átállása mellett az önkormányzatok és az egyetemek hosszú távú, zöld stratégiája is elengedhetetlen. Bár a szabályozói oldal, a fogyasztók és a piac is ösztönzi a fenntarthatósági célok megvalósulását, ehhez megkerülhetetlen az átállási projektek finanszírozására, valamint az ehhez szükséges eszközkészlet biztosítására.
A jelenlegi, folyamatosan emelkedő hazai kamatkörnyezetben egyre sürgetőbbé válik a vállalati zöld hiteltermékek bevezetése, hogy elkerülhető legyen az új beruházási projektek visszaesése. Az MNB zöld ajánlása kimondja, hogy a pénzügyi intézmények a kockázatértékelési modelljeikben, illetve a finanszírozási döntések során vizsgálják a közép és hosszú távú zöld szempontokat is az üzleti megközelítés mellett. Az erre vonatkozó akciótervet szeptemberben adták le az intézmények, a termékfejlesztés még folyamatban van, így a vállalati zöld hitelek megjelenése még várat magára. A kamatkörnyezet rohamos emelkedése komoly veszélyt jelent, az egyre szigorodó finanszírozási feltételek előidézhetik a finanszírozáshoz jutás és a beruházási kedv csökkenését.
„Vannak már olyan ügyfelek, akik finanszírozástól esnek el, vagy beruházást halasztanak. A vállalati zöld hitel kedvezőbb finanszírozási feltételeket kínálhatna, így nemcsak a vállalati zöld beruházásoknak, hanem a KKV szektor hitelfelvételi kedvének is lökést adhatna. A KKV szektor nagy piacot jelent, ők a zöldkötvény kibocsátásból eddig többnyire kimaradtak” – hangsúlyozza Boros Áron, az MKB Consulting vezérigazgatója.
Elengedhetetlen, hogy a pénzintézetek valós alternatívaként kínálják zöld hiteltermékeiket, mely a kedvezőbb kamatkonstrukciók, illetve fizetési feltételek nyomán érvényesíthető. Ez utóbbit a bankok – a zöld kötvényekhez hasonlóan – a jegybanki támogatással tudják megvalósítani. Az MNB ősz elején megjelent tőkekedvezmény-programja a hitelekre is kiterjesztett, így végső soron a bankokon a sor a hiteltermékek fejlesztésével.
Itt az ideje az önkormányzatok és az egyetemek zöld átállásának
Az önkormányzatoknak is jóval nagyobb ösztönzésre lenne szükségük a zöld átmenetet illetően. Az ENSZ jelentése szerint ugyanis globálisan a városok felelősek az üvegházhatású-gázok kibocsátásának 60%-ért. Magyarországon az önkormányzati forrásbevonást a stabilitási törvény nagymértékben korlátozza, vagyis az EU-s vissza nem térítendő támogatáson túl, másféle finanszírozást nem vehetnek igénybe. Ugyanakkor hazánk a 2030-as és a 2050-es klímacéloktól lemaradásban van. Ahhoz, hogy a településeken is beinduljanak a zöld fejlesztések támogatásra lenne szükség.
„Egyre sürgetőbb az önkormányzatok saját hatáskörben történő külső finanszírozhatóságának biztosítása, amennyiben a forrást zöld beruházásokra fordítják. A nyugat-európai országok önkormányzatai a zöld projekteket főleg hitel, vagy kötvénykibocsátásból finanszírozzák. Ezek nélkül a hosszú távú klímacélok elérése kerülhet veszélybe” – mondja Kovács Bálint, az MKB Consulting igazgatóhelyettese.
Az önkormányzatok mellett az egyetemek zöld átállása is ösztönzést igényel. A hazai felnőttképzés, valamint az egyetemi ökoszisztéma elvétve tartalmaz fenntarthatósági elemeket, akciókat, de teljeskörű zöld, vagy ESG típusú átállás még nem azonosítható. A folyamatnak kedvez az egyetemi modellváltás, az intézmények jelenlegi, önálló gazdálkodásának alakulása is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium is meghatároz bizonyos feltételeket az egyetemi vagyongazdálkodás kapcsán, ezek egy része egybeesik az ESG kritériumokkal.
Az egyetemek tudásközpontként vannak jelen, a szemléletüket rengeteg hazai és külföldi diáknak adják át, ezért fontos, hogy mint gazdálkodó intézmények is, milyen üzenetet közvetítenek. Emellett az egyetemi fenntartható működés fejlesztése a hallgatók becsábításának és megtartásának is fontos eszköze lehet.
További információ:
Varga Brigitta
06 70 419 5959
