A biztonság versenyelőnyt jelent

Magyarországnak a kibertérben biztonságos szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra van szüksége.

A vállalatokat érintő aktuális kiberbiztonsági trendekről és fenyegetésekről, valamint a kiberbiztonsági tanúsításról és felügyeletről szóló törvényi háttérről is szó volt azon a rendezvényen, amit a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) rendezett a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Ipakamara (HBKIK) debreceni székházában, május 10-én. A szakmai rendezvénysorozat első állomásán az előadók leszögezték: a jelenlegi geopolitikai környezetben versenyképességi tényezővé vált a biztonság, ami olyan érték, amely társadalmi és gazdasági versenyelőnyt képes biztosítani egy országnak. Magyarországnak a kibertérben biztonságos szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra, az állampolgároknak pedig biztonságos digitális eszközökre van szükségük. A kerekasztal témája a vállalatok készültségi szintjei és kötelezettségei voltak.

Versenyképességi kérdés

Keczeli Csaba, a HBKIK elnökségi tagja köszöntőjében arról beszélt, hogy a kamarában folyamatban van a DIO (Digitális, Infokommunikációs és Okos megoldások) Szakkollégium megalakítása. Ennek az az elsődleges célja, hogy az informatikát közelebb vigyük a vállalkozásokhoz.

Dr. Bencsik Balázs, az SZTFH kiberbiztonsági tanúsítási igazgatója azzal kezdte az előadását, hogy a kiberfenyegetések köre egyre jobban bővül, egyre nagyobb a kitettség minden szervezet irányába. „Kétfajta szervezet létezik; akit már ért kibertámadás, és akit érni fog. Sokféleképpen lehet ellene védekezni, ebben a cselekvő államnak is kulcsszerepe van. A mi hatóságunk ebben a harcban élen kíván járni. A nemzeti digitális szuverenitás elérése a másik kiemelt cél ezen a területen. A most kezdődő országos edukációs roadshow keretében bemutatjuk az említett témákat és a hatékony védekezés különféle módozatait. A támadások kapcsán a kulcsszó a „felkészülés”. A digitalizáció már ma is az életünk része, nem tudunk nélküle létezni. Versenyképességi kérdés az, hogy egy vállalkozás mennyire digitalizált, mennyire biztonságos a működése, a szolgáltatásai.

Le vagyunk maradva

Hol is tartunk ma a vállalati digitalizáció területén? A középvállalati szektortól felfelé nincs olyan cég, amely ne lenne az internetre kapcsolva. A NET egyre inkább lételeme a mikro- és a kisvállalkozásoknak is. Hogy tekintünk a kiberbiztonságra a digitalizáció mellett? Még mindig jóval az uniós átlag alatt vagyunk, ami óriási veszélyeket rejt magában. Mindkét területen muszáj fejlődnünk! Mik azok a fenyegetések, amikkel szembe kell nézni? Ilyen a zsarolóvírusok iszonyatos mértékű terjedése, vagy az adathalászat, amelyek komoly károkat képesek okozni egy-egy vállalat vagy az egész beszállítói lánc működésében. A kibertámadások egyre kisebb cégeket is megtalálnak, így próbálva meg bejutni a mögöttük álló nagyvállalat informatikai rendszerébe. Nagyon oda kell figyelni mindenkinek a céges levelezésére; mi az, amire rákattintunk és mi az a partnerségi szint, amit elfogadunk. Magyarországon 250 millió forintnyi válságdíjat fizettünk ki zsarolóvírusoknak engedve 2021-ben, és ez csak a jéghegy csúcsa. Ezeket a pénzeket mostantól fordítsuk inkább a megelőzésre, a kibertámadások elhárítására – mondta Bencsik Balázs.

Király Anna, az SZTFH kiberbiztonsági szakértője a szakterületet szabályozó és a napokban elfogadott törvényt ismertette a hallgatósággal, az előadásokat követő kerekasztal beszélgetés vendégei pedig a cégeik készültségi szintjeiről és kötelezettségeiről cseréltek eszmét.

Petneházi Attila