Remek kézművesek remekművei

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2002-ben indította útjára a Magyar Kézműves Remek pályázatot, melyre idén 101 alkotás érkezett be, köztük négy hajdú-bihari kézműves munkája – hangzott el a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara díjátadó ünnepségén. Megyénk három kitűnő mesteremberét díjazták a Magyar Kézműves Remek pályázaton.

Volt mit elismerni

A szakmai zsűri Sánta Gyula hajdúszoboszlói késes Kanalas bicska (hármas kés) alkotását Remekek remeke elismerésben részesítette, Bárczi Imre Zsolt püspökladányi keramikus és Tóth Sándor debreceni citerakészítő mester alkotását azok magas szakmai színvonala okán kiállításra javasolta. Nagyné Nagy Edit, a HBKIK kézműves tagozatának titkára megnyitójában hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés célja egyebek mellett a magyar kézművesség értékeinek és mestereinek az elismerése, a minőségi kézműipari termékek bemutatása, a hazai termékek jó hírének öregbítése. E nemes célok támogatására a HBKIK és a megyei népművészeti egyesület (HBMNE) 2018-ban kötött megállapodást, melynek része kiállítások közös szervezése, illetve az egyesület munkájának a bemutatása.

A Magyar Kézműves Remek címet nyert pályázók termékeiből a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábban minden évben kiállítást rendezett, amely a Hungexpo területén volt megtekinthető. A járványügyi helyzetre való tekintettel idén nem volt lehetőség egy központi, több száz fős rendezvény megtartására, ezért a díjátadó ünnepségekre a területi iparkamarák szerevezésében, helyi szinten kerül sor. Kamaránk a Hajdú-Bihar megyei pályázók eredményes szereplését a pályaművek Budapestre, a zsűrizés helyszínére való oda- valamint visszaszállításával segítette.

Példás összefogás

Hubert Erzsébet etnográfus, a HBMNE elnöke emlékeztetett arra, hogy a Kamarával az együttműködésük immár két évtizedes múltra tekint vissza, az eddig megtett közös utat színvonalas rendezvények és kiállítások szegélyezik. Szavai szerint a két szervezet együttműködésében még számtalan lehetőség rejlik, amelyeket igyekeznek is a jövőben kihasználni.

Díjazták az értékeket

Radics László, a HBKIK kézműipari tagozati alelnöke beszédében kitért arra, hogy a Magyar Kézműves Remek pályázat zsűrije idén 3 kategóriát különböztetett meg. A „Remek” kategóriába kerültek azok a pályaművek, amelyek Magyar Kézműves Remek címet nyertek el. A „Remekek Remeke” kategóriába azokat a pályaműveket sorolták, amelyek a Remek díjasok közül is kiemelkedő kézműves mestermunkák. A „Kiállítás” kategóriába kerültek azon termékek, amelyek színvonalas kivitelük elismeréseként kiállításon vehetnek részt.

Idén összesen 101 alkotás érkezett be a Kézműves Remek pályázatra, köztük 4 hajdú-bihar megyei kézműves pályaműve. Ezek közül a szakmai zsűri Sánta Gyula hajdúszoboszlói késes Kanalas bicska (hármas kés) alkotását Remekek remeke elismerésben részesítette, Bárczi Imre Zsolt püspökladányi keramikus és Tóth Sándor debreceni citerakészítő mester alkotását pedig kiállításra javasolta.

A kamarai alelnök ezt követően méltatta az elismert pályaműveket, hangsúlyozva, hogy a mai világban kézművesnek lenni nem hobbi, hanem komoly célkitűzés. „Az, hogy hiteles másolatot tudjunk adni apáink és nagyapáink munkáiról, sok évi kutatómunkát is igényel. Ez a sok fáradság azonban megtérül, amikor a kész alkotásokkal örömet szerzünk gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Egy ilyen díj lendületet ad az alkotónak a folytatásra, az értékteremtésre” – Radics László ezekkel a gondolatokkal adta át a Magyar Kézműves Remek díjat és az okleveleket.

A pályaművek értékelése:

Sánta Gyula hajdúszoboszlói késes népi iparművész: Kanalas bicska (hármas kés)

A kanalas bicska egyértelműen a használati kultúra része, ez a darab kívülről is egységes és szépen kidolgozott, szegecses „Nap motívum” díszítéssel. Szétnyitáskor a belső felületein még látványosabb az egységesen és szépen kidolgozott míves motívumrendszer. A kés nyelén szereplő levélmotívumok visszaköszönnek a kanál felületén, a villa fején található szív alak a nyél fémrészén ismétlődik meg. A pályamunka a fémművesség egy kiváló darabjának tekinthető.

Sánta Gyula késes népi iparművészt 2019-ben a HBMNE Mihalkó Gyula kalaposmester emlékdíjban részesítette a pásztorművészet továbbörökítéséért.

Bárczi Imre Zsolt püspökladányi keramikus: Cucuteni

Nem klasszikus formájú dísztárgy, de igazi éke lehet a lakásnak. A nőalakot mintázó kisplasztika 2 féle agyag, és 3 féle máz felhasználásával készült. A talapzaton ezüst színű, a testen pedig barna és matt fehér mázat használtak.

Az alkotó munkásságában fontos szerepet képvisel a Kárpát-medencében több ezer év folyamán létrejött kultúrák kincseinek feldolgozása, széles körben megmutatása, mai korhoz formált alakba ültetése. A kisplasztika a Cucuteni nevet viseli, utalásként a Cucuteni-Tripolje-kultúrára. A mai Románia, Ukrajna és Moldova területén élt, egyedülálló geometriai művészettel rendelkező, kelet-európai, neolitikus kultúra virágkora kb. 7000 évvel ezelőttre tehető. Az ásatásokon feltért leletek között nagy számban találhatók égetett agyagból készült kis méretű szobrocskák, melyek főként telt, hosszú lábú és tetoválásokkal díszített testű női alakokat formáznak.

Tóth Sándor debreceni citerakészítő mester: Alföldi típusú csikófejes prím citera

A citera eredete a 19. századra vezethető vissza, a mai napig a magyar népzenében előkelő helyet foglal el. Az oldalfejes citerák külön változataként emelhetjük ki a csikófejes citerát. Tóth Sándor 3 kisfejjel ellátott, alul nyitott – alföldi típusú – hangszerén a nagyfejet három naturalisztikusan ábrázolt faragott lófej díszíti, a kisfejeken 1-1 lófej található. A prím – szoprán hangmagasságú – citera hangja szép, a hangszer testén szép selyemfény csillan meg, megőrizve a fa eredeti fényét és kiemelve erezetét.

A citerakészítő mester, aki korábban már több alkalommal is elnyerte a Magyar Kézműves Remek díjat, személyesen nem tudott részt venni az ünnepségen, azonban a pályamunkájáról készített fotó megtekinthető a másik két díjazott alkotás mellett november végéig a Kamara debreceni székházának ügyfélterében.

Gratulálunk a díjazottaknak!

PA

________________________________________________________________________________________________________________________________

A Magyar Kézműves Remek pályázatról:

A hazai és külföldi fogyasztók orientálása, a magyar kézműiparban a hagyományőrző vállalkozói kultúra elmélyítése, a kézműves szakma rangjának emelése, a magyar kézművesség turisztikai kínálatának gazdagítása, a népi kézműves mesterségek hagyományainak továbbéltetése céljából a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által 2002-ben útjára indított, a kézműves szakma teljes körét átfogó pályázati lehetőség értékét a szakmai elismeréssel való díjazás adja meg, marketing-, illetve megjelenési lehetőséget nyújtva. A Magyar Kézműves Remek elismerő oklevél mellett a díjazott lehetőséget kap arra, hogy használhassa a Magyar Kézműves Remek logót és a termékéhez meghatározott tartalmú elismerő kártyát (termékcímkét) készíthessen.