Üvegkapu: 700 millió forint fölött
Az építőipari cégek naprakészen rögzítik és nyilvántartják az építési területre belépők adatait.
A 700 millió forint becsült értékű építési beruházással összefüggő építési kivitelezési tevékenységek átláthatóbbá tételét célozza a 2022. január 1-től életbe lépett 510/2021. (IX.3.) Kormányrendelet, vagy más néven az Üvegkapu rendelet – erről a témáról rendezett workshopot a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK).
Beszédes adatok
Bakos Miklós, a HUNÉP Zrt. vezérigazgatója, a HBKIK Építőipari Szakmai Kollégiumának elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az általa vezetett társaságnál már az Üvegkapu rendeletet megelőzően az elmúlt évben elkezdték a beléptető rendszerek digitalizálását és beszerezték az első olyan beléptető konténereket, amelyek arcfelismerő, villás beléptető rendszerrel rendelkeznek. „Az alapgondolat részünkről az volt, hogy több információhoz szerettünk volna jutni, mégpedig a már meglévő rendszerekre (digitális e-napló és hasonlók) építve, azokat továbbgondolva. Ezeket a beléptetési adatokat összekapcsolva a szerződéses állományainkkal próbálunk meg hosszabb távú következtetéseket levonni arról, hogy hol lehet kapacitást megspórolni, létszámot optimalizálni. Ebből az adatbázisból természetesen a partnereink is pontosan látni fogják azt, hogy az adott részfeladatot hány emberrel, hogyan tudták teljesíteni” – fogalmazott az építőipari szakember.
Nettó 240 ezerért
Schäffer István, a DATRAK Kft. ügyvezetője előadásában világossá tette, hogy az Üvegkapu rendelet értelmében a január 1-ét követően induló építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokban az építőipari cégeknek vállalniuk kell azt a feltételt, hogy naprakészen rögzítik és nyilvántartják az építési területre belépők, így a foglalkoztatottak és az alvállalkozók ki- és belépési adatait. Az adóhatóság az „üvegkapus” adatokat összeveti az egyéb adatszolgáltatásokból rendelkezésre álló információkkal. Megvalósul egy keresztellenőrzés az üvegkapuban, és az így előszűrt, problémás vállalkozásoknál a hatóságok mindenképpen ellenőrzéseket fognak végezni. Nem véletlen, hogy az Üvegkaput az építőiparban alkalmazzák elsőként, hiszen nem titkolt cél a szürke- és a fekete-foglalkoztatás visszaszorítása, az alvállalkozói láncok átláthatóbbá tétele, és ezáltal a lehető legtöbb adó és járulék jellegű közteher beszedése. Az előadó hangsúlyozta, hogy a munkaterületre a beléptető kapu kialakítása a fővállalkozó feladata. Ez történhet konténerben vagy akár mobil eszköz alkalmazásával is. Az erre a célra kifejlesztett informatikai eszközt a fő- és az alvállalkozónak is bérelni kell, ennek költsége jelenleg havonta nettó 240 ezer forint – hangzott el.
Kik, hol, hányan?
A rendelet alkalmazásával valós idejű információk állnak rendelkezésre arról, hogy egy adott építési területen éppen hányan és kik dolgoznak, milyen adó- és járulékfizetéssel párosulva. A Kormányrendelet azokra az építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozik, amelyek közbeszerzési eljárásai a hatálybalépést követően indultak meg, és az értékük minimum 700 millió forint. Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer (a továbbiakban: Üvegkapu) a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai rendszer, melynek használatát megelőzően valamennyi érintett foglalkoztató köteles abban regisztrálni, és a regisztrációját szükség szerint frissíteni. Az előadás közben a hallgatóság rengeteg kérdést fogalmazott meg, és végül Schäffer Istvánnal abban maradtak, hogy a DATRAK Kft. szakemberei a Kamara közreműködésével hamarosan gyakorlati oktatást tartanak az érdeklődőknek az Üvegkapu rendszer alkalmazásáról.
Petneházi Attila
