Határmenti Kamarai Találkozó Debrecenben

Közösen erősítenék a 4 millió lakosú határ menti térség gazdasági együttműködését.

A Hajdú–Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara három évvel ezelőtt azzal a szándékkal hívta életre az 1. magyar-román határ menti kamarai elnöki találkozót, hogy közösen erősítsék a 4 millió lakosú, dinamikusan fejlődő, magyar-román határ menti térségben a gazdasági és innovációs együttműködést. A Debrecenben akkor aláírt együttműködési megállapodás végrehajtását a COVID két évre legalábbis „zárójelbe tette”, most azonban ismét nekifutnak a felek a végrehajtásának.

A cél változatlan

Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke a 2. magyar-román határ menti kamarai elnöki találkozón úgy fogalmazott, hogy a közös cél továbbra is a térség jövedelemtermelő képességének növelése, a vállalkozások piacra jutásának, illetve 3. piacon való kooperációjának az elősegítése. A stratégia középpontjában változatlanul az eredményes és intenzív vállalkozások közötti gyakorlati együttműködés kialakítása áll. „Románia az elmúlt időszakban figyelemreméltó gazdasági eredményeket produkált. Az elmúlt negyedévben gazdasági növekedés terén az EU-ban keleti szomszédunk szerepelt a legjobban, 6 százalékkal növelve a GDP-t. Magyarországon ez a szám 3 százalék volt. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a dinamizmus mindkét országban benne van. Sok tekintetben azonosak a gondjaink, de Románia például az uniós források tekintetében jobban áll. Ugyanez a helyzet az energiaforrások terén. Ugyanakkor a szakképzett munkaerő mindkét országban „hiánycikké” vált, a fokozott bérverseny pedig nem a hazai kkv-knak kedvez” – fogalmazott a házigazda, számos területen sürgetve a gyakorlati együttműködés kialakítását.

Segít a nagykövet is

Őexc. Gabriel Şopandă, Románia rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete mindenekelőtt gratulált az együttműködés ezen formájának a kitalálásához, hangsúlyozva, hogy közös érdekünk az együttműködés, már csak azért is, mert a világjárvány az ellátási láncokat nagy mértékben károsította, miként a szomszédban zajló háború is hatalmas károkat okoz országainknak. – Szerencsére kormányzati szinten is megvannak a párbeszéd fórumai, de semmi nem pótolhatja a közvetlen dialógust a vállalkozások között. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok dinamikus növekedést mutatnak, ez mindkét fél részéről bizakodásra adhat okot. Van mire építeni a további együttműködést, melyhez én és az apparátusom is minden segítséget megad – így a diplomata.

Fontos a partnerség

Dunai Péter, az MKIK főtitkára a Kormány és a kamara közötti együttműködést mutatta be előadásában, hangsúlyozva, hogy a kabinet immár 12 éve stratégiai partnerként tekint a gazdasági önkormányzatra. – Az együttműködésnek hat fő területe van: a kkv-szektor támogatása, a kutatás-fejlesztés és az innováció, az uniós források felhasználása, a vállalati hitelezés elősegítése, a szakképzés, felnőttképzés szervezése és a vállalkozásfejlesztési programok folytatása.

Skapinyecz Péter cégvezető, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nkft. képviseletében bemutatta, hogy mivel foglalkozik ez a kormányzati háttérintézmény. – Az a dolgunk, hogy a magyar vállalkozásokat segítsük boldogulni a közép-európai régióban. Mára a hazai szervezet mellett egy 23 külföldi irodából álló hálózatot is működtetünk, annak összes előnyével együtt. Aki minket felkeres, annak próbálunk segíteni; természetesen ingyen – mondta a cégvezető.

Megfontolásra érdemes

Az Arad, a Bihor, a Szatmár és a Temes megyei kamarák vezetői javaslatai között kiemelt helyet kapott a kommunikáció, a párbeszéd erősítése, a magyar minta átvétele több területen (például a vállalkozások hitelezésében), szakkiállítások együttes szervezése, illetve látogatása, a duális képzés bevezetése a szakképzésben, az agráriumban rejlő potenciálok kiaknázása, a bürokrácia csökkentése, a magyar-román kamara létrehozása, valamint az egymás iránti nyitottság fenntartása.

A Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kamarák vezetői hangsúlyozták a határon átnyúló közös projektek megvalósításának a fontosságát, a partnerség szélesítését, a régiók egyre erősödő szerepét, a magyar-román tagozat szerepének az erősítését, a gazdasági érdekérvényesítő képesség javítását, a politikai háttértámogatás kiépítését, valamint a potenciális kitörési pontok meghatározását és azok kiaknázását.

Petneházi Attila