Válságok közepette döntött rekordokat a magyar munkaerőpiac

Magyarországon a legmagasabb a teljes munkaidőben dolgozók aránya az Európai Unió tagállamai közül: 200 emberből 80 dolgozik hazánkban, közülük 76-an teljes munkaidőben. Itthon a járvány és a háború hatásai ellenére dinamikában és létszámban is csúcsot döntött a foglalkoztatás, miközben a munkanélküliség alacsonyabb, mint a pandémia előtt.

A globális nehézségek, vagyis a koronavírus-járvány hatásai, vagy az orosz-ukrán háború kitörése ellenére is új csúcsot ért el a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon. Az elmúlt harminc év egyik legnagyobb növekedését tükrözik az adatok: igaz ez mind az első és mind a második negyedévünkre is– mondta a VG.hu-nak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

Minden várakozást felülmúlt a foglalkoztatottság

A foglalkoztatottak növekedésének dinamikája minden várakozást felülmúlt – részletezte a szakértő. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, ha összevetjük minden év első negyedévét, az ideiben volt a harmadik legnagyobb növekedés 1992 óta. A második negyedévek közt pedig a negyedik legnagyobb volt a bővülés.

Szalai Piroska emlékeztetett: az elmúlt hat hónapban, vagyis már a háború időszakában visszaesés helyett tehát kiugróan nőtt a munkavállalók száma. 

Április és június között átlagosan 4 millió 693 ezer fő dolgozott, 74 ezer fővel többen, mint 2021 azonos időszakában. Az első negyedévben a több, mint százezres növekedés háromnegyedét, a másodikban pedig a 74 ezres növekedés kétharmadát a nők adták.

Az Európai Unió legjobbjai között vagyunk

A szakértő arra is rámutatott, hogy az Európai Unió tagállamaival összehasonlítva Magyarország a legkedvezőbb foglalkoztatási adatokkal rendelkező tagállamok között van. A 20-64 korcsoportban nálunk a legnagyobb egész Európai Unióban a teljes munkaidőben dolgozók aránya: 200 emberből 80 dolgozik, több mint 76 ráadásul teljes munkaidőben. A munkanélküliségi ráta a járvány előtti szint alá javult: a napokban kiadott júniusi Eurostat adatok alapján a negyedik helyen állunk a tagországok között Csehország, Lengyelország és Németország után.

Szalai Piroska megállapította, nem lett igazuk azoknak a szakértőknek, akik a járvány és a háború következményei, valamint a mintegy húsz százalékos minimálbér és garantált bérminimum-emelés miatt arra számítottak, hogy tömegesen veszítenék el az emberek a munkahelyüket.

Hosszú távon is stabil marad a munkaerőpiac

Idén a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 739 ezer volt. A 2022. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 693 ezret tett ki, 74 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 67 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 13 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké hatezerrel csökkent – írta korábban a VG.hu.

Az előző hónaphoz képest közel 45 ezres júniusi növekményt teljes egészében fel tudta szívni a munkaerőpiac, erre utal, hogy a foglalkoztatottság még ennél is nagyobb mértékben, 53 400 fővel emelkedett. 

A nyári szezonális munkák beindulásával tetemes számú munkaerő tért vissza az inaktivitásból, emellett még az aktívan állást keresők közül is fel tudott szívni nagyjából nyolcezer embert a piac. Az ilyen mértékű havi változások persze sokkal inkább kivételnek tekinthetők, szezonalitáshoz köthetők. 

Az elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a munkaerőpiaci javulás nem csupán statisztikai folyamat. Hosszabb távon nézve is tartósan kedvező irányú tendenciák láthatók a magyar munkaerőpiacon.