Megjöttek a legújabb állami mentőprogram részletei

A kormány szombaton elfogadta az energiaintenzv kis- és közepes vállalkozások mentőprogramját, melynek részleteiről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium részéről Lóga Máté államtitkár és Gerlaki Bence helyettes államtitkár mondott részleteket egy hétfői háttérbeszélgetésen. A célzott állami programon az elmúlt hetekben intenzíven dolgoztak a tárcánál, számtalan érintett vállalkozással egyeztettek, mélyinterjúkat folytattak le, aktuális visszajelzéseket gyűjtöttek be, és a legnagyobb szervezeteket.

A szombati bejelentés után az energiaintenzív kkv mentőprogram részleteiről beszéltek a Gazdaságfejlesztési Minisztérium illetékesei. Lóga Máté államtitkár leszögezte: rendkívüli időket élünk, ritkán tapasztalnak ilyen válságos helyzetet, a gázpiacon látható folyamatok és az árak változékonysága miatt a tervezés megnehezült, komplexebbé vált, de közben folyamatosan elemzik az aktuális energetikai helyzetet, annak következményeit, vizsgálják a nemzetközi példákat (itt Romániát, Lengyelországot és Bulgáriát is megemlítették) és reagálnak a legújabb kihívásokra. Ennek legújabb eleme a kkv mentőprogram, és két újabb programon dolgoznak a minisztériumban: a nagyvállalatok beruházásának támogatásán, valamint a munkahelyvédelmi támogatáson.

Lóga Máté hangsúlyozta, hogy a céljuk a minél gyorsabb segítségnyújtás, a lehető legegyszerűbb módon, a legkevesebb adminisztrációval járó pályázati konstrukció mellett, amelyet egyébként a Technológiai és Ipari Minisztérium bonyolít majd le.

A program legfontosabb paraméterei:

• Energiaintenzív az a kkv, amelynek a 2021-es árbevételének arányában az energiaköltség elérte vagy meghaladta a 3 százalékot (Gáz, áram és más üzemanyagok ára jelenik meg költségként).
• Feldolgozóipari cégekre korlátozódik a program, vagyis termelő cégeknek segítenek célzottan.
• KKV-kört segítik: 250 főnél kevesebb létszám, 50 millió euró alatti árbevétel, vagy 43 millió euró alatti mérlegfőösszeg.
• Fontos feltétel: munkahelymegtartási elvárás lesz a cégekkel szemben, hogy a foglalkoztatottak száma ne csökkenjen 10%-nál nagyobb mértékben.

Az államtitkár megvilágította a program szükségességét. A feldolgozóiparban rengeteg energiaintenzív vállalat működik. Ahol termelést leállítják, ott az ellátási láncok kerülhetnek bajba, ezért célzott ez a program, hogy megállíthatóak legyenek ezek a gyárbezárások a lánc későbbi szereplőinél is. Azért kell a kkv-kra és a feldolgozóiparra koncentrálni, mert itt nagy az esély arra, hogy ha kap egy sokkot az adott cég, és leállítja a termelését, akkor kiváltják őt a termelési láncban lengyel vagy akár román beszállítóval. Ezek a cégek tipikusan likviditási lehetőségeik miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy egy esetleges több évig tartó veszteséges működést finanszírozzanak.

A magyar beszállítók jelentős, akár 8-10-szeres energiaszámla-emelkedéssel is szembenézhetnek, amire áremeléssel reagálnának. A magyar exportáló cégek azonban az exportpiacokon emiatt versenyhátrányba kerülnek, és nem tudják érvényesíteni az árakban a magasabb költségeiket. Van, hogy a külföldi importőrök nem is értik, hogy a magyar beszállítók miért akarnak árat emelni – érzékeltették a helyzetet a minisztérium munkatársai. Várakozásaik szerint ez a program 9-10 ezer magyar vállalkozásnak segíthet.

A magyar mentőprogramra egyébként egy Európai Bizottsági válságkezelési keretrendszer ad lehetőséget, amely az év végéig tart, ezért is fontos, hogy a beruházási döntések még az idén megszülessenek és azok megvalósításának határideje 2023 vége.

Lóga Máté államtitkár úgy vélekedett, hogy javítaná az európai országok gazdaságpolitikájának beavatkozási terét, ha az EU meghosszabbítaná ennek a keretrendszernek az igénybevételi lehetőségét.

A program két lába

A programnak két eleme van: egyrészt a működési, másrészt a beruházási költségekben tud szerepet vállalni az állam. A működési költségek esetében az idén októberi, novemberi és decemberi áram és gázszámlákat nézi a kormány, az árnövekedésből fakadó növekmény 50%-át térítik meg a pályázat keretében. A beruházási lábon keresztül pedig az érintett cégek önerő támogatást és kamattámogatott Széchenyi Kártya konstrukciót tudnak igénybe venni. (A beruházás összértékének 15%-át a kormány visszatéríti a vállalkozásoknak a program keretén belül.) A cél, hogy a vállalatok energiahatékonysági beruházásokat hajtsanak végre, hogy a szektor szereplőinek versenyképessége javuljon, de legalábbis ne romoljon. A háttérbeszélgetésen az is kiderült: széles körű fejlesztést támogat az állam, akár gépészeti felújításra is lehet támogatást nyerni.

Gerlaki Bence helyettes államtitkár példaként említette, hogy a vas- és acéliparban, az öblösüveggyártóknál, a papíriparban, vagy akár a síküveggyártók esetében már 2021-ben elérte vagy meghaladta a 10%-ot az energiaköltségek aránya az árbevételhez viszonyítva.

Kifejtették, hogy a kialakult gazdasági helyzet megértésére nemcsak a termelő vállalatokkal és azok érdekképviseleti szervezeteivel egyeztetnek folyamatosan, hanem az energiakereskedő cégekkel is.

Forrás: portfolio.hu