Féléves konjunktúrakutatás – 2024. április
A GVI Konjunktúramutató az októberi +19 pontról 2024. áprilisára +22 pontra emelkedett. A mutató a felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő 2020. áprilisi -25 pontról másfél év alatt lényegében vissza emelkedett a koronavírus-járvány kitörését megelőző értékre (2019. október: +40 pont; 2021. október: +39 pont), 2022 második félévében azonban ismét jelentős csökkenés történt, amit részben ellensúlyozott a 2023. tavaszi emelkedés, 2023 októberében azonban ismét enyhe visszaesés következett be. A mutató értéke a mostani javulás ellenére elmarad az előző év azonos időszakában tapasztalható szintjétől. A várakozások optimistábbá válása elsősorban a kis- és középvállalkozások körében tapasztalható 2024 tavaszán.
A GVI áprilisi vállalati konjunktúravizsgálata 1 953 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott. A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra és a vállalkozók szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik.
A legtöbb vizsgált vállalati szegmensben az üzleti klíma megítélésének kis mértékű javulása vagy stagnálása a meghatározó tendencia, azonban a várható helyzet értékelése továbbra is nagymértékben eltér vállalati jellemzők szerint. A jelenlegi körülmények között a legkedvezőbb üzleti klímára továbbra is a nagyvállalatok, a döntően exportáló vállalatok, a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek és az ipari vállalkozások számítanak, fontos ugyanakkor, hogy a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatok kivételével pont ezekben a szegmensekben rendre csökkent a mutató értéke 2023. októberhez képest. A Konjunktúramutató értéke negatív a 10 főnél kevesebb munkatársat foglalkoztató mikrovállalkozások körében, ami ebben a csoportban recessziós várakozásokra utal. Emellett a Konjunktúramutató lényegesen átlag alatti értéket mutat az építőiparban, a 10–49 főt foglalkoztató kisvállalkozások körében, illetve a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok esetén is.
Az üzleti klíma értékelése a legtöbb kategóriában hasonló az egy évvel ezelőtti eredményekhez, de a vállalati csoportok többsége kis mértékben a 2023. áprilisban tapasztalható szint alatt marad. A jelenlegi adatfelvételi hullámot megelőzően – a koronavírus-járvány első és második hullámát, illetve az energiaválság időszakát leszámítva – legutóbb 2013 folyamán adtak hasonló helyzetértékelést a cégek várható kilátásaikról.
A KONJUNKTÚRAMUTATÓ KOMPONENSEI, ILLETVE AZ ÜZLETI KLÍMA EGYÉB INDIKÁTORAI
A GVI Konjunktúramutató négy komponensből áll:
- várható üzleti helyzet a következő hat hónapban;
- megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban;
- gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban;
- építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban.
A vállalkozások vezetői pesszimistábban ítélik meg cégük jelenlegi jövedelmezőségét és az építési beruházások várható szintjét is az előző félévhez viszonyítva. A jelenlegi és a várható üzleti helyzet értékelése lényegében nem változott, míg a várható jövedelmezőség, valamint a gépberuházások és a megrendelések várható szintjének megítélése pozitívabb októberhez képest. A mutatók jelenlegi értékei a koronavírus-járványt és az energiaválságot megelőző időszakból a 2013–2015 között tapasztalt értékekhez állnak közel.
A 2024. áprilisi adatok szerint a vállalatok véleménye a jelenlegi és várható üzleti helyzetükre vonatkozóan lényegében nem változott tavaly októberhez képest. A jelenlegi üzleti helyzet (+22 pont) és a várakozások (+14 pont) mutatójának értéke a koronavírus-járványt és az energiaválságot megelőzően legutóbb 2014 októberében (+22 pont; +18 pont) és áprilisában (+14 pont; +11 pont) állt a leginkább hasonló szinten. Egy évvel ezelőtti szintjéhez képest a jelenlegi helyzet almutatója alacsonyabb, az üzleti várakozásoké viszont nem változott.
Jelenlegi és jövőbeli üzleti helyzet megítélésének változása
A jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy a koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági sokkból való kilábalást követően, és a 2022 őszén, 2023 telén jelentkező energiaválság időszaka után továbbra is kedvezőbb, ugyanakkor az előző év azonos időszakához képest negatívabb gazdasági környezetet érzékelnek a vállalkozások. Látható, hogy továbbra is a kisméretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, a tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az építőipar területén működő vállalatok vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak.
NÖVEKVŐ MUNKAERŐKERESLET, LÉTSZÁMBŐVÍTÉS
A vállalkozások a következő fél évben lényegében változatlan mértékű munkaerőkeresletre számítanak: az egyenlegmutató +5 ponton áll, vagyis 1 ponttal magasabb 2023 októberéhez viszonyítva. Ez azt mutatja, hogy 2024. áprilisban szűk többségben vannak azok a cégek, amelyek a következő félév folyamán létszámbővítést terveznek. Mindez továbbra is a munkaerőhiányos piaci helyzet enyhülésére utal.
Várható munkaerőkereslet
Összességében a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek, a nagyvállalatok, valamint a döntően exportáló cégek esetén tapasztalhatóak számottevő létszámbővítési tervek a következő félévre vonatkozóan. Az összes többi kategóriában nagyrészt átlag körüli, vagy az alatti az egyenlegmutató értéke. 2023 októberéhez képest a legnagyobb mértékű emelkedés a várható munkaerőkereslet mértéke tekintetében a kereskedelmi cégek és a mikrovállalkozások esetén következett be (11, illetve 8 pontos emelkedés), ezzel szemben a szolgáltató szektorban 10 pontos visszaesés történt.
A kutatás részletes eredményei elérhetőek az alábbi oldalon:
