Demján Sándor Program tájékoztatót tartottunk a Kamarában

A Demján Sándor Programról

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK), az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központtal és az MBH Csoporttal közös szervezésében megvalósult Demján Sándor Programot bemutató március 12-i rendezvényen a résztvevők átfogó képet kaphattak a Demján Sándor Program egyes elemeit illetően, melyek különösen hasznosak lehetnek a kis- és középvállalkozások számára. 

A Kamara székházában tartott, nagy számú érdeklődőt vonzó szakmai előadások után lehetőség volt személyes konzultációkra a jelen lévő vállalkozásfinanszírozási szakemberekkel és webfejlesztőkkel.

Hiánypótló jelleggel

Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke – a Demján Sándor Program hiánypótló jellegét hangsúlyozva – köszöntőjében arról beszélt, hogy a tőkehiány óriási problémája a hazai kkv-knak, ami a versenyképességükre is negatívan hat. „Az idehaza foglalkoztatott 4,6 millió munkavállaló 1/3-ának az egy főre jutó termelése nem éri el a 20 millió forintot; ebben az anyag és a munkabér is benne van. Ugyanakkor az itt lévő multiknál ez a szám már félmilliárd forint közelében jár. Ennyivel magasabb utóbbiaknál a hozzáadott érték. Bármennyire nehéz a gyakorlatban, de a kkv-knak is folyamatosan tanulni, beruházni és kockáztatni kell; ebben segít a Demján Sándor Program…”

A kilábalás jelei

Kévés Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője megnyitó előadását azzal kezdte, hogy a magyar gazdaság egy rendkívül nehéz időszakon van túl, és bár a keresleti oldal kicsit még gyengélkedik, azért már vannak előremutató jelek. „Az utolsó negyedéves GDP tavaly 0,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a foglalkoztatás szintje továbbra is magas, a munkanélküliségi ráta alacsony, egyszóval elindult a gazdasági fellendülés. Aki most nem fejleszt, azt kockáztatja, hogy a konjunktúra beköszöntekor a versenytársaihoz képest lemarad. A beruházásokhoz persze pénz kell – nemcsak hitel, hanem tőke is –, és itt jön be a képbe a Demján Sándor Program. Az egy főre jutó termelékenységi mutató jelenleg évi 23 ezer euró a kkv-knál, ezt 28 ezer euróra szeretnénk növelni. A most 30 százalékos beruházási arányt 40 százalékra emelnénk, az exportáló kkv-k arányát pedig 7-8 százalékra növelnénk. Az új gazdaságpolitikai akcióterv alapvetően három pillérre épül: a lakhatási válság megoldására, a jövedelmek vásárlóerejének a növelésére, valamint a Demján Sándor Program végrehajtására. Ez utóbbi a kkv-szektor szereplőinek a előre lépését hivatott elősegíteni. Hogy a fejlesztések hatására minél több mikrovállalkozásból kisvállalkozás, a kicsikből közepesek, azokból pedig nagyvállalkozások lehessenek. A Demján Sándor Program fontos eszköz annak a célnak az eléréséhez, hogy a gazdasági növekedés a következő 3 évben 3 és 6 százalék között legyen. Ennek érdekében 8 plusz 1 programot alakítottunk ki. (A programokról részletesen olvashatnak a Kamara és a szaktárca honlapján, valamint a www.dsprogram.hu elérhetőségen. a szerk.) Hitel–tőke oldalról próbáljuk meg a vállalkozásokat segíteni. A program összességében 1410 milliárd forint forrást mozgat meg a gazdaság beindítása érdekében. Tőke, vissza nem térítendő támogatás, valamint kedvezményes beruházási hitelek nyújtása révén segítjük a kkv-szektor szereplőit.

Magasabb sebességbe

Dr. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a Demján Sándor Tőkeprogramot bemutató előadásában úgy fogalmazott, hogy az egyfajta „sebességváltóként” funkcionál a kkv-szektor újbóli lendületbehozása érdekében. „Nagyon fontos, hogy ott segítsünk, ahol lehet segíteni, és olyan eszközökkel, melyek a kkv-k számára befogadhatók. A tünet világos, abban sincs vita, hogy ezt kezelni kell, sokszor mégis csak a felszínt kapirgáljuk ahelyett, hogy próbálnánk mélyebbre ásva megtalálni a probléma gyökerét. Háromféle motiváció létezik: a hatalom, a teljesítmény és a közösség motivációja. Az a gazdaság sikeres, ahol a teljesítmény motivációja dominál, ezáltal ösztönözve a vállalkozókat a még jobb eredmény elérésére. A magyar gazdaságban itt-ott már látszanak erre utaló jelek, de nem könnyű, mert közben van egy gazdasági helyzet a világban, folyamatos geopolitikai változások tartják izgalomban (vagy inkább rettegésben?) a gazdaság szereplőit. A Demján Sándor Program éppen akkor próbál meg érdemben segíteni – mégpedig tőkejuttatás révén – a vállalkozóknak, amikor azoknak arra a legnagyobb szükségük van.

Kkv-park program

Dr. Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere a „Gazdasági kilátások, a helyi kkv-szektor lehetőségei” című előadásában kiemelte, hogy az elmúlt 10 évben több, mint 12 milliárd euró működőtőke-beruházás érkezett a városba, több mint 20 ezer új munkahelyet teremtve. „Ennek vannak előnyei (például biztos munkahely, magasabb bérek, helyi iparűzési adó, növekvő fogyasztás), de vannak hátrányai is (a multik elcsábítják a munkaerőt, felverik az ingatlanok árát, és így tovább), amelyeket leginkább éppen a kkv-szektor szenved meg. A kisebb helyi vállalkozások esélyegyenlőségét célozza meg az a program, melynek keretében a város a saját ipari parkjaiban kulcsrakész üzemi területet kínál kedvezményesen a helyi kkv-knak…”

Tóth Zoltán értékesítési és marketing igazgató, a Dyntell Zrt. képviseletében arról beszélt, miért fontos, hogy minden vállalkozásnak legyen saját honlapja. Lente Annamária, a HBKIK Széchenyi Kártya ügyintézője a Széchenyi Kártya Program aktualitásait ismertette. Kovácsné Bubenkó Krisztina, az MBH Bank Nyrt. középvállalati üzletközpont vezetője előadásában az Exportösztönző Hitelprogramról és a kifektetést támogató hitel- és tőkeprogramról tájékoztatta a vállalkozások képviselőit. Az MBH Forrás Zrt. vezérigazgatója, Garamvölgyi Balázsa vállalkozás-fejlesztési uniós programokat mutatta be előadásában. A rendezvény egyéni konzultációval zárult.

Az előadások prezentációi a címekre kattintva tekinthetők meg:

Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv – Demján Sándor Program
Demján Sándor Tőkeprogram
Gazdasági aktualitások, a helyi kkv-szektor lehetőségei
Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja
Széchenyi Kártya Program aktualitásai
Exportösztönző Hitelprogram
Vállalkozásfejlesztési uniós programok

Petneházi Attila