Beruházási hitelkalauz kkv-knak

Döntő részben az jellemző, hogy a vállalkozások külső forrást, hitelt, tőkebefektetést, támogatásokat vesznek igénybe, hogy megvalósíthassák fejlesztési terveiket.

A vállalatok beruházási hajlandósága azonban jelenleg még visszafogott. Ebben szerepet játszik a nemzetközi környezet, az orosz-ukrán háború, a vámokkal kapcsolatos bizonytalanság, a romló uniós versenyképesség, és a több ágazatban is megfigyelhető kapacitáskihasználatlanság is. De a továbbra is viszonylag magas kamatkörnyezet ugyancsak kivárásra ösztönözheti a vállalkozásokat. Viszont még ebben a kihívásokkal teli környezetben is a lehetőségek széles tárháza áll a vállalatok és kiemelten a kkv-szektor előtt a külső forrás bevonására és a beruházások végrehajtására.

Széles választék áll rendelkezésre támogatott hitelkonstrukciókból

Talán a legismertebb lehetőség a támogatott forrásbevonásra a Széchenyi Kártya Program (SZKP), amelynek konstrukciói immár több mint 20 éve biztosítanak kedvezményes, államilag kamattámogatott hiteleket a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások részére. Az elérhető konstrukciók közül is kiemelendő a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, amely széles körben használható fel beruházási célok megvalósítására a meglévő kapacitások bővítésétől és új kapacitások kiépítésétől kezdődően az energia- és erőforrás-hatékonysági intézkedéseken át a technológiaváltásig bezárólag.

Az SZKP mellett uniós forrásból finanszírozott programok is rendelkezésre állnak, hogy elősegítsék a beruházási tervek végrehajtását. A „Nemzeti Bajnokok Hitelprogram” (GINOP Plusz-1.4.5-25) az exportáló vagy beszállító vállalkozásoknak nyújt 0 százalékos beruházási hitelt, amelyhez 30 százalékos vissza nem térítendő támogatás társul. A támogatást a vállalatok technológiai korszerűsítésre vagy eszközbeszerzésre, valamint vállalati infokommunikációs fejlesztésre és/vagy megújuló energia-beruházás végrehajtására használhatják fel. A „KKV Technológia Plusz Hitelprogramok” (A GINOP Plusz-1.4.3-24 és 1.4.4-24) 2024 áprilisa és októbere óta igényelhetők vidéken és a fővárosban a hazai tulajdonú kkv-k beruházásainak támogatása, kiemelten azok technológiai és szervezeti megújulásának elősegítése érdekében.

A fenti lehetőségek köre bővül szeptembertől az MNB és a Bankszövetség által életre hívott Minősített Vállalati Hitellel (MVH). Ez, a fent bemutatottakkal szemben nem egy konkrét terméket takar, hanem egy minősítést, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankok által kínált hitelkonstrukcióknak adhat, amelyek megfelelnek a meghatározott kritériumoknak. A cél ebben az esetben is a kkv-szektor segítése a beruházási célok megvalósíthatósága érdekében.

Vagyis gyakorlatilag elég sok lehetőség áll a mikro-, kis- és középvállalkozások rendelkezésére, nem is beszélve az elérhető piaci finanszírozási lehetőségekről, hogy kiválasszák azt a hitelkonstrukciót, amely aktuális élethelyzetükben a leginkább megfelel céljaiknak. Nézzük akkor át, mit is tudnak az egyes támogatott konstrukciók, és mikor, milyen körülmények között, melyiket érdemes igénybe venni.

Hasonló célok, de az ördög a részletekben rejlik

Az igénybe vevő vállalatok körét illetően nincs jelentős különbség a 4 konstrukciót tekintve, mindegyik elsődlegesen a hazai kkv-szektor számára áll nyitva. A Nemzeti Bajnokok Hitelprogram esetében van minimális árbevétel- és létszámelőírás, illetve egyedüli feltétel a legalább 3 lezárt üzleti év, ez azonban összhangban van a hiteltermék céljával. Ezzel szemben a Technológia Plusz Hitelprogramot akár kezdő vállalkozások is igénybe vehetik, de az SZKP esetében is elegendő csupán 1 lezárt üzleti év, az MVH minősítéssel rendelkező hiteltermékek esetében viszont legalább 2 év az elvárás.

A hitelcélok vonatkozásában sem mutatkozik érdemi eltérés a 4 finanszírozási forma között, mindegyiket fel lehet használni széles körű beruházási célok megvalósítására, többek között immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére. Vagyis ebben a tekintetben a hitelek összességében egyenrangúak, de ugyanez állapítható meg az elvárt biztosítékokat illetően is. Az egyes termékek futamidejét, a rendelkezésre tartási időt vagy a türelmi időt tekintve sincs érdemi különbség, utóbbi szempont esetében is csak a KKV Technológia Plusz Hitelprogram alkalmaz kismértékben szigorúbb feltételeket.

Az önerő mértékét vagy a törlesztés menetét tekintve sem láthatóak számottevő eltérések a vizsgált beruházási hitelek között. A kkv-k helyzete összességében hasonló, bármelyik lehetőséget is veszik igénybe, ugyanakkor kiemelendő, hogy a Minősített Vállalati Hitel megjelölést kapó hiteltermékek esetében bankonként és termékenként, a belső szabályzat függvényében lehetnek eltérések.

A kamatteher kapcsán már jelentősebb különbséget mutatnak a vizsgált finanszírozási formák. Az uniós hitelprogramok 0 százalékos (!) hitelt kínálnak, sőt, a Nemzeti Bajnokok Hitelprogram 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást is (!) tartalmaz, de február óta az SZKP kamatmértéke is csak 3 százalék (zöld beruházás esetén 1,5 százalék). Ebből a szempontból tehát a Minősített Vállalati Hitel a legkedvezőtlenebb, amely fix és változó kamatozás mellett is elérhető, azonban piaci kamatot számít fel, és csak a futamidő első harmadában (legfeljebb 2 évig) érhető el kedvezőbb kamatozás a 0 bázispontos kamatfelár-előírás okán.

Habár a kamatozást tekintve hátrányban van, a hitelbírálati, illetve a folyósítási határidő ígéretét tekintve az MVH a legkedvezőbbnek tűnő opció a vizsgált hiteltermékek közül, bár még nincsenek szerződött ügylet referenciák. Az SZKP, valamint az uniós hitelprogramok esetében is hosszabb a hitelbírálat, miközben a folyósítás utóbbiak esetében – a tárgyi eszközök beszerzésének kivételével – csak a számlák benyújtását követően történik meg.

A Nemzeti Bajnokok Hitelprogram és a KKV Technológia Plusz Hitel előnye ezzel szemben a díjakban, illetve a díjmentes előtörlesztés lehetőségében jelentkezik az SZKP-val vagy az MVH-val összevetve. Az SZKP esetében szerződéskötési díj, míg a Minősített Vállalati Hitelnél ügyintézési díj kerül felszámolásra. Ezeknek ugyan van felső korlátja, de jelentős kiadást jelenthet a vállalkozások számára, miközben az előtörlesztés lehetősége sem korlátlan a két finanszírozási forma esetében.

Az elemzés teljes terjedelemben IDE kattintva érhető el.