Együtt a fejlődésért
Román–magyar üzleti fórumot rendezett a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2025. december 12-én. A rendezvényen melynek díszvendége Tánczos Barna, Románia miniszterelnök-helyettese volt, elhangzott, hogy napjainkban a szomszédos piacok és a határokon átnyúló gazdasági együttműködések kulcsfontosságúak a növekedés szempontjából.
A rendezvényt azzal a céllal szerveztük meg, hogy a résztvevők első kézből kaphassanak átfogó tájékoztatást a román-magyar gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és fejlődési potenciáljáról, a határokon átnyúló gazdasági együttműködésekben rejlő lehetőségekről.
A Kamara székházában megrendezett eseményt Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke nyitotta meg. aki köszöntőjében arról beszélt, hogy elismerésre méltó, amit az elmúlt tíz évben elért a román gazdaság, még akkor is, ha a növekedés most egy kicsit lelassult. „Örömmel tapasztaljuk, hogy szépen alakulnak a két ország közötti legfelső szintű politikai kapcsolatok, ami alapot ad a román–magyar gazdasági együttműködés további szélesítésének. Kevesen tudják, hogy Magyarország második legnagyobb exportpiaca – Németország után – Románia. Mint ahogy azt sem, hogy Románia schengeni övezethez történt csatlakozása (amelyet hathatós magyar támogatással értek el keleti szomszédaink) szélesre tárta a kaput mindkét fél számára.
Tánczos Barna, Románia miniszterelnök-helyettese „Versenyben az innovációval – együtt a fejlődésért; Kihívások és határ menti gazdasági lehetőségek Románia és Magyarország számára” című előadásában rámutatott, hogy Románia elmúlt évekbeli gazdasági fejlődése a statisztikák szerint egészen jól néz ki, csakhogy van mögötte egy „csúnya ikerdeficit”, ami árnyalja ezt a képet.
„Sürgősen váltanunk kell a fogyasztás alapú gazdasági fejlődésről a beruházás és termelés alapú gazdasági fejlődésre. Ez különbözteti meg Magyarországot Romániától. Tizenkét évvel ezelőtt a román kormány úgy döntött, hogy óriási mennyiségű pénzt pumpál be a gazdaságba; úgy gondolák, hogy a fogyasztásalapú fejlődés fogja magával húzni a romániai termelést, a hozzáadott érték növelését. Ez azonban tévútnak, mondhatnám úgy is, hogy teljes csődnek bizonyult. A növekvő kereslet fenntartását ugyanis az ország nem képes tovább finanszírozni.
Annyira megemeltük a közszférában a béreket, általában az államszervezet működését és a nyugdíjakat, hogy a román kormány idén csak kamatra 12 milliárd eurót fog kifizetni. Ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedés sem indult be, így aztán sikerült előállítanunk a már említett ikerdeficitet, aminek a kezelése nem egy-két nap.
A bruttó átlagbér megnégyszereződött az elmúlt hét-nyolc évben, ez a nettó átlagbér 122 százalékos emelkedését hozta magával. De ez még mindig nem elég ahhoz, hogy a 10 százalék körüli inflációt le tudja törni.
A GDP a háromszorosára nőtt az elmúlt tizenhét évben, de a román gazdaság belső struktúráját nézve gócpontokat találunk. A viszonylag erős ipari termeléssel szemben sok leszakadó megyét és régiót látunk. Erre mondják azt, hogy a számaink statisztikailag rendben vannak, de…
Jó hír, hogy Románia ütemezetten hívhatja le a neki járó uniós forrásokat, számos nagy beruházást (sztrádaépítések, reptérfejlesztés, stb.) finanszírozva. A költségvetési deficit csökkentése, valamint az ország fizetőképességének a megőrzése érdekében számos megszorító intézkedésre kényszerült az új román kormány. Egy egész sor adót kellett emelni, ami növelte ugyan a büdzsé bevételeit, ugyanakkor megint nekilódult a pénzromlás üteme” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy minden remény megvan arra, hogy jövőre a helyükre kerüljenek a dolgaik.
A lényegretörő, beszédes gazdasági adatokat tartalmazó előadást követően a résztvevők részletes válaszokat kaptak kérdéseikre Románia miniszterelnök-helyettéstől.
Petneházi Attila
A „Hungarian Consortium for Enterprises” c. projekt megvalósulását a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium támogatta.
