Az ESG és az üzleti növekedés kéz a kézben jár

A Grant Thornton legfrissebb nemzetközi kutatása szerint a középvállalatok világszerte a fenntarthatóságot egyre inkább stratégiai növekedési tényezőként kezelik, nem csupán szabályozási kötelezettségként. 

A felmérés alapján a cégek közel 90 százaléka a következő 12 hónapban fenntartja vagy növeli fenntarthatósági beruházásait, miközben a vezetők több mint fele már közvetlen üzleti előnyt társít az ESG-hez.

A Grant Thornton International Business Report (IBR) keretében, 35 országban kérdeztek meg közel 15 000 középvállalati vezetőt világszerte.

2025-ben a vállalatok 41,6 százaléka a versenytársak megelőzését, 38 százaléka pedig a reputáció erősítését nevezte meg elsődleges fenntarthatósági üzleti célnak – mindkét tényező jelentősen erősebb motiváció, mint egy évvel korábban. A hosszú távú üzleti haszon is kézzelfogható: a középvállalatok több mint fele (54 százalék) szerint a fenntarthatóság növeli a jövőbeni nyereséget, 51,3 százalékuk pedig a bevételek bővülésére számít. A kutatás eredményei szerint:

• A középvállalatok 85,9 százaléka idén fenntartja vagy növeli fenntarthatósági beruházásait.
• A cégek közel fele (49,8 százalék) szerint a fenntarthatósági teljesítmény kulcs a nemzetközi piacra lépéshez.
• 43,1 százalék úgy véli, hogy az ESG közvetlenül javítja exportlehetőségeiket.
• A vállalatok több mint fele (54 százalék) emelkedő értékesítési árakat és erősebb profitabilitást vár a fenntarthatósági beruházások eredményeként.

„A középvállalatok sajátossága, hogy gyorsan képesek reagálni a piaci változásokra. Most egyértelműen látszik, hogy azok a cégek kerülnek előnybe, akik proaktívan építik be a fenntarthatóságot a stratégiájukba. Ez nemcsak a szabályozói megfelelés miatt fontos, hanem azért is, mert ügyfelek, befektetők és munkavállalók egyaránt ezt várják el” – magyarázta dr. Balásfalvi-Kiss András partner, a Grant Thornton ESG és fenntarthatósági szolgáltatások üzletágának vezetője.

Hova áramlanak a források?

A legnépszerűbb terület a megújuló energia (43,5 százalék), amit költséghatékonysági és adózási szempontok is erősítenek. Emellett a diverzitás és elfogadás iránti elköteleződés is látványosan nőtt: az USA-ban például az ilyen programokba fektető középvállalatok aránya 31 százalékról 44,8 százalékra ugrott. „Magyarországon részben hasonló a helyzet, itt is nagyon erős a megújuló energia szerepe, de egyre nagyobb jelentőséget kap a klímaadaptáció, valamint a jogszabályi jelentéstételi kötelezettség előírt lábának csökkenésével a belső szabályozás (etikai szabályok, panaszbejelentés, beszállítói átvilágítás) jelentősége egyre nő” – teszi hozzá dr. Balásfalvi-Kiss András.

Jelentéstétel: üzleti eszköz, nem nyűg

A szabályozói környezet változása – köztük az EU CSRD enyhítései – ellenére a középvállalatok 72,9 százaléka folytatja fenntarthatósági jelentéstételét. E cégek 44,8 százaléka üzleti szempontból látja értékesnek az átláthatóságot, 35,9 százalékuk pedig vállalati küldetésük szerves részének tekinti.

„Azok a cégek, amelyek nem tudnak hiteles fenntarthatósági gyakorlatot felmutatni, veszélybe sodorhatják kulcsfontosságú üzleti kapcsolataikat. Ez nemcsak reputációról szól, hanem a beszállítói láncban való bennmaradásról is” – hangsúlyozta dr. Balásfalvi-Kiss András.

Ugyancsak fontos kiemelni az együttműködés fontosságát: a költségek és komplexitás közös kihívások. Befektetőkkel, iparági szereplőkkel és ügyfelekkel való együttműködés révén könnyebben alakítható ki életképes, széles körben alkalmazható fenntarthatósági gyakorlat.

Akadályok és lehetőségek

A legnagyobb gátak közé a költségek (40,9 százalék), a szabályozások összetettsége (35 százalék) és az adminisztratív erőforrás-igény (32,3 százalék) tartoznak. Ugyanakkor a vállalatok egyre inkább felismerik: a fenntarthatósági beruházások gyorsan megtérülhetnek, és hosszú távon stabilabbá teszik az üzleti működést.

Forrás: uzletem.hu