Blockchain, a digitális főkönyv

A PRIMOM Alapítvány – mint a DigitalTech EDIH konzorciumi tagja – együttműködve Kamaránkkal szakmai konferenciát tartott február 22-én, melynek témája a kiberbiztonság volt. A rendezvényről készült beszámolónk itt olvasható. A témához kapcsolódóan a konferencia egyik előadóját, Dr. Halász Ritát, a Blockchain Magyarország Egyesület alelnökét kérdeztük a blockchain technológia jelentőségéről és arról, hogy mivel segítheti a vállalkozások működését és mennyivel több, mint a Bitcoin?

Hogyan foglalná össze a technológia jelentőségét?

A technológia által nyújtott általános értékajánlat, hogy az adatok hitelességét biztosítja. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy digitális átállás akkor sikeres, ha hiteles adatokon alapul. Bár sokan a blockchain technológiát a Bitcoinnal és más kriptovalutákkal azonosítják, azon túl is számos felhasználási módja létezik. A technológia két legfontosabb tulajdonsága, hogy új formát kínál az adatok tárolásához, illetve lehetőséget teremt az értékek digitalizációjára, közvetítésére és a velük való kereskedésre. Ezen tulajdonsága révén tekinthető új üzletfejlesztési eszköznek, vagy modellnek. A blokklánc újra értelmezi a digitális térben az adatrögzítés, tárolás, valamint megosztás, továbbá az átláthatóság és a bizalom fogalmát.  Előzőekben kifejtett tulajdonsága alapján minden olyan területen változást hozhat, ahol a partneri/üzleti kapcsolat közösen elfogadott, megkérdőjelezhetetlen hitelességű adatokon nyugszik, illetve olyan üzleti kapcsolatokban biztosítja a bizalmat, amely ellenérdekű felek között jön létre.

Miben tér el a normál adatbázisoktól, illetve miért jobb, mint az alternatívák?

A technológia innovatív tulajdonságai különböztetik meg a hagyományos adatbázisoktól, illetve rendszerektől. Ezek alapján lesz megmásíthatatlan/nem manipulálható és titkosított. Ezekről szeretnék pár részletet megosztani az olvasókkal, hogy melyek ezek az innovatív tulajdonságok, amelyeket a Bitcointól, annak megjelenésével kaptunk. A Bitcoin egyesíti ugyanis a blokkláncot, a peer to peer kereskedést, a kriptográfiát és az elosztott főkönyvi technológiákat. Fontos megemlíteni, hogy közgazdasági oldalról a blokklánc technológia egyik legfontosabb tulajdonsága az értékközvetítés.  A mai digitális („másol-beilleszt”) világunkban annak van a legnagyobb értéke, amit digitálisan nem tudunk másolni, reprodukálni. A blokklánc technológia ezt teszi lehetővé. Az egyik legismertebb ilyen értékközvetítő blockchain alapú megoldás a kriptopénzként való alkalmazás.  A technológia által biztosított értékközvetítés másik formája a tokenizáció. A tokenizáció révén átkonvertálódik egy eszköznek, materiális/immateriális jószágnak az értéke, mint például egy festménynek, vagy szellemi tulajdonjognak, egy olyan elektronikus tokenre, amit a blokklánc rendszerek keretein belül lehet hasznosítani. A blokkláncok jelentik a platformot, amelyen a tokenizálást végrehajtják, és egyben a natív környezetet is biztosítják a tokenek utalásához, tárolásához és kereskedelméhez.

Milyen iparágak számára jelenthet transzformatív megoldást? Hol lesz leginkább jelentősége?

A fentebb említett tulajdonságai miatt számos iparágat érinthet. 2018-ban az Európai Parlament október 3-án kiadott állásfoglalása az alábbi iparágakat jelölt meg felhasználási területként: Energiaipar és környezetbarát alkalmazások, közlekedés, egészségügy, élelmiszeripar (Ellátási láncok termék, nyomon követhetősége), oktatás, kreatív ágazatok, pénzügyi szektor (bankszektor, biztonságos fizetési protokollok) és az agrár szektor. Ha pedig a szintén fentebb meghatározott tokenizációra gondolunk, akkor mindenképpen meg kell említeni az ingatlan piaci hatást. Erre szeretnék mondani egy példát: New Yorkban egy épülő 12 lakásos társasházat már tokenizáltak és a tokenek értékesítéséből befolyó 30 millió dollárból építették meg a társasházat. Itt a token tulajdonképpen a tulajdoni hányad (jog) digitális leképeződését jelentette, ezért vásárolták meg a tokeneket. Ezzel a megoldással a finanszírozásból kihagyták a klasszikus finanszírozókat (pl.  a bankokat), és közvetlenül a token tulajdonosok (akik akár több ezren is lehetnek) finanszírozták a projektet. A projekt részeként a társasházat kiadják egy üzemeltetőnek, és az üzemeltetésből befolyó bevételt a tokenek arányában szétosztják.  A tokenizálás során mindenki jól járt: az építtető egyszerűen és olcsón talált finanszírozást; a tokent vásárlók a befektetésük után profitot kapnak úgy, hogy egy közösségként, egyszerű módon tudnak részt venni egy ingatlanprojektben, és csak annyi tőkével, amennyit be tudtak vagy be akartak fektetni.

Milyen előnye származhat egy vállalatnak abból, ha Blockchain technológiát alkalmaz?

Röviden valós, hiteles adatot kaphat az üzleti döntések meghozatalához, nem kell ekörben feltételezésekre hagyatkozni, továbbá megbízhatóságot/átláthatóságot/ellenőrzést az adatok, termékek és folyamatok felett. Ezért szoktam azt mondani, hogy a fair üzlet eszköze, ahol a technológia jelenti a bizalmat a felek között. Lehetővé teszi:

• adatalapú folyamatok nyomon követését,
• valós idejű és valóságnak megfelelő adatrögzítést, tranzakció kimutatást (digitális főkönyv),
• valós idejű betekintés egy hálózat valamennyi szereplőjének tranzakcióiba,
• hitelt érdemlően bizonyítja a megtörtént tranzakciókat, bármilyen közvetítő személy vagy szerv nélkül,
• alkalmas tény/állapot/teljesítés/részesedés, jogosultság és eltelt idő igazolására,
• adminisztráció automatizálása, nyilvántartások digitalizációja,
• lehetőséget teremt a közvetlen adatcserére több szereplő között, ezáltal megszünteti az adattöredezettséget pl. szolgáltatók, de cégek között is,
• határon átnyúló jellegű, ezáltal lehetőséget ad megbízható nemzetközi üzleti kapcsolatok kialakítására, akkor is ha esetleg minden szereplő más országban van,
• az elosztott főkönyvi rendszer lehetővé teszi valamennyi jogosult (vég)felhasználó számára az adatok ellenőrzését,
• miután az adat blokkláncon van nem lehet módosítani, ha valaki belenyúl az adatbázisba láthatóvá válik! – ez átlátható és ellenőrizhető üzleti folyamatokat eredményez, ami jó lehetőség lehet pl. távollévő (a székhelytől eltérő országban élő) tulajdonos számára.

A fentieken túl nemcsak a fair üzlet eszköze lehet, hanem a minőségi termék és szolgáltatás záloga is. A blokkláncon történő termék minőségbiztosítás, amely lehetővé teszi termékek eredetének (összetevőinek) ellenőrzését, és nyomon követhetőségét, a megkülönböztethetőség eszköze lehet a versenytársakkal szemben.

A felhasználás tekintetében tudna konkrét eseteket mondani, hogy milyen céges működési problémák szüntethetőek meg a technológia segítségével?

Természetesen. Gondoljunk csak arra, hogy egy bonyolult, jelentős számú szereplővel rendelkező üzleti folyamat nyomon követhetősége, mennyire idő és költségigényes, vagy amikor egy cég sok olyan tranzakciót bonyolít le, amely számos vállalaton és közvetítőn keresztül megy, a folyamatok általában lassúak és drágák, itt a technológiát költségcsökkentés és időhatékonyság miatt célszerű alkalmazni, mert pl. a rendelések feldolgozási idejét jelentősen képes csökkenteni, ami növelheti a cég nyereségét. Azáltal, hogy kizárja a kétes/manipulált adatok létét az üzleti folyamatokban minimalizálja az üzleti döntések kockázatait. Alkalmazásával nincs szükség papír alapú információtovábbításra. Az automatizált információáramlás biztosítása révén egyszerűsíti és átláthatóvá teszi az adminisztráció folyamatát. Lehetővé teszi dokumentumok nyomon követhetőségét, amelynek jelentősége abban áll, hogy a dokumentum megváltoztathatósága nem jelent kockázatot. Az előzőeken túlmenően még egy fontos területe lett napjainkra a technológiának: a mesterséges intelligenciával való kapcsolódás. Az AI gyorsan fejlődött az elmúlt években, forradalmasította az iparágakat, és átalakította élet- és munkamódszereinket. A virtuális asszisztensektől az önvezető autókig az AI-alapú technológiák mindennapi életünkben mindenütt jelen vannak. Azáltal azonban, hogy a mesterséges intelligencia egyre jobban integrálódik a kritikus döntéshozatali folyamatokba, az általa használt adatok integritásának és megbízhatóságának biztosítása kiemelt fontosságúvá vált. Az AI és a blockchain lehetőséget kínál az intelligens rendszerek megbízhatóságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelésére. Éljünk a technológiák által nyújtotta lehetőségekkel, hogy hatékonyabban, biztonságosabban és kényelmesebben működjünk a jövőben!

FOGALOMTÁR:

Blockchain technológia: A blokklánc egy közös megegyezéssel létrehozott, elosztott, digitális főkönyv, amely az összes érintett fél számára teljesen transzparens módon és utólag már nem megváltoztatható formában tárolja az adatokat. A kriptográfia alkalmazásával és az elosztott főkönyvi technológiával védi az adatokat harmadik illetéktelen felektől.

Peer to peer megoldás: Ez egy gyűjtőfogalom azokra az interakciókra, amelyek közvetlenül a technológia felhasználói között zajlanak, anélkül, hogy közvetítőre lenne szükség. Az elosztott főkönyvi hálózat csomópontjai egyfajta peer to peer, azaz közvetlen kommunikációt folytatnak.

Kriptográfia: a számítástechnika olyan ága, amely hagyományosan a harmadik felektől érkező üzenetek elhomályosításával foglalkozik. A kriptográfia tulajdonképpen egy biztonságos módszer a titkosított üzenetek vagy adatok két vagy több fél közötti küldésének gyakorlatához.

Elosztott főkönyvi technológia: A technológia mögött az az eljárás áll, mellyel létrehozható egy olyan adatbázis, amit nem kell egyetlen központi szerveren tárolni, hanem a hálózatban szereplő gépek sokaságán tárolható, frissíthető, működtethető az adatbázis. Előzőek alapján az elosztott főkönyv (distributed ledger) egy osztott, a hálózat összes számítógépén tárolt adatbázist jelent.

Forrás: PRIMOM