Ellátási láncok átvilágítása

2023. január 1-jén lép hatályba az ellátási láncok átvilágításáról szóló törvény, amely érinti a legtöbb, német vállalatokkal kereskedelmi láncban működő, kereskedő vállalatot.

A törvény fenntartható üzleti gyakorlatok révén kívánja javítani az emberi jogok és bizonyos környezetvédelmi normák nemzetközi szintű betartását, a nemzetközi vállalatok felelősségteljesebb irányítását szolgáló szabályozási keret jogi szabályozásán keresztül. 

A törvény azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek székhelye, üzleti tevékenységének fő helye, igazgatási központja vagy létesítő okirat szerinti székhelye Németországban van, valamint a foglalkoztatottak száma legalább 3000 fő (a foglalkoztatottak számát 2024-től 1000 főben határozza meg a törvény). Ide tartoznak a külföldre kiküldött munkavállalók és a kapcsolt vállalkozások, azaz a német fővállalattól jogilag függő valamennyi vállalkozás összes munkavállalója is.

Közvetetten érintett ezen túl minden olyan külföldi vállalat, amely közvetlen beszállítóként jelenik meg a közvetlenül érintett vállalatok kereskedelmi láncaiban. Bizonyos körülmények között az adott szállítási láncba beszállítók munkavállalóinak száma is beleszámíthat a küszöbértékbe.

A törvény olyan üzleti partnerek választását teszi kötelezővé, akik megfelelnek a törvény előírásainak.

Kockázati tényezők, amelyeket figyelembe kell venni az üzleti partnerek kiválasztásánál:

a) Az emberi jogi kockázatok többek között az alábbi tilalmak megsértését jelentik:

• Gyermekmunka
• Kényszermunka
• Rabszolgaság

Ezenkívül emberjogi kockázatnak minősülnek a következő elvárások:

• méltányos bérezés
• egyenlő bánásmód a munkahelyen
• egyesülési szabadság.

A megfelelő munkabér kifizetése szempontjából az alvállalkozói szerződésre alkalmazandó jog, egyébként pedig a munkavégzés helye szerinti ország minimálbére irányadó. 

b) A törvény a környezeti kockázatok elkerülését is előírja. Ezek közé tartozik a veszélyes anyagokat, például higanyt, veszélyes hulladékot és úgynevezett tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat használó vagy előállító kémiai folyamatok és eljárások tilalma.

A kötelezettségek tartalma:

• a kockázatkezelésért felelős munkatársak/osztályok kinevezése
• jogi nyilatkozatok kiadása
• panaszkezelési rendszer létrehozása
• az emberi jogi normák betartására vonatkozó szerződéses biztosítékok megkövetelése a beszállítóktól/kereskedelmi partnerektől
• a jogsértések azonosítása, megelőzése, és ahol ez nem lehetséges, a meglévő jogsértések minimalizálása
• alkalmi ellenőrzések.

Forrás: mondaq.com