Farmer Expó: a klímaváltozás jegyében

2019.08.15 | Hírek

Kamaránk Vásárdíját ebben az évben is a legszebbnek ítélt kiállítási tér érdemelte ki.

300 kiállító, 17 ezer négyzetméteren mutatja be termékeit és szolgáltatásait a XXVIII. Farmer Expón augusztus 15-18. között a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vásárdíját idén a szentesi székhelyű Délalföldi Kertészek Szövetkezete kapta. Az elismerést – melyet Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke adott át Ledó Ferenc korábbi elnöknek – a cég a legszebbnek és leginkább informatívnak ítélt vásári standjával érdemelte ki. A megnyitó fényét tovább emelte, hogy a Magyarok kenyere program keretében idén is felszentelték és megáldották azt az új kenyeret, ami a hajdú-bihari gazdák által felajánlott 60 tonna búzából készült veknik egyike.

Ledó Ferenc vette át a Kamara Vásárdíját Miklóssy Ferenctől

Megtörténhet a csoda

A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Dr. Szilvássy Zoltán rektor azzal kezdte mondandóját, hogy a Debreceni Egyetem három nagy stratégiai ágazata közül az egyik a mezőgazdaság és élelmiszeripar. „Ahol összefogott a felsőoktatás, az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság, azokban az országokban csoda történt. Reményeink szerint ez Magyarországon is így lesz, és itt helyben az összefogás egyik gyümölcsöző terepe éppen a Farmer Expó lehet. Ezért különleges számomra ez a gazdaszerep, még ha csak (házi)gazda vagyok is…” – fogalmazott az egyetemi vezető.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke üdvözölte, hogy az idei expó homlokterébe a klímapolitikát, a klímaváltozást helyezték a szervezők, hiszen a termőföld védelmének prioritást kell kapnia. – Bízom benne, hogy mindazok a hazai és uniós források, amelyek a korszerű vízgazdálkodást szolgálják, hatásukat tekintve hamarosan megyénkben is megmutatkoznak – mondta, hangsúlyozva, hogy megfelelő öntözési kapacitás nélkül nincs hatékony gazdálkodás.

Dr. Papp László, Debrecen polgármestere emlékeztetett arra, hogy miközben a városban az elmúlt öt évben erőteljes iparosodási folyamat vette kezdetét, soha nem lehet attól elvonatkoztatni, hogy Debrecen az ország egyik legjobb termőterületének a centrumában helyezkedik el. „Az ökológiai változások, a klímaváltozások és az öntözési igények tekintetében abszolút időszerű a témáról beszélni. Debrecennek és a megyének évtizedek óta megvan az a hajdúhátsági vízgazdálkodási programja, amely megvalósításra vár, és aminek kapcsán ígéretünk van arra, hogy a következő uniós fejlesztési ciklusban a ma még csak papíron létező tervek valósággá válnak” – mondta.

Idén is a legszebb és leginformatívabb kiállítói stand nyerte el a Kamara Vásárdíját


Államfői intelmek

Dr. Áder János köztársasági elnök (a rendezvény védnökeként) videó üzenetben osztotta meg a klímaváltozással kapcsolatos gondolatait a jelenlévőkkel. Az államfő emlékeztetett arra, hogy ha a következő évtizedben nem cselekszünk radikálisan, visszafordíthatatlan károkat okozunk a természetben, a társadalmaink pedig összeomlanak. „Tudósok szerint évezredek óta ez a legnagyobb fenyegetés, amivel szembenézünk, és szavaikat nap mint nap igazolja a természet. 1901 óta a tavalyi volt a legforróbb esztendő hazánkban. Vagy említhetném azt is, hogy az elmúlt 120 év legmelegebb tíz esztendejéből nyolc esik a 2000 óta eltelt időszakra. Az emberi civilizációt veszélyeztető kihívás egyik leginkább érintett szereplője a mezőgazdaság. Miközben a jó minőségű termőföldek és a jó minőségű édesvízkészletek világszerte vészesen fogynak, bolygónk népessége folyamatosan (évente 130 millió fővel) növekszik. A XXI. század kihívása tehát az, hogy miként tudunk egyre kisebb termőterületen, egyre kevesebb vízzel, egyre több embernek megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert előállítani? Ehhez szemléleti- és technológia-váltásra, innovációra van szükség. Szakértők szerint hazánk természeti adottságai alapján 20 millió embert is képes lenne ellátni élelmiszerrel. Hogy ez így legyen, és fenntartható módon lehessen így, kinek-kinek a maga területén rengeteg elvégzendő feladata lesz” – szólt az államfői üzenet.

A portugál recept

Rui Almeida, a Portugáliában megvalósult Alqueva-i duzzasztógát működéséről, illetve az ország mezőgazdaságára gyakorolt jótékony hatásairól beszélt a magyar gazdáknak. Kiderült, hogy Európa jelenlegi legnagyobb stratégiai víztározója olyan országrészben kapott helyet, ahol korábban a porba vetettek a gazdák és ahol most az egyébként remek talajokon üde narancsligetek zöldellenek. – Az Alqueva-i víztározó a legnagyobb mesterséges tó Európában. A teljes vízkapacitása több mint 4 millió köbméter. A létesítmény jelentősége napjainkra messze túlmutat az eredeti célon, az öntözés megteremtésén, hiszen a hatalmas vízfelület sok ezer munkahelyet teremtett például azáltal, hogy jelentős turisztikai attrakcióvá nőtte ki magát. Úgy tudom, az önök országában is nagy probléma az, hogy miként lehetne felfogni és hasznosítani a Magyarországon áthaladó folyók vizét. Erre jó példa az Alqueva, melynek segítségével 120 ezer hektár termőterület öntözésére nyílt módunk. (Magyarországon ma mindössze 85 ezer hektár öntözhető mezőgazdasági terület van. A szerk.) A beruházás 4 milliárd euróba került, de alapjaiban változtatta meg a portugál mezőgazdaság mozgásterét. Arról nem beszélve, hogy az addig kietlen vidék élhető tájjá változott, miközben az átlaghőmérséklet is csökkent. Ez sem elhanyagolható szempont az egyre melegedő bolygónkon…

Dr. Nagy István agrárminiszter: globális kihívásokra globális válaszokat kell adni

Apáik nyomdokain

Dr. Nagy István agrárminiszter szerint (utalva a portugál példára) globális kihívásokra globális válaszokat kell adni, hiszen nem változóban van a világ, hanem már megváltozott. – Az előttünk álló legfontosabb kérdés az, hogy a tudományt mennyire tudjuk a magunk javára fordítani azért, hogy a kor kihívásainak meg tudjunk felelni. Ugyanis a tegnap módszereivel nem lehet eredményesen megküzdeni a ma, és még kevésbé a holnap kihívásaival! Ez illúzió, amivel le kell számolni. Lássuk be, hogy önmagában agrárválasz a problémáinkra nincsen. Egy sor tudományterület eredményeinek a megismerése szükséges ahhoz, hogy ma valaki a globális piaci versenyben tartósan talpon tudjon maradni. Ez pedig nem megy az apáink vagy a nagyapáink módszereivel! Innoválni kell… – vélte.

A szaktárca vezetője ígéretet tett arra, hogy a ciklus végéig jelentősen nőni fog az öntözhető területek mérete és száma. „Nagy kérdés, és egyben létkérdés, hogy akarják-e a fiaik követni az apáik örökségét? Én arra kínálok önöknek szövetséget a Kormány nevében, hogy a szabályozók és a támogatások terén is a magyar gazdák érdekét tekintjük mindenek előtt” – ígérte a politikus.

 

Petneházi Attila

Share This