Garantált bérminimum alkalmazása

2021.07.29 | Gazdaság, Hírek

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megkeresésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatást adott a garantált bérminimum alkalmazása tárgyában.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) a garantált bérminimum alkalmazásának jogalapját nem a munkavállaló tényleges végzettségéhez, illetve képzettségéhez, hanem az általa ellátott munkakörre előírt végzettség, képzettség szintjéhez köti.

A munkakör betöltéséhez szükséges képesítést jogszabály, annak hiányában a munkáltató vagy kollektív szerződés állapítja meg. A munkavállaló a garantált bérminimumra abban az esetben jogosult, amennyiben az adott tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítéssel, szakmai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik. A tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítést az ágazati miniszternek kell külön jogszabályban meghatározni. Amennyiben jogszabályban nem kerül előírásra a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés, akkor a munkáltató maga dönti el, hogy az adott munkakört milyen végzettséggel, képzettséggel rendelkező munkavállalóval tölti be. Kollektív szerződés is meghatározhatja, hogy az adott munkakör ellátásához milyen végzettség, képzettség szükséges.Az alábbi esetcsoportok különböztethetőek meg a tevékenység gyakorlásához szükséges képesítések szabályozása tárgyában:

  1. Jogszabály (irányadó ágazati jogszabály) rendelkezik arról, hogy valamely tevékenység és/vagy munkakör ellátása képesítéssel lehetséges

A hatályos jogban az ágazati jogszabályok egy része rendelkezik arról, hogy valamely tevékenység és/vagy munkakör ellátása egy meghatározott képesítéssel lehetséges. E jogszabályok jellemzően megjelölik azt is, hogy e képesítések valamely állam által elismert szakképesítések (pl. az Országos Képzési Jegyzékben szerepeltek), a felsőoktatásban szerzett végzettségek és szakképzettségek vagy hatósági képesítések közé tartoznak. Az egyes munkakörök betöltéséhez, tevékenységek gyakorlásához előírt képesítési követelményeket tehát a mindenkor hatályos vonatkozó ágazati jogszabályok határozzák meg. Az adott tevékenység végzéséhez szükséges aktuális képesítési követelményekről a kereskedelmi és iparkamaráknál érdemes tájékozódni.

A középfokú szakképzettségről (az egyes szakképesítések szintjéről) 1996-tól az Országos Képzési Jegyzéket tartalmazó rendeletek adnak tájékoztatást.

A 2020. január 1-jétől hatályba lépett új szakképzési törvény, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) átalakította a szakképzésben, felnőttképzésben megszerezhető, állam által elismert képesítések rendszerét, így a továbbiakban szakmák, részszakmák, valamint kizárólag felnőttképzésben folyó szakmai képzésben programkövetelmények szerinti szakképesítések szerezhetőek. Az Szkt. 15. §-ában foglaltak alapján a szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerzett képesítő bizonyítvány államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít.

A korábban megszerzett állam által elismert szakképesítések további/változatlan érvényességét az Szkt. 126. §-a rögzíti.

A 2020. szeptembertől a szakképző intézményekben oktatható szakmák listáját a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló – 95/2021. (II.27.) Korm. rendelettel módosított – 12/2020. (II. 7.) Korm. Rendelet 1. mellékletében szereplő Szakmajegyzék tartalmazza. A Szakmajegyzék rögzíti a képzés idejét, az egyes szakmákhoz tartozó, a tanulók által választható szakmairányokat, a szakmák Magyar Képesítési Keretrendszer és Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti besorolását. Az új szakmajegyzékben 175 alapszakma szerepel a korábban meghirdetett több mint hétszázhoz képest. Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján (https://ikk.hu/) áttekinthető az egyes ágazatoknak és szakmáknak a korábbi OKJ, illetve a 2020-ban hatályba lépett szakmajegyzék közötti megfelelés.

Amennyiben jogszabály rendelkezik arról, hogy egy adott munkakör középfokú szakképzettséget igényel, kizárólag ilyen képesítéssel rendelkező munkavállalót foglalkoztathat a munkáltató. Ebben az esetben a munkavállaló jogosult a garantált bérminimumra.

  1. Jogszabály (irányadó ágazati jogszabály) nem, de a munkáltató vagy kollektív szerződés rendelkezik arról, hogy valamely tevékenység és/vagy munkakör ellátása meghatározott képesítéssel lehetséges

Abban az esetben, ha jogszabály nem rendelkezik arról, hogy valamely tevékenység és/vagy munkakör ellátása meghatározott képesítéssel lehetséges, de a munkáltató vagy kollektív szerződés előír középfokú képesítést meghatározott munkakör/tevékenység ellátásának feltételéül, a Korm. rendelet alkalmazásában a munkáltatói szabályzat (egyoldalúan megállapított belső szabályzat vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat), illetve kollektív szerződéses rendelkezés megalapozza a garantált bérminimumra való jogosultságot.

A garantált bérminimumra való jogosultság megállapítása szempontjából, ha a munkáltató vagy kollektív szerződés írja elő a középfokú képesítést a tevékenység/munkakör ellátásának feltételéül, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szabályai irányadóak a munkáltatói szabályzat (Mt. 17. §) és a kollektív szerződéses kikötés [Mt. 277. § (1) bekezdés a) pont] tekintetében.

  1. A munkakör ellátásának feltételéül sem jogszabály, sem a munkáltató, sem kollektív szerződés nem ír elő középfokú képesítést

Abban az esetben, ha jogszabály nem rendelkezik arról, hogy valamely tevékenység és/vagy munkakör ellátása középfokú képesítéssel lehetséges, és sem a munkáltató, sem kollektív szerződés nem ír elő középfokú képesítést a munkakör ellátásának feltételéül, a Korm. rendelet alapján nem jár a garantált bérminimum, tehát az érintett munkavállaló alapbére tekintetében a minimálbér az irányadó.

Share This
X