Intermodalitás és elektromobilitás
A Krones Hungary Kft., a Trans-Sped Kft., a PwC Magyarország és a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésben megrendezésre került „Intermodalitás és elektromobilitás” című szakmai konferencia célja az volt, hogy erősítse a Debrecenben működő vállalkozások közötti kapcsolatot, és lehetőséget biztosítson a személyes találkozásra. Az eseményen lehetőség nyílt megvitatni az aktuális logisztikai trendeket és kihívásokat, valamint a résztvevők megismerhették az intermodalitásban és az elektromobilitásban rejlő lehetőségeket.
Nagy vállalás
Dr. Kocsis Zoltán, a Krones Hungary Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy cégük öt éve elsőként költözött be a Déli Ipari Parkba, és 2021-ben (globális gyártóként) azt vállalták, hogy 2030-ra 80 százalékkal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást a vállalatnál. Dr. Kiss András, a HBKIK osztályvezetője házigazdaként amellett tett hitet, hogy a kamara minden olyan kezdeményezéshez (mint ez a konferencia is) partnerséget ajánl, amelyek elősegítik a régió vállalkozásinak tevékenységét és versenyképességük fejlesztését. Fülöp Zsolt, a Trans-Sped Kft. alapítója úgy fogalmazott, hogy ők már akkor munkakapcsolatban álltak a Kronesszel, amikor annak debreceni gyára még csak a tervezőasztalon létezett. – Mi arra törekszünk, hogy tanácsainkkal, lehetőségeinkkel támogassuk a városba betelepülő cégeket, és tesszük mindezt a logisztika teljes spektrumában, 21. századi technológiák alkalmazásával – foglalta össze vállalati filozófiájuk lényegét az ismert szakember.
Nem franciakulcs
Bíró Koppány Ajtony, a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) főtitkára beszédes címet adott az előadásának „Mindent is az intermodális fuvarozásról – de nem francia kulcs! Nagy lehetőségek, nagy fejlődési potenciál – ki tudjuk-e használni?” című előadásában rámutatott arra az európai trendre, hogy tavaly szinte valamennyi logisztikai területen (kivéve a légi teherszállítást) zuhant a szállítmányozás volumene. „A világban zajló háborús és egyéb konfliktusok folyamatos újratervezésre kényszerítik a szakmát. Magyarországon örvendetes módon szaporodnak az intermodális terminálok, ugyanakkor a vasúti hálózat állapota sürgős beavatkozást kíván, ha meg akarunk felelni az egyre növekvő bel- és külföldi szállítási igényeknek” vélte a szakember, aki az elektromobilitás kapcsán úgy fogalmazott, hogy az „nem franciakulcs”; azaz, sok mindenre jó, de nem mindenre! Mint mondta, az elektromos autók remekül használhatóak helyben, kis távolságokra, de gazdaságosan világot járni velük nem lehet…
Mi az az ESG?
A folytatásban az intermodalitásban és az elektromobilitásban rejlő lehetőségeket járták körül egy-egy kerekasztal-beszélgetés keretében a felkért szakértők. Koncz Barbara, PwC Magyarország munkatársa az ESG – fenntarthatósághoz kapcsolódó kötelezettségei kapcsán elmondta, hogy az Országgyűlés elfogadta 2023. december 12-én a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot. Az új szabályozással a jogalkotó célja, hogy lefektesse a hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátási lánc átvilágítási kötelezettségek alapjait és megfeleljen az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak. A törvény személyi hatálya több lépésben terjed majd ki a magyarországi székhelyű, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra és minden egyéb nagyvállalatra, közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalatra. Az új szabályozás jelentős része már 2024. január 1-jén hatályba lépett, míg a könyvvizsgálókra vonatkozó egyes szabályok 2025. január 1-jén fognak. Hatósági bírságok kiszabására 2026. január 1-jétől lesz lehetősége a hatósági jogkör gyakorlójának, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH).
Petneházi Attila
Fotók: Trans-Sped Kft.
